Törölt cég ingatlana esetén így néz ki a vagyonrendezési eljárás A felszámolási eljárás megindítása Nyomatékosan felhívjuk figyelmét, amennyiben az illetéket bármely bíróság által hozott hiánypótlásra felhívó végzés alapján kívánja megfizetni, ebben az esetben annak a bíróságnak a számlájára kell azt teljesíteni, amelyik a hiánypótlásra felhívó végzést kibocsátotta. Az elektronikus úton eljáró fél tehát az illetéket átutalással az adott törvényszék, ítélőtábla, Kúria Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára fizeti meg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság - 1/2002. (I. 17. ) IM rendelet 1. sz. mellékletében foglalt - jelzőszámát, az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát (UKM azonosító) és – ha az ismert a – lajstromszámát. Az illetékbefizetés tényének ellenőrzése a bíróság által a számlakivonat adatai alapján, a számlaforgalomba történő betekintéssel történik. III. Változatlanul lehetséges az illetékfizetés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére történő fizetéssel és az illetékkiszabásra bemutatás megtörténtét igazoló iratnak az adóhatóság általi záradékolásával, amennyiben az illeték összege a 10.
Például hivatalból kerül sor vagyonrendezési eljárásra, ha a földhivatal észleli, hogy törölt cég szerepel tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásban és ezt a törvényszéknek bejelenti. A vagyonrendezés elrendelése A bíróság a kérelem vagy a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a vagyonrendezési eljárás feltételei fennállnak-e. Lehetséges, hogy bár ténylegesen előkerült olyan vagyontárgy, ami a törölt cég nevén szerepel, azonban a bíróság a vagyonrendezési eljárás iránti kérelmet mégis elutasítja. Ez akkor fordulhat elő, ha valószínűsíthető, hogy a vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné. Ilyen esetben a bíróság a vagyonrendezési eljárás mellőzésével a vagyontárgyat a kérelmező tulajdonába adja, ha arra igényt tart. Amennyiben a törvényszék a vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendeli, akkor a felszámolók névjegyzékéből vagyonrendezőt jelöl ki. Továbbá a Cégközlönyben megjelentetett végzésében felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait, hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket 30 napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, és csatolják az igényt megalapozó okiratokat.
A vagyonrendezési eljárás célja, hogy a hátra maradt bizonytalan tulajdoni helyzetű vagyontárgy vagy üzletrész sorsát rendezze. Fontos, hogy vagyonrendezési eljárásról csak jogutód nélküli törlés esetén lehet szó. Ha a cégnek van jogutódja (például átalakult vagy egyesült egy másik céggel), akkor vagyonrendezési eljárásra nem kerül sor. Kinek a feladata a vagyonrendezési eljárás lefolytatása? A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytatja le. Az eljárásra kérelemből vagy hivatalból is sor kerülhet. A vagyonrendezési eljárás kérelmezésére az jogosult, aki: a törölt cég tagja vagy hitelezője volt, továbbá akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az eljárással érintett vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. Hivatalból akkor folytat le a bíróság vagyonrendezési eljárást, ha valamely közhiteles vagy közérdekvédelmi célú nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel.
000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75. 000 Ft-os utalványt! A jogszabály szerint a törölt cég ingatlanára a vagyonrendezési eljárást hivatalból kell lefolytatni, amennyiben közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásban a törölt cég tulajdonosként szerepel. Ingatlanvagyon esetében ez azt jelenti, hogy a bejelentésre az az ingatlanügyi hatóság lesz jogosult, amely az érintett ingatlant nyilvántartja és tudomására jut, hogy a nyilvántartásban tulajdonosként szereplő céget törölték. Egyébként az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt ingatlan vonatkozásában követelése áll fenn. Mindkét esetben, tehát a bejelentőnek és a kérelmezőnek is igazolnia kell, hogy törölték a céget, továbbá meg kell pontosan jelölnie, hogy melyik az érintett ingatlan. A kérelemre induló eljárás illetéke az eljárás tárgya (jelen esetben az ingatlan) értékének 3%-a, de legalább 5000 forint és legfeljebb 250.
csatlakozó fellebbezési illeték et annak a törvényszéknek, vagy ítélőtáblának az illeték-bevételi számlájára kell teljesítenie, amelyiknél a fellebbezési eljárás folyamatban van; Amennyiben felülvizsgálati illeték et szeretne illeték-bevételi számlára utalással megfizetni, az az alábbiak szerint kell megtennie: felülvizsgálati illetéket a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék illeték-bevételi számlájára utalással kell teljesítenie; csatlakozó felülvizsgálati illeték et a Kúria illeték-bevételi számlájára kell teljesítenie. Milyen összegű tartozás esetén indítható meg? Az adós ellen a felszámolási eljárás iránti kérelem csak akkor adható be, ha a hitelező követelésének az összege a 200. 000, - forintot meghaladja. Ebbe az összegbe nem kell beleszámítani a kamatot és a járulékot. Felszámolási eljárásban jogi képviselet kötelező. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (Cstv. ) értelmében az a hitelező jogosult a felszámolási kérelem benyújtására, aki jogerős és végrehajtható bírósági vagy hatósági határozaton alapuló követeléssel rendelkezik.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Fizetési kedvezményekről, végrehajtás felfüggesztéséről, magánszemélyeknek letölthető PDF nyomtatványokról és egyéb járványügyi intézkedésekről tájékoztatott a NAV. NAV járványügyi intézkedései között: letölthető PDF nyomtatványok Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfelek személyes megjelenés nélküli ügyintézésének megkönnyítése érdekében összegyűjtötte a NAV a leggyakoribb ügytípusokhoz rendszeresített nyomtatványokat. Kérelem CSEKK kiadásához Kérelem adószámla kivonat kiadásához Kérelem adóazonosító jel kiadásához Kérelem bevallás másolat kiadásához A személyes ügyfélforgalom csökkentése érdekében a kitöltött és aláírt kérelmeket postai úton küldhetik meg a NAV részére, vagy az ügyfélszolgálatokon található kérelemgyűjtő ládában helyezhetik el azokat. Plakát a külföldön dolgozók részére A külföldön dolgozó (onnan hazaérkező) ügyfeleik adóügyeinek személyes ügyintézését a NAV a jelenlegi helyzetben nem tudja biztosítani.