Teátrumunkat 1874-ben alapították, főépületünk az ország egyik első profi kőszínháza, színpadunkon a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel, így többek között Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit és Bajor Gizi. Az elmúlt évtizedek és korunk színésznemzedékeinek tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat színházunkban, amely 1913 óta viseli Vörösmarty nevét. A komédiák, tragédiák, operettek, operák, musicalek, mesejátékok világába színházunk neves művészei kalauzolják el a nagyérdeműt. A 470 férőhelyes nagyszínház mellett a Pelikán Kamaraszínházban és a Kozák András Stúdióban tartunk előadásokat. Tartson velünk, ha kikapcsolódna, feltöltődne, gondolkodna – várjuk a Vörösmarty Színházba! Legolvasottabb Színház Veszélyben a független társulatok Az Átrium után immár harmincegy független színházi műhely jelezte, hogy állami támogatás hiányában komoly anyagi gondokkal küzd, ami veszélyezteti a működésüket – hívta fel a figyelmet a Vizuál Elhunyt a Keresztapából ismert James Caan Nyolcvankét éves korában elhunyt James Caan amerikai színész, akit a közönség elsősorban a Keresztapa című gengszterfilm Sonny Corleonéjaként ismerhet – írta a filmes hírportál.
Vörösmarty Színház Facebook-oldalán április 28-ától minden kedden és csütörtökön 21 órától a színházra vágyó közönség újranézheti sikerdarabjaikat. Az előadások 48 órán keresztül elérhetőek lesznek a székesfehérvári teátrum Facebook-oldalán. A veszélyhelyzetre való tekintettel a székesfehérvári teátrum is zárva tartja kapuit a nagyközönség előtt, a színház kedvelőknek azonban nem kell nélkülözniük a társulat előadásait, Facebook-oldalukon heti két napon (kedd és csütörtök) online vetítik produkcióikat. Mi lesz az első előadás? Első online előadásuk április 28-án 21 órától Tasnádi István Kartonpapa című komédiájának (amit kifejezetten a székesfehérvári színház felkérésére írt) ősbemutatója lesz. A tavalyi POSZT versenyprogramjában is részt vevő, Hargitai Iván rendezte előadást óriási sikerrel játszották a Vörösmarty Színházban, később pedig tv-játék is készült belőle – ezt vetítjük le a színházra éhes közönségnek. Olyan kiváló színészeket láthatunk az előadásban, mint Tóth Ildikó, Egyed Attila, Kiss Diána Magdolna, Pálya Pompónia és Kovács Tamás.
Vörösmarty Színház A magyar nyelvű színjátszás bölcsője: Fehérvár közönsége a kőszínház megépítése előtt sem maradt ki a színházi életből, hiszen addig a kor legendás színművészei a város fogadóiban léptek fel. A városban megforduló színtársulatok a XVIII. század végén és a XIX. század elején a német többségű belváros és a városban állomásozó osztrák tisztikar igényeinek megfelelően németajkúak voltak; az első magyar színtársulat 1813 októberében jelent meg a városban. Kultsár István pest-budai társulata ekkor mindössze nyolc napig játszott a fehérvári publikumnak, de a következő év tavaszán és őszén már egy-egy hónapot töltöttek itt, összesen 47 estén léptek fel teljes társulattal, valamennyi színjátéktípussal. A társulat feloszlása után, amikor úgy látszott, hogy a magyar színművészet ügye ismét holtpontra jut, Fejér megye közönsége közadakozásból hosszú időre otthont adott a magyar színészet legjobb művelőinek. Az 1818-1837 között működő "Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat" otthona a Kossuth utcai Győry-ház volt.
A rendező, Szikora János, e különleges és kifinomult világ ábrázolására két különleges művésszel társult. A kosztümöket a rafináltan érzéki anyagok mestere Zoób Kati és Divatháza álmodja meg. "A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös program. "
Magyar feltalálók: Irinyi és a gyufa | Alfahír A gyufa feltalálása Világhíres Feltalálóink Elsõnek 1874-ben Dánia és Finnország, majd késõbb a többi európai állam (Németország 1903-ban, Ausztria és Magyarország 1912-ben) is beszüntette a foszforos gyufa gyártását. 1844-ben olyan gyufagyártási eljárások váltak ismertekké, melyekben már nem kellett mérgezõ anyagokat felhasználni. Így készül a gyufa – Gyetván Csaba blogja. A fehér- és sárga-foszfor helyettesítésére végül a vörös-foszfort találta alkalmasnak egy svéd egyetemi tanár, Fasch Gustav Erik, aki megalkotta a ma is használatos gyújtófejet. Az általa szabadalmazott gyufa káliumklorátból, kénvirágból és arabgumiból álló fejjel bírt, meggyújtása pedig csak különleges dörzsfelületen vált lehetségessé. Ezt a szabadalmat felhasználva és némileg tökéletesítve kezdték meg 1845-ben Jönköpingben a Lundström testvérek a "biztonsági gyújtó", vagy ahogyan másként nevezték, az egész világon elterjedt "svéd gyufa" gyártását. Lundström vörös-foszforból, antimonitból, umbrából és enyvoldatból készített péppel a gyufadobozok oldalán állított elõ dörzsfelületet, míg a gyufák feje foszformentes maradt, azaz káliumklorátból, antimonitból, umbrából és arabgumiból állt.
Ebből áll a találmány. Egy F. nevű fiatalember azt a tanácsot adta: vegyek magamnak rá privilégiumot – írta később Irinyi. Irinyi János (Wikipedia) A mindössze 19 éves fiatalember a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így jutott el a ma is használatos biztonsági gyufa őséhez. A gyulladás során nem történt robbanás, és zajtalan volt – ezért nevezték biztonsági gyújtónak. Első Pesti Gyújtógyufák Magyar szabadalmi törvény akkoriban nem volt, osztrák szabadalmat Irinyi nem akart magának. Tőkéje sem volt, így találmányát még abban az évben, 1836-ban eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek. Ő elkezdte a biztonsági gyufa tömeges gyártását, és hatalmas vagyonra tett szert. HAON - A zajtalan gyufa feltalálójának emléke előtt hajtottak fejet. Irinyi pedig a kapott 60 forintból németországi kémiai és gazdasági tanulmányait finanszírozta. A tudománynak szentelte magát, elméleti kémiai értekezést írt a savakról, de foglalkozott a szikesedő talajok javítási lehetőségeivel is. 1840-ben tért haza, és megalapította saját gyárát, az Első Pesti Gyújtófák Gyárát.
Született: 1817 május 17-én Nagyléta Elhunyt: 1895 december 17-én Vértes Fontosabb évfordulói: 1840 Gyufagyárat alapított 1848 Kossuth kinevezte az állami gyárak fõfelügyelõjévé 1849 A szabadságharc leverése után börtönbe került Találmánya mellett tudományos tevékenysége a kémiára és a mezõgazdaságtanra terjedt ki. Egyik elsõ terjesztõje volt Magyarországon a korszerû kémiának. Elsõ munkája, "Über die Theorie der Chemie" (Berlin, 1838) a kémia elméleti kérdéseivel foglalkozik. Tankönyvét, "A vegytan elemei"-t háromkötetesre tervezte, de csak egy kötete jelent meg Nagyváradon 1847-ben. Irinyi volt az elsõ tudós, aki a gipszet talajjavításra ajánlotta. A biztonsági gyufa Kevés olyan találmány létezik, mely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa. Szinte fogalomként él az emberek tudatában, jóllehet ma már a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában egy kissé háttérbe szorult. Szerelmes volt a vállalkozó lányába, így csak három garast kért a biztonsági gyufa receptjéért Irinyi János » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Feltalálója, illetve pontosabban továbbfejlesztõje és véglegesítõje egy nevezetes család tagja, Irinyi János volt, akinek egész életútja jellegzetesen 19. századi magyar tudóssors.
A szómágia professzora színrelép És ezzel elérkeztünk a kémiai nyelvújítás dr. Frankensteinéhez, Schuster Jánoshoz, aki mesteri érzékkel klónozott olyan mutánsszavakat, mint például a zőldlőgyúlatsavas sulyag (Murias barytae), a kénsavas rézagos húgyag (Cuprum ammonia cum) vagy a szunnyasztdék, ami amúgy a morfium magyarított megfelelője lett volna. "Különben tevékeny, munkához szokott ember levén, öreg napjaira kigondolt magának egy ártatlan mulatságot: csecsebecséket faragcsált, nem csontból, nem is fából, hanem egy ezeknél sokkal puhább jószágból, t. i. a magyar nyelvből…" – írta róla Szily Kálmán 1879-ben. Schuster egyébként inkább "privát passióból" faragcsálta a szavakat, ám tanítványai felkapták hobbiját, és sorozatban születtek meg az értekezések a narantsszínű kéngyúlatsavas dárdatsról (Sulfur auratum antimonii, azaz antimon-pentaszulfid), a kénsavas keseragról (Sulfas magnesiae, azaz magnézium-szulfát), a ketted-férjagsavas hamagról (Bi-arsenias kali), az alfojtósavas bátragról (Subnitras bismuthici, azaz bizmut-szubnitrát), vagy a kénsavas hézagról.
A tűz "megszelídítése" korszakalkotó lépés volt az emberiség történetében, ehhez viszont elengedhetetlen volt a tűzgyújtás képességének elsajátítása. Az első gyufa egy hegyezett pálca volt, amit addig kellett egy száraz fában kialakított mélyedésben forgatni, míg felforrósodott, és lángra lobbantotta a hozzá érintett száraz füvet. Egyszerűnek hangzik, de komoly gyakorlatot igényel. Az ókorban aztán megismerték a vasat, ekkor már kovakővel csiholtak szikrát, később hegyi kristályból vagy üvegből csiszolt lencséket is használtak, amelyekkel a Nap sugarait fókuszálták egy pontra. Egészen a XVIII. század végéig nem is történt előrelépés, ekkor azonban elkezdték tűzgyújtásra használni a már régóta ismert foszfort: ez az anyag a levegőn vagy enyhe dörzsölés hatására könnyen gyulladt. Így alakult ki lassan a ma is ismert gyufa, aminek magyar neve a német gyújtófa fordítása és rövidítése. Sav és robbanás Párizsban, 1805-ben dobták piacra az úgynevezett mártógyufát. Ennek lényege, hogy a fej kálimklorátot tartalmazott, ami kénsavba mártva meggyulladt – a boltokban egy üvegcse kénsav kíséretében árulták.
A Timpul, a Dilema Veche és a Familia folyóiratok munkatársa. Első kötetét, a Berile de aur (Aranysörök) címűt 2006-ban adták ki. Azóta további hat kötete jelent meg. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT