A Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny 2001. április 28. Ssz. Név pontszámok össz pont Iskola Város Kiselőadás címe 1. 2. 3. 4.
A közelben lakók emiatt levelezésbe kezdtek mind az igazgatóval, mind az önkormányzattal, de így sem tudták megakadályozni, hogy augusztus 27-én kivágjanak egy egészséges fenyőt a mezőgazdasági iskola épülete mögül. Pallag mezőgazdasági iskola hobby. Az ügyben október 9-én hiába kerestük az egyetemet és a polgármesteri hivatal zöldterületi osztályát, leveleinkre azóta sem reagáltak. A Debrecinerhez eljutott ugyanakkor egy Bognár Klára zöldterületi osztályvezető által szeptember 21-én írt levél, amelyben az szerepelt, hogy hozzájuk nem fordultak engedélykéréssel a fa kivágásával kapcsolatban. A cikkünk komoly visszhangot váltott ki Debrecenben, a polgárok felháborodása mellett két helyi politikus, Herpergel Róbert, a Jobbik debreceni alelnöke és Szabó Bence, a Momentum önkormányzati képviselője is levélben fordult az egyetem, valamint a városháza illetékeseihez, azonban válaszokat egyikük sem kapott. Pótlást ígérnek Az ügy tisztázásának érdekében az Átlátszó rendszerén közérdekű adatigényléssel fordultunk az egyetemhez, amelyre november 9-én érkezett meg az intézmény válasza.
300 m-t haladunk a tölgyerdben, amikor mégiscsak visszaérünk az aszfalthoz, hogy csatlakozzon hozzánk a Kelemen-hegy mögül ideérkez Z jelzés. Jobbra visszakanyarodunk a bokros tölgyesbe, s az erdszélen a villanyoszlopokat követve érkezünk a törökmezi turistaház alá. A zöld jelzés jobbra lekanyarodik a Fehér-forrásokhoz, tovább pedig a Malom-völgyön át Zebegényig vezet. A mi piros Jelzésünk a Törökmez turistaháznál éri el az országos kék jelzést, s innen megyünk a Köves-mezig. A kövesmezi parkolóból egy lehajló aszfaltdarab folytatásaként szekérút indul (K+ jelzés) Nagymaros felé. Az út fölött kis gyalogösvény fut, s az útba föltúrt torlaszon is túljutva percek alatt elérjük Nagymaros széls házait. Iskola és állás, munka Mezőgazdaság, környezet területen | Profession. A három felé ágazó útból mi a bal oldalin indulunk lefelé, amely a Martinovics utcába vezet bennünket. Az utca alsó végében áll Nagymaros egyik jellegzetes épülete, a Kittenberger Kálmán Általános Iskola. Ennek sarkától már valóban csak pár lépés a Nagymaros-Visegrád v. m. Forrás: Börzsöny és az Ipoly völgye turistaatlasza, Cartographia 1999 Kerékpártúra: Nagymaros – Köves-mez – Törökmez – Kóspallag – (Nagyirtáspuszta – Nagybörzsöny -Zebegény) – Márianosztra – Zebegény – Nagymaros Nagymarost Visegrádról komppal vagy Bp.
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Kovács András Ferenc a lírai rögtönzések poétája is, különösen annak a ritmusos, spontán, szó szerint látványos, mégis hétköznapi beszédnek a mestere, melyben a színház és a vers egyre inkább elkülönülő világa termékenyen kapcsolódik össze, s keze nyomán élettel telítődik a vers-színház, amely hol világdráma, hol utcai örömzene, vagy kész kabaré. S hogy miért,, kettős verseskönyv"? A York napsütése sekszpirályi, és a Zengő tombolás hétköznapi versei egymásra is rímelnek, kiegészítik egymást, s hol láthatón, hol láthatatlanul folytatják kettősségekkel teljes párbeszédüket - sokszorozottan megkettőzötten, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig így úszik át a költészetek szellemének szentelt hétköznapok nem kevésbé teátrumi könyvébe, miközben mindkét könyv egyetlen, rejtett harmadikká (apakönyvként is olvashatóvá) változik át.
A szerzőről KOVÁCS ANDRÁS FERENC művei 1959-ben született Szatmárnémetiben. Költő, műfordító, szerkesztő. 1978-ban érettségizett az 5-ös számú Ipari Lyceumben, Szatmárnémetiben, majd 1984-ben a Babes Bolyai Tudományegyetem magyar-francia szakán szerzett diplomát, Kolozsváron. Azután volt általános iskolai tanár, tanár, szerkesztő, majd 1997 és 1998 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának igazgatója. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től kezdett közölni. (Olykor esszéket és irodalmi tanulmányokat is ír. Régebben több, de inkább kevesebb rendszerességgel, alkalomadtán műfordításokat is közölt, főképp román és francia költőktől (Wilhelm Droste, Elke Kerb, Stefan Moster, Ágnes Relle, Reinhard Roscher, Kinga Dornacher, Stephen Humphreys, Kinga Dornacher). Verseiből angol, bolgár, cseh, észt, francia, horvát, lengyel, német, olasz, orosz, román, svéd és szlovén nyelven készültek fordítások. A [email protected] ó című folyóirat versszerkesztője. A Hajnali csillag peremén című, gyűjteményes verseskönyve 2007-ben az év gyermekkönyve lett.
Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Kovács András Ferenc gyerekversei a magyar gyerekvers-irodalom Weöres Sándor által megteremtett vonulatához állnak legközelebb. Olyan versek ezek, amelyek nem a gyermeki világlátásból vagy a világban helyét kereső gyermek sajátos problémáiból indulnak ki, hanem a versnyelv zeneiségéből, a dal, az ütem, a rímek sodrásából. A Hajnali csillag peremén verseire a bravúros nyelvjáték és a még bravúrosabb rímtechnika jellemző. A kötet hét ciklusában a költő sorra veszi a természetben fellelhető csodákat, a növények életét és az évszakokat, megidézi a cirkuszok világát és különböző tájak jellegzetes állatait a pézsmatuloktól a dundi pandamedvén át Hasszán szamaráig. A kötetet Takács Mari illusztrációi teszik még varázslatosabbá. Tartalom Holderdő Vízkereszt 7 Kilcs-kulcs 7 Holderdő 8 Mackónóta 8 Télutó 9 Farsangi bolondságok 10 Karneváli dal 11 Kanásznóta 11 Tavaszi szél 12 Tótükör 12 Március, április, ó!
Munkássága [ szerkesztés] Az ún. IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. Mára a kortárs magyar líra kiemelkedő alakjává vált, ezt mutatja az is, hogy az ezredfordulótól kezdve a legnevesebb magyarországi kiadók, a Jelenkor, majd a Magvető adják ki köteteit. Kovács András Ferencet, közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres fent idézett Erdélyi töredék című verse, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. De ugyanilyen híres az az egyedi költői ötletet megvalósító verse, amelyben a mindenestül mai élethelyzetet, az elvált férfi karácsonyi magányát, visszakapcsolva az európai kultúra legrégibb gyökereibe, késő középkori keresztény szekvencia formájában írja meg. De e költői látomás tovább bővül a felhő megszemélyesítésével (hajtsd le fejed, zokogj), a két természeti elem bensőséges viszonyának felvázolásával (vén hegy vállára hajtja fejét a felhő), s végül kiteljesedik ez a szinte kozmikusnak mondható "együttlét" egy személyes, a társ iránti gyöngéd odafordulást tételező hanggal, amelyet a verscímül választott szószerkezet foglal magában.