Így aztán jobb híján a Volánbusz járművei a Déli pályaudvarnál fognak parkolni, a buszok a Széll Kálmán téri megállóhelyre – forgalomtól függően – 15 perccel az indulás előtt érkeznek majd. A Széna téri épületeket a tervek szerint már augusztusban lebontják, a Déli pályaudvari üzemi tároló tervezése és engedélyezése – amelyhez egyébként a Miniszterelnökség további 100 millió forintot biztosít Volánbusz és a MÁV részére – viszont csak ezzel egy időben kezdődik el. A kivitelezés az engedélyezési eljárásoktól függően valamikor ősszel, október-novemberében kezdődhet meg, és 2-3 hónapig tarthat, ez azonban függ az időjárási viszonyoktól is. A változásokkal kapcsolatos részletes tájékoztatás az alábbi linken érhető el: Címlapkép: Molnár Márk Kapcsolódó tartalmak
A Széna téren a távolsági buszvégállomást megszüntették, így most a terület kihasználatlan és a buszok a Széll Kálmán térről indulnak, ami sokkal kényelmetlenebb és bár nagyon átmeneti, fapados megoldásnak tűnik, állítólag így marad. Viszont érdemes a Széll Kálmán téren tenni egy gyors kört, hiszen tele van miniszobrokkal: csigák, kismadarak, gördeszka, pénztárca és esernyő is van itt, többnyire persze a gördeszkások megfékezése miatt, de nagyon helyes kis darabok, egyébként Plank Antal művei. Az Óbudára tartó villamosok megállójában pedig Kolodko Mihály, kárpátaljai szobrászművész aprócska Mekk Elekje parkol, ami bizonyosan a valaha létezett legcukibb alkotások egyike. A főváros egyik legrégebbi irodaháza, a tér fölé magasodó egykori Postapalota sokáig reménytelenül pusztulásnak indult, de most, sok év után felújítják. Az MNB az új tulajdonos, a tervek szerint az idén elkészül és a tetején egy új kilátó is lesz. Az új óra nem lóg a tér fölé, csak egy nagy betontömb, de azért mégis fontos találkozási pont, ahol az emberek általában örülnek egymásnak.
ügyvezető igazgatója A Krisztinaváros felé nyíló új akadálymentes átjáró megépítése forráshiány miatt a Széll Kálmán tér átépítésekor elmaradt. Az elmúlt években a Budapest Fejlesztési Központ együtt dolgozott a Magyar Nemzeti Bankkal, az új nevén Buda Palota tulajdonosával azon, hogy az átjáró az épület felújításával együtt megújuljon. Köszönet a jegybanknak, hogy az irodaház és a 2022. márciusában nyíló Pénzmúzeum fejlesztésén túl egy ilyen fontos, közcélú beruházást is magára vállalt. Az új átjárót a Főmterv tervezte, csakúgy, mint a tér átépítését, és ugyanúgy az Építész Stúdió volt az építészeti tervező, együttműködésben a Buda Palota megújítását végző építész csapattal, az MD Studióval. A tervezés 2017-ben indult, a munkát megnehezítette a nagyon sok közművezeték (a Postapalota régi MATÁV-központja miatt különösen a távközlési kábelek) és a szűk hely a mozgólépcső és a ferde rámpa között. A kivitelezés 2020 nyarán kezdődött, tehát 15 hónap alatt megépült az átjáró. A cél inkább egy kapu, mint alagút megtervezése volt, vagyis, hogy a fedett rész hossza minimális legyen, így 16, 5 méter lett.
1897-ben ideszállították és felállították az Millenniumi Kiállítás Sörkóstoló Pavilonját a Városligetből, az lett az első klubház, amellé pedig 9000(! ) négyzetméteres úszómedencét építettek. Idővel leginkább "szabadban való tornaversenyekre, labdázó és tennis mulatságokra" specializálódtak a filmhíradók tanúsága szerint. 1914-ben a klub csarnokot is épített, majd kétszintes klubházat, amelynek tervezője ugyanaz a Sándy Gyula, aki 1921-ben a Postapalotát tervezte. Ahogy az ember ma elnézegeti a régi képeket a pihenő, mosolygó, elegáns ruhás teniszezőkről, nehéz, majdnem lehetetlen ezt odaképzelni a mostani koszfészek Moszkva/Széll Kálmán térre. (Szegény Széll Kálmán). A képek alapján sejthető, hogy a tér sarkán álló, kis felújítás esetén akár szépnek is nézhető, jobb sorsra érdemes kiszolgáló épület lehetett "lánykorában" a sportklub épülete. 1941-ben, amikor Magyarország áttért a jobbkéz-szabályos közlekedésre, alakult át a békés sportpálya közlekedési csomóponttá. Akkor épült a ma már lélekvesztővé kopott lépcső, a régi képeken könnyed eleganciával.
A nagymúltú épület a kulturális szerepe mellett, a jövőben fontos jegybanki feladatok ellátását is biztosítja, hiszen az épület ad otthont az MNB Pénzügyi Felügyelet központjának is. MNB Kommunikáció
A Market Építő Zrt. kivitelezésében, egyedi megoldásokkal kialakított átjáró ennek megfelelően inkább kapu benyomását kelti, amely könnyed áthaladást, átlátható tereket biztosít a helyszínen. Az új közlekedési csomópont legmagasabb pontjára akadálymentességet biztosító lift is került, annak érdekében, hogy mindenki számára küzdelmek nélkül elérhetőek legyen a Várfok utcából induló buszjáratok. A Vár irányába egy lankás lépcsőn és rámpán lehet haladni, illetve a keresztirányú forgalom és átszállás számára a Csaba utca tengelyébe egy mozgólépcső és lépcső párost építettek. A gyalogos átjáró kialakítása az egykori Postapalota felújításához kapcsolódó beruházás részeként valósult meg. Az épület megújítása során elsődleges szempont volt az értékmentés, Sándy Gyula építészeti örökségének megóvása. A jellegzetes szecessziós jegyeket mutató épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, ám szerkezete nem esett szét, így lehetővé vált a károk helyreállítása, amelyet követően a 2000-es évek elejéig a Magyar Posta látta el itt feladatait.
2, 6 százalékos inflációt várnak A Magyar Nemzeti Bank idén 2, 6 százalékos inflációt vár a korábban prognosztizált 2, 4 százalék után, és a korábbi előrejelzéssel megegyező, 3, 6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedéssel számol az Inflációs jelentésben. A jelentés kedden kiadott fő számai szerint két év múlva, 2019-ben a gazdaság várhatóan 3, 2 százalékkal bővül, és a fogyasztói árak 3, 0 százalékos növekedését prognosztizálja a jegybank. 2019 évi infláció. Az MNB szakértői szerint 2018-ban 3, 7 százalékkal nő a GDP, 3, 0 százalékos infláció mellett. A jövő évi prognózis megegyezik a decemberi Inflációs jelentésben közölt számokkal. A jegybank 2017. márciusi előrejelzése a korábbi kétéves helyett hároméves horizonttal – 2020 elejéig – készült el. Komoly béremelések jöhetnek Az MNB igazgatója csütörtökön elmondta: az idei, év eleji jelentős béremelések, az élénk bérdinamika a fogyasztás nagyarányú növekedését idézi elő, amely elsősorban a behozatal növekedését vonja maga után és mérsékelt lesz az inflációs hatása.
Az emelkedő költségek előretekintve mérséklik a vállalati szektor beruházási aktivitását is. A beruházási ráta ugyanakkor magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton – ismertette a jegybank ügyvezetője. A folyó fizetési mérleg hiánya idén átmenetileg a GDP mintegy 6 százalékára emelkedik, majd 2 százalékra csökken, a fogyasztás lassulása, és a beruházások termőre fordulása miatt. A költségvetési deficit tartósan csökkenő pályán van a jegybank szerint, idén is jelentős csökkenésre számítanak: 2022-ben a GDP 4, 9 százalékára, az előrejelzési horizont végére, 2024-ben 2, 5 százalékra csökkenhet. Keresetek, adók, infláció: ez vár ránk 2020-ig - Adózóna.hu. A költségvetési céloknak megfelelő egyenleg elérését támogatják 2022-ben az eddig jelentkező magas adóbevételek, valamint a 2023. évi költségvetési törvény készítésével párhuzamosan bejelentett kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések, amelyek ellensúlyozzák az orosz-ukrán háború és a magas energiaárak kedvezőtlen költségvetési hatásait. Az államadósság-ráta az előző év végi 76, 6 százalékról a gazdasági növekedésnek és a hiány mérséklődésének köszönhetően 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit évente további mintegy 2, 5 százalékpontos mérséklődés követhet.
Idén lengyel barátaink teljesítettek a leggyengébben a régióban, a lengyel index 13 százalékos mínuszt produkált az év elejétől. Üdítő kivétel a negatív teljesítmények mellett a román piac, amely több mint 15 százalékkal emelkedett idén dollárban. Meglátásunk szerint a román piac felülteljesítése elsősorban annak köszönhető, hogy még mindig közel 40 százalékos diszkonton forog a régiós részvényindexek árazásához képest és közel 9 százalékos osztalékot fizet évente. Infláció 2018: közel az árstabilitás Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója: A 2018-as év egyik kiemelkedő makrogazdasági jelensége a már-már tartósan eltűnni látszó infláció globális visszatérése volt. A 2008/2009-es válságot követően a központi bankok legfontosabb feladata a defláció elkerülése és az inflációs rátáknak a jegybanki célértékek közelébe történő visszavezetése volt. Forrás: KSH, a 2018. decemberi adat MNB becslés Nem történt ez másképp Magyarország esetében sem. A hazai monetáris politika ráadásul nehezített pályán mozgott.