1. Még a húsvéti pálinkázás előtt ne felejtsük el az előre sóban pácolt sonkánkat beáztatni. 2. Egy nappal később vegyük ki a vízből, tegyük lábosba. 3. Hiszek abban, hogy úgy csináljuk a sonkát, mintha egy jó levest főznénk, amihez elengedhetetlen, hogy hozzáadjuk a répát és a burgonyát, 4. tán felöntsük vízzel, majd lassú tűzön (80-90 fok) főzzük. (Az a szabály, hogy ahány kilós a sonka, annyiszor 1 és 1/4 órán keresztül főzzük. ) 5. Végül szemes borsot, babérlevelet és kolbászt adunk a léhez. a szabály, hogy ahány kilós a sonka, annyiszor 1 és 1/4 órán keresztül főzzük. 7. Ha kész, várjuk meg, amíg kihűlt. A levében hűlt sonka az igazi! Ha kihűlt és felszeleteltük, az igazán jó, már jöhet is a következő pálinka és a kellemes ünnepek! További cikkek a rovatból
HÚSKÉSZÍTMÉNYEK PARASZTSONKA fűszeres parasztsonka Vas megye, Zala megye Egyéb magyarországi előfordulás: Közép-Dunántúl, Észak-Alföld füstölt hentesáru bőrös szalonnával fedett sertéscombból és/vagy sertéslapockából előállított sonkaféleség. A parasztsonka bőrös szalonnaréteggel fedett, sertéscombra, illetve sertéslapockára jellemző alakú, sózással, pácolással, szárítással és füstöléssel tartósított készítmény. A sonka felülete sima, száraz tapintású. A bőrös és húsos rész vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. A készítmény jellegzetesen füstös illatú, sós, fűszeres, füstös ízű. A fűszeres változatnál a fűszerek illata is jól érezhető. Állománya a nyers, pácolt, füstölt sonkára jellemző puhaságú, kellően tömött, rugalmas, jól szeletelhető. A sonka lédig vagy előre csomagolt formában kerülhet forgalomba. A füstölt sonka korai, vélhető meglétére utal, hogy a szentgotthárdi ciszterci apátságban már a középkorban nagy jelentősége volt a tartósított sertéshúsnak. A tartósítás első eszköze, a só nagy mennyiségben állt rendelkezésükre: évente sok-sok mázsát kaptak a királyi sóból.
(Bevilaqua Borsody, 1931. 78. ) 1618-ban gróf Thurzó Imre lakodalmán többek között 30 darab "sódorokat" fogyasztottak. (Radvánszky, 1879-1896. 66. ) 1786-ban egy sziléziai származású húsfüstölő megvette egy budai mészáros húsmérésének a berendezését, és ennek nyomán kérte a székjogot is a céhtől: ezt megtagadták tőle, mivel "nem a Magyar Haza fia, nem Mester, nem budai polgár, nincsen rászorulva egy Székre, mert húsfüstölésből is becsülettel megél". 421. ) Tehát a vélhetően helyi sajátosságokat, tájjellegű igényeket jobban kielégítő "húsfüstölők", azaz füstöléssel is foglalkozó böllérek a XVIII. században már a hivatalos mészárosok mellett tevékenykedtek. 1818-ban az Őrség krónikása többek között feljegyzi: "A' Leány kéröket csak rövideden szokták meg vendégelni. Egy kis Sajt, Sonka, turó, pogátsa, egy két pohár bor satb. " (Nemes-Népi Zakál, 1985. 52. ) Annyira általánosan elterjedt, közönséges módja volt a hús - a sonka - tartósításának a füstölés, hogy gyakran csak a tartósítás bizonyos elemeire utalnak a leírók.
Ezt azért tesszük, hogy a sonka külső részeiben a sótartalmat csökkentsük. Áztatás után madzagra fűzve kiakasztjuk, hogy lecsöpögjön, leszáradjon, mert a vízre nem ragad a füst. Amikor a sonka kellőképpen leszáradt, gyújtsunk be a füstölőbe fűrészporral! Ügyeljünk, hogy a sonka legalább 1-1, 5 m magasan legyen a tűztértől! A füstölés 3-4 napig tart, többszöri begyújtással. Ha nagyon hideg van, dobjunk fadarabot a tűzre, mert a füstölési hőmérséklet 25-35 oC között optimális! Ha nincs elég hő, nem pirosodik ki a sonka, viszont ha nagy a hő, kiüti a só. A sonka színe akkor megfelelő, ha a bőre halvány barna, a hús színe pedig meggybordó, illata kellemes füstös. Füstölés után figyelni kell a tárolásra! A sonkákat egyenként felakasztva, szellős, hüvös helyen tároljuk 10-18 oC-os hőmérsékleten, 60-70%-os páratartalomnál. Az eltarthatóság a hús zsírtartalmától függ. A nagyon száraz sonka 2-3 hónap múlva kiszárad. A megfelelően zsíros sonka optimális körülmények között 2 évig is eltartható. Ötlet: A hosszú eltarthatóság érdekében, 0, 5-1 cm vastagon zsírral kenjük be a sonkát!