Korábban is volt már szó olyan magyar kutyafajtáról, amelynek egyedszáma aggodalomra adhat okot. A kuvasz azonban nem az egyetlen fajta, amelyet az eltűnés veszélye fenyeget, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint az erdélyi kopó sincs biztonságban. Szerencsére egy új törvényjavaslat segíthet, hogy továbbra is fennmaradhasson az egyik legelegánsabb magyar fajta. Mit kell tudni az erdélyi kopóról? A kopók története egészen a honfoglalásig nyúlik vissza, hiszen már őseink is alkalmaztak ilyen kutyákat a vadászatok során. Több emberöltőnyi fejlődés során a 18-19. századra létrejött egy fajtacsalád, amely már kísértetiesen hasonlított a mai értelemben vett erdélyi kopókra, azonban az 1966-ban hivatalosan is elismert fajta kialakulása már a 20. századra tehető, amikor a tenyésztésük az erdős területek zsugorodásával szinte csak erdélyi vidékekre szorult vissza. Jelenleg a hosszúlábú erdélyi kopót ismerik el külön fajtaként, ám létezik egy rövidlábú változat is, amelyet inkább apróvadak elejtése során alkalmaznak.
Erdélyi kopó (Erdélyi kopó) Testtömeg: 30-35kg Marmagasság: kan 56-62cm, szuka 52-58cm Színválaszték: Fekete rajzos, fekete rajzos fehér foltokkal Ország: Magyarország FCI-szám: 241 Forrás: Munkakutya, kedvenc. Származása, kialakulása. Õsi eredetű magyar vadászkutya-fajta. Eredete a magyar vizslával közös tőről fakad: a honfoglaló magyarok magukkal hozott keleti jellegű kopója keveredett a Kárpát-medencében élő őshonos kopófajtákkal. Az így kialakult pannonkopó Erdélybe került utódaiból a sajátos környezeti és vadászati viszonyok egy évezreden át alakították ki az erdélyi kopót. Egyes régebbi feljegyzések magyar kopó név említik. A kopózást előszeretettel űzték a magyar előkelőségek. Mátyás királynak, a Ráxócziaknak, Zrínyieknek kedvenc sportja volt. A múlt században Erdélyben Magyarországon több falkában tartották és tenyésztették. A fekete magyar kopó jellemzője a kitűnő szaglás és bátorság. Kiváló tulajdonságai miatt felhasználták a szlovák kitenyésztésénél. A huszadik században a kopózás sportja háttérbe került, így az erdélyi kopók száma is megritkult.
Kismértékű lebernyeg még megengedett. Törzse: szügye széles, mellkasa jól fejlett, hosszú és nem túl mély. Marja kifejezett, hátvonala a mar mögött kissé hajlott. Fara enyhén csapott. A has csak gyengén felhúzott. A farok alacsonyan tűzött. Nyugalmi állapotban a combhoz és az alsó lábszárhoz simul. Végének egyharmada kissé felfelé görbül. A sarokcsonton 1-2 cm-rel túl ér. Tövénél erős, egyenletesen vékonyodó, de nem hegyes. Keresés és hajtó közben felemelve hordja, gyakran a hátvonal fölé kunkorítva tartja. Elülső végtagja kissé meredek állású. Oszlopszerűen támasztja alá a törzset. Végtagá11ása közepesen széles. A mancsok gömbölydedek, jól zártak. A talppárna nagyméretű, kemény rugalmas. A körmök erősek és feketék. A hátulsó végtag kissé hátraállított. A konc izmos, a comb közepesen izmos. A csánk mélyen helyezett, a szár rövid. A talppárna nagyméretű a körmök fejlettek. Színe: bőre pigmentált. A szabad bőrfelületek feketék. Az orrtükör szintén fekete, rövidlábú erdélyi kopó orrtükre sötétbarnás-vörös is lehet.
Szőre rövid, erős, egyenes, testhez simuló. A hosszúlábú erdélyi kopó szőre hosszabb, sűrűbb, tömöttebb. Szőrzete durva tapintású, fényes. A fedőszőrök között aljszőrök is vannak. Alapszíne fekete. Homlokán, mellén, mancsán és a farokvégén gyakori a fehér folt. A szemboltíven pont formájában, a pofatájékon, nyakon és a végtagokon is vörös sárga színű a szőrzet. A sárgásvörös szőrrel fedett testrészeken fekete pettyezettség található. A rövidlábú erdélyi kopó szőrének alapszíne barnásvörös, a has felé és a végtagokon mindinkább halványuló árnyalattal. A homlokon, a mellen, a mancsokon a fehér folt szintén előfordul. A fehér foltok nem nagy terjedelműek. Súlya: 30-35kg. Az erdélyi kopó két típusa között kialakulóban van egy átmeneti, középnagy típus, amely színezetben inkább a hosszúlábú változat fekete alapszínét örökíti. A fajta egyedeinek megritkulását a vadászati mód eltűnése eredményezte, így a két speciális használati típus a hegyvidéki vadászatoknál használt rövidlábú kopóból és az erdőben használt hosszúlábú kopóból létrejövő középnagy kopótípus eredményesen felhasználható a megváltozott, új vadászati viszonyok között.
Ugyanakkor Erdélyből is hoztak Magyarországra immár jelentősebb mennyiségben erdélyi kopókat, de mivel a kutyák származása nem volt követhető, előfordult, hogy az Erdélyből származó egyedek szülei, nagyszülei Magyarországról kerültek ki, ami igen sokat ártott a fajtának – részben genetikai hanyatláshoz is vezetett. Vaddisznóhajtásokon ma is hasznosítható Jellemzően e kutyafajtát ma már a vadászok kevésbé tartják, inkább olyan lelkes fajtabarátok lettek a gazdáik, akik igyekeznek ezeknek a kutyáknak a külső és belső tulajdonságait megőrizni. A külső megjelenést a fajtastandard egyértelműsíti. Ezek közül kiemelendő, hogy a marmagasság viszonylag változatos lehet – 55-65 cm között változhat, a marmagasságnak a törzshöz 10:11 arányban kell viszonyulnia. Ez azonban nem kőbe vésett szabály, a harmónia és az összbenyomás a legfontosabb. Az agy- és arckoponya arányának pedig 1:1-hez kell viszonyulnia. Igen fontos, hogy a kültakaró megfelelően védje az állatot a szélsőséges időjárástól. Az alapszín fekete, a cserszínű jegyek jól elhatárolhatóak.
241. számú FCI standard... Az ~ mindenütt kiváló szaglásáról és nagyszerű tájékozódó képességéről ismert, akár hegyi vagy erdei környezetben is. A második világháború után a fajta létszáma drámaian csökkent, majdnem a kihalás szélére került. Az ~ hazai elkötelezettjei keményen dolgoznak a túlélésért mind a mai napig. A hosszúlábú ~ t erdei vadászatokhoz nagyvad - régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú ~ t fedett területeken apróvad - róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. Eredeti neve: ~... ~ Az ~ jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő Magyarországról származó kutyafajta. Standeisky Andor kutatásai szerint a kelta kopó és a tatár kopó kereszteződéséből ered. ~ 2016-10-062018-06-03 KutyaKaland Házőrző kutyá k, Kertben tartható kutyafajták, Kopók és rokon fajták, Közepes méretű kopók, Közepes testű kutyák, Magyar kutyafajták, Nyomkövető kutya, Vadászkutya... ~, az ősi magyar kutyafajta Kutyafajták veszélyben? A shar pei kutyafajta... ~ Tapancs örömére.... : Az ~, - a magyar agár és a drótszôrű magyar vizsla mellett, - kétségtelenül a legveszélyeztetettebb helyzetben élô honi kutyafajtánk Külsô és belsô értékmérô tulajdonságai, sokoldalú felhasználhatósága alapján többre hivatott jelenlegi megbecsültségénél.