Az Egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár Palotája; Nyugati Oldal Díszítményei &Ndash; Köztérkép

Nyugdíjba Vonulás Idézetek
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Mike és Portobello Aukciósház aukció dátuma 2011. 04. 20. 17:00 aukció címe 42. könyv és kézirat aukció aukció kiállítás ideje Az elnyert tételek az árverés alatt, és közvetlenül utána már aznap is átvehetők üzletünkben, nyitva tartunk az aukció idejére. aukció elérhetőségek 70/380-5044 | | aukció linkje 479. tétel A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Részvénytársaság iratai. Nyolc darab. Egybekötve. 1. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Részvénytársaság alapszabályai. 59 l. 2. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatóságának ügyrendje. 22 l. 3. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület felügyelőbizottságának ügyrendje. 5 l. 4. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Részvénytársaság választmányának ügyrendje. 5. Az ügyvivő igazgatók ügyköre. 21 l. 6. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület pénztáraihoz kinevezett napi biztosok eljárási szabályzata. 7 l. 7. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület szolgálati és fegyelmi szabályzata.
  1. Pesti hazai első takarékpénztár egyesület, | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
  2. Magyar márkák története: Pesti Hazai Első Takarékpénztár - Magyar Általános Hitelbank | hvg.hu

Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, | A Pallas Nagy Lexikona | Kézikönyvtár

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár a II. világháború után is működöttmég, az ország szovjetizálását és az államosítást viszont nem tudta elkerülni. A tekintélyes pénzintézet 1948. január 1-jével állami tulajdonba került, majd felszámolták, üzletágait az állami Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat vette át. Nyitókép: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár első székháza (Fotó: Fekete Sándor: Haza és haladás. Képes Történelem)

Magyar Márkák Története: Pesti Hazai Első Takarékpénztár - Magyar Általános Hitelbank | Hvg.Hu

Fáy irodalmi s társadalmi úton, vármegyei és törvényhozási gyűléseken agitált mellette. Az első hazai takarékpénztár eszméjét nemcsak a kishitűek, de még maga Széchenyi is kétkedéssel fogadta. Fáy azonban minden energiájával és rábeszélő képességével hozzálátott terve megvalósításához. Olyan pénzintézet felállítását szorgalmazta, amely a szegényebb emberektől is gyűjt betéteket, és ad számukra is megfizethető hiteleket. Az alaptőkét nem részvények révén biztosították, mert a részvénytársasági törvényt csak a következő évben fogadták el hazánkban. A szükséges 40 ezer forintos tőke az alapítók adománya volt, amit 10 év múlva visszakaptak. Pest vármegye 1839. évi közgyűlésének támogatásával a Pénztár megkezdhette működését. December 30-án megtartották az alapító közgyűlést és az intézet 1840. január 11-én kinyithatta kapuit. Fáyt segédigazgatóvá választották, mely tisztséget 1848-ig megtartotta. 1847-ben indítványozta - és ez ügyben komoly előkészületeket is tett -, hogy a takarékpénztárt bővítsék ki egy életbiztosítási osztállyal is, de az idő erre nem volt alkalmas.

Az első modern bankokat Itáliában alapították, a legrégebb óta működő bank az olasz Banca Monte dei Paschi di Siena, amely 1472 óta létezik. Európa más államaiban is sorra alakultak bankok, hitelintézetek a XVI – XVII. században, Magyarországon viszont egészen a XIX. századig nem jött létre hasonló szervezet. Mit csinált akkor itthon az, aki a pénzét szerette volna elhelyezni vagy hitelt felvenni? Más forrásokat keresett a pénzszerzésre, ezek lehettek egyházi intézmények vagy magánszemélyek, illetve nem magyar bankok. A legismertebb és a legjelentősebb hatással járó külföldi hitelfelvételi kérelem talán Széchenyi Istváné volt, aki egy osztrák banktól kért, de első körben nem kapott hitelt. A magyar gróf ezen annyira megütközött és elgondolkodott, hogy fogta magát, és 1830-ra megírta azt a könyvet, amely talán az egyik legnagyobb hatású volt a magyar történelemben, a Hitel t, amelyben a modern hitelintézetek előtt álló társadalmi és törvényi gátak lebontását szorgalmazta. Fáy András (Kohány, 1786. május 30.