1. Ismertesse a valuta és a deviza fogalmát! A valuta valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy más ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában. (kézzel fogható, pl. : bankjegy, érme) A deviza ezzel szemben valamilyen valutára szóló követelést testesít meg, ez egy nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetőeszköz. (pl. : bankszámlapénz.. ) 2. Mi a különbség a valuta és a deviza között? A külföldi fizetőeszközöket szoktuk devizának és valutának is hívni. Valutának akkor, amikor kézzel fogható (bankjegy, pénzérme) formában használjuk, devizának akkor, amikor a bankszámlánkon van, vagy amikor bankkártyával fizetünk. 3. Mit értünk konvertibilitás alatt? Konvertibilitásnak nevezzük azt a helyzetet, amikor tetszőleges deviza, vagy valuta szabadon átváltható másik devizára vagy valutára. 4. Mi az árfolyam és milyen fajtáit ismerjük? Rögzített (fix): ha az árfolyamot a jegybank határozza meg, attól eltérni nem lehet csak a törvény keretein belül (kényszerárfolyam) Lebegő: az árfolyamot semmilyen hatósági deklaráció nem köti, csak az adott pénz iránti kereslet és kínálat alakítja ki Kötött: a rögzített és a lebegő árfolyam között helyezkedik el.
Mi a deviza? A valutákról és devizákról A nemzetközi elszámolások eszközei a valuták és devizák. A deviza francia eredetű pénzügyi szakszó. Jelentése: külföldi pénznemre szóló követelés vagy tartozás, arra kiállított csekk vagy utalvány. Nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz. A nemzetközi pénzforgalomban a költséges és kockázatos valutaküldés (valuta = külföldi pénznem, készpénz) helyett túlnyomórészt devizával történik a fizetés. Összegkorlátozás és kiviteli igazolás nélkül vihető ki az országból, illetve hozható be az országba bármilyen fizetőeszköz. 2002. január 1-jétől a korábbi devizakorlátozások teljesen megszűntek. A devizával, valutával, forinttal kötött jogügyletekkel és cselekményekkel kapcsolatban a feleket sem bejelentési, sem átváltási, sem engedélykérési kötelezettség nem terheli. Devizával, valutával akkor lehet fizetni, ha a jogügyletben részt vevő felek ebben a kérdésben megállapodásra jutottak. Amennyiben a teljesítés pénznemét eltérően nem határozzák meg, a forintot kell törvényes fizetőeszköznek tekinteni.
Ez a megkülönböztetés mindmáig fennmaradt. A magyar forint lényegében 1996-tól számít konvertibilis fizetőeszköznek, ekkortól a vállalatok gyakorlatilag korlátozás nélkül juthatnak külföldi fizetőeszközökhöz. [1] 2001-ben döntöttek az utolsó devizakorlátozások megszüntetéséről is, így a forint ekkortól teljesen konvertibilisnek számít. [2] [3] Valuták a világgazdaságban [ szerkesztés] A világon mintegy 60 különböző valutaelnevezés létezik. Sok ország azonos, vagy hasonló nevet adott a pénzének (például a korona). Ha maga a pénzegység azonos névvel rendelkezik, az még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a pénzegységek törtrészeinek neve is megegyezne. A valutákra jellemzően az ISO 4217 szabvány szerinti rövidítésekkel hivatkoznak. A magyar valuta a forint, de általában csak nemzetközi összefüggésben nevezzük így. [4] [5] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Diplex: Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai, 847. o.
A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze. Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz ( érme vagy pénzjegy). (A deviza ettől eltérően a külföldi fizetőeszközre szóló követelés, azaz például számlapénz, kötvény, csekk vagy váltó. ) Története [ szerkesztés] A "valuta" szó olasz eredetű, olaszul pénzt, értéket jelentő szó a nemzetközi pénzforgalom kifejlődésével, a modern kapitalizmus kialakulásával vált használatossá a magyar nyelvben. A pénz történelmileg többnyire nemesfém, arany vagy ezüst volt, ami saját értékkel rendelkezett. A pénzforgalom növekvő szükségleteinek kielégítésére a 19. században már nem volt elegendő nemesfém a világon. Bevezették a papírpénzt, azonban az állami bankok kezességet vállaltak az általuk kibocsátott papírpénz nemesfémre, általában aranyra való átváltására, azaz ezek a pénzek aranyalapúak voltak (lásd még: aranystandard).
Ha viszont van rajta valuta, akkor az valamikor oda is kerül. És nekünk ezen az árfolyamon kell kivezetnünk. Hogy még bonyolultabb legyen: ha több alkalommal érkezett valuta a pénztárunkba (több árfolyamon), akkor vagy FIFO módszerrel, vagy átlagárral kell kivezetnünk a) valuta készpénz befizetése T389 Átvezetési számla K382 Valutapénztár (könyv szerinti árfolyamon) b) jóváírás a devizabetét számlán T386 Devizabetét számla K389 Átvezetési számla (napi választott árfolyamon) 1 000 EUR valuta befizetése devizaszámlára. A befizetés pillanatában a valutapénztárban 1 500 EUR volt, melyből 800 EUR 310 Ft/EUR, 700 EUR 320 Ft/EUR árfolyamon került be. A devizaszámlán történő jóváírás választott árfolyama 330 Ft/EUR. T389 Átvezetési számla K382 Valutapénztár 312 000 T386 Devizabetét számla K389 Átvezetési számla 330 000 Mérlegképes könyvelőknek szóló vizsgafelkészítőinken természetesen a visszavásárolt saját részvényekkel is foglalkozunk. Ha hasznos, nyomd meg a tetszik gombot!
A sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
A nyári szünet beköszöntével sok család indul neki a várva várt és hosszú ideje tervezgetett nyaralásának. Magyarország mellett sokan a külföldi nyaralóhelyeket célozzák meg, és töltik ott szabadságukat. Az utazás előtti megszokott teendők mellett ebben az esetben felötlik a kérdés, vajon milyen fizetőeszközt érdemes használni az utazás alatt. Érdemes figyelmet fordítani rá, hiszen nemcsak saját életünket tudjuk megkönnyíteni ezzel, hanem sok esetben megkímélhetjük magunkat a felesleges pénzkidobástól is, amennyiben körültekintően hozzuk meg döntésünket. Először is tisztázzuk, mi is az a valuta és deviza. Valutának hívjuk egy ország törvényes fizetőeszközét, amikor készpénz –azaz érme- és papírpénz - formában jelenik meg a fizetési forgalomban. A deviza a számlán vagy értékpapírban tartott külföldi fizetőeszköz. Például, ha a nyaralás ideje alatt egy étteremben készpénzzel fizetjük ki számlánkat, akkor valutát, ha bankkártyával, akkor pedig devizát használunk. Több lehetséges alternatíva áll rendelkezésünkre, ugyanis vásárolhatunk még itthon az indulás előtt, vagy a célországban valutát, valamint kint tudunk készpénzt felvenni vagy devizával fizetni bankkártyánk segítségével.
Végül ez csak azért nem történt meg, mert nem a Kisvárda jutott fel, de ha most kezdődne a bajnokság, akkor a 12 csapat közül az építkezések és licencproblémák miatt öt nem játszhatna otthon. Az Újpest Szolnokra költözik, a Vasas talán Győrbe, a Haladás Sopronba, a Diósgyőr Mezőkövesdre, a Kispest pedig, amint elkezdik építeni a stadiont, megy az MTK-hoz, vagyis az ötből legalább egy a saját városában maradna. Egészen extrém példa az újpesti: a lilák stadionját kétszer is felújították közpénzből, majd kitalálták, hogy az új előírások miatt alkalmatlan az NB I-re. Mennyi pénz van még eldugva?. De látványos az is, ami a most feljutott Balmazújvárosnál történt: közel egymilliárd forint állami pénzből megújult a stadion, pályafűtést is építettek, majd idén az első téli meccs elmaradt, azzal az indoklással, hogy a pályafűtés hosszú távú üzemeltetése olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az önkormányzat nem tud bevállalni.
A Felcsút külön világ, oda 2011 óta legalább 11 milliárd forint tao-pénz jutott – ehhez képest az első csapatuk az előző bajnokságban nem egyszer úgy állt ki, hogy meglepetés volt, ha akadt a pályán egy saját nevelésű játékos. A politika azonban kitart a rendszer mellett, sőt, 2018-tól nem csak a társasági adóból lehet levonni a látványcsapatsportoknak szánt támogatást, hanem a bankokra kirótt ágazati különadóból is. Apunál van penn badgley. Milliós fizetések az NB I-ben A politikusok figyelnek arra is, hogy ne csak a kluboknak, a focistáknak is jó legyen. A kedden elfogadott adótörvények szerint az eddigi 125 helyett már 250 milliós lesz a határ, ameddig a sportolók és sportvezetők az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózhatnak. Hogy pontosan mennyi fizetésből kell megélniük a játékosoknak, azt a legtöbb klubnál hétpecsétes titokként kezelik. A Pénzcentrum összesítése szerint a legjobban fizetett, itthon játszó focista a fehérvári Juhász Roland, havi nyolcmilliós fizetéssel, akit két ferencvárosi, Gera Zoltán, valamint Böde Dániel követ, 7, 5, illetve 6, 3 millióval.
A múlt csütörtöki képviselő-testületi ülésen heves vita alakult ki egy 1, 4 milliárd forintos függőben levő költségvetési tartalékról. Egry Attila fideszes képviselő felrótta az új vezetésnek, hogy 8 hónap alatt nem derült ki ennek a sorsa, Sára Botond volt fideszes polgármester pedig a Facebookon jelentette ki: "Miután hónapokig hallgattuk, hogy nincs pénz, Józsefváros baloldali vezetése most talált valahol a kasszájában 1, 4 milliárd forintot. Mennyi lehet még eldugva? " Miféle pénz ez? Szóval, mennyi is az annyi? – ezzel fordultam Csaba Iván polgármesteri főtanácsadóhoz, aki a józsefvárosi önkormányzat költségvetésének legjobb szakértője. Fotó: Huszár Boglárka "Van egy 1, 7 milliárd névértékű kötvényállomány, amiről csak az elszámolásokat követően bizonyosodik be, hogy mennyi belőle a ténylegesen szabadon felhasználható forrás. Apunál van pénz film. Az önkormányzat tavaly év végén hivatalába került új gazdasági adminisztrációja jelentős számviteli hiányosságokkal szembesült, több könyvelési, számviteli pontatlanságot, anomáliát talált, amik még az előző vezetés ideje alatt adódtak.