Létrejött viszont a Natura szerkesztőség, amely a Másfél millió lépés Magyarországon -t is bevette a programtervébe - olyan sorozatok mellé, mint, mondjuk, a Tizenkét hónap az erdőn. Eredetileg a Másfél millió lépés Magyarországon is hasonló koncepcióra épült volna: a korai tervek szerint minden tájegységet abban az időszakban mutatott volna be, amikor az a legszebb. Ebből viszont viták kerekedtek az alkotók között (nem tudtak megegyezni, hogy ősszel vagy télen érdemes a Zemplénbe menni), így inkább a folytonos, egyhuzamban történő felvétel mellett döntöttek, ami aztán sajátos dramaturgiát eredményezett - a stábnak pedig egy csomó kihívást. Faludi Sándornak, a hangmérnöknek például az egész túra alatt egy tizenhárom kilós szerkezetet kellett a nyakában cipelnie, hogy megfelelő minőségű hanganyag születhessen - ez ma már egy alig harmincdekás géppel megoldható. Volt aztán olyan is, hogy egy-egy helyszínre vissza kellett ugrani, mert egy anyag tönkrement, vagy mondjuk a stáb éppen lemaradt egy görög istentiszteletről, amit mindenképp szeretett volna rögzíteni - ilyenkor többnyire az operatőröket vitték vissza kocsival, miközben a többiek mentek tovább.
Értékelés: 184 szavazatból A Másfélmillió lépés Magyarországon stábja kétévnyi előkészítő munkát követően, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől. A túra összesen több mint ezer kilométer megtétele után az Írott-kőnél végződött. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, illetve Magyarország megismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több állandó szakértő (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni; Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a helyszínek geológiáját, Paládi-Kovács Attila a néprajzot és Dr. Pócs Tamás a növényeket. A siroki vártól indul a csapat és a keleti gerinc megmászásával nem is érint több települést egészen addig, ameddig az ország legmagasabb csúcsára, a Kékestetőre nem érkezik.
"Ez egy nagyon jó kordokumentum az 1979-es évről, az akkori Magyarországnak nagyon jó keresztmetszetét adja. Peták István (a Másfélmillió lépés Magyarországon szerkesztője - a szerk. ) azóta is csinált ilyen sorozatokat, de Rockenbauer Pál személyisége nagyon hiányzik ezekből a műsorokból" - mondta lapunk megkeresésére Sáfrány József, Magyar Örökség- és Pro Natura-díjas operatőr-rendező, aki Rockenbauer mellett rendezőasszisztensként vett részt a produkcióban. "Temérdek helyen jártunk, de az én lelkemhez mindig valahogy a szegényebb vidékek álltak közelebb, például a Cserhát és a Cserehát dombvidékei. Az itteni emberek, akikkel találkoztunk, sajnos már nem nagyon élnek, már a sorozat idején is öregek voltak. Vannak azonban olyanok, akikkel mai napig tartjuk a kapcsolatot, például Kaulics László doktorral, aki most Ózdon görög katolikus esperes vagy a baktakéki egykori TSZ-elnökkel, aki a mi hatásunkra lett aktív turista, egymás után háromszor is végigjárta a Kéktúrát" - mesélte Sáfrány.