A választási névjegyzékekben is ugyanazok szerepelnek, kiegészülve azokkal, akik november 10-éig válnak nagykorúvá. Nincsenek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik az október 13-i szavazás után létesítettek lakcímet a szavazókörben. A nemzetiségi jelöltek száma 15 704. 2010-ben 66 050 jelölt indult az önkormányzati választáson és 15 568 a nemzetiségi voksoláson, 2014-ben az előbbin már csak 59 179 jelölt volt, míg az utóbbin 13 842. A legtöbb egyéni listás jelöltet Kunágotán (49) regisztrálták, a legtöbb, 9 polgármesterjelölt Hermánszegen indul a posztért. Nvi önkormányzati választás 2015 cpanel. A legtöbb nemzetiségi jelölt Budapest VIII. kerületében van, 81 fő. Az NVI adatai szerint a kitűzött 2715 települési nemzetiségi választásból 2192-t tudnak megtartani, a többi jelölt vagy a névjegyzékben szereplők hiánya miatt elmarad. A legtöbb, 173 választás a romák esetében marad el, a német nemzetiségnél 141, a románok körében 99 települési választást nem tartanak meg. A szlovén nemzetiség azonban minden települési szintű választását meg tudja tartani, ahol a Nemzeti Választási Bizottság a névjegyzékben szereplők száma alapján kitűzte a voksolást.
A fehér szavazólapokat a fehér borítékba kell tenni, a nemzetiségi választás zöld szavazólapjait a zöld borítékba kell helyezni, és azt le kell zárni, különben a szavazat érvénytelen lesz. Le kell szedni a választási plakátokat Az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelölteknek és jelölőszervezeteknek november 12-éig - tehát a szavazásnap utáni 30 napon belül - kell leszedniük a kampány időszakában közterületeken elhelyezett plakátjaikat. A választási törvény szerint a plakátokat azoknak kell eltávolítaniuk, akik azokat kihelyezték vagy akinek az érdekében elhelyezték őket. Nvi önkormányzati választás 2010 relatif. Ha a hirdetményeket nem távolítják el időben, az önkormányzatoknak kell eljárniuk. Az önkormányzatok a határidő lejárta után maguk is eltávolíthatják a plakátokat, majd ennek költségét kiszámlázhatják. Az előírás nem vonatkozik azokra településekre, ahol jogszabálysértés miatt meg kell ismételni a szavazást, így arra a 10 településre, ahol most vasárnap ismétlik meg a választást. (Borítókép: Ajpek Orsi / Index) A 13 országos nemzetiségi választás közül mindet meg lehet tartani.
Az októberi önkormányzati választáson azokban a szavazókörökben, ahol sok lesz a nemzetiségi szavazó, lassabban mehet a szavazás és sok időt vehet el a szavazólapok szétválogatása, így később kezdődhet meg az eredmények közlése - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke egy háttérbeszélgetésen az MTI beszámolója szerint. Pálffy Ilona közlése szerint a nemzetiségi választásokat egy napon tartják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával október 13-án. Az idei választás újdonsága, hogy a nemzetiségi választópolgárok nem külön nemzetiségi szavazókörben voksolnak, hanem a lakóhelyük szerinti szavazókörben adják le szavazatukat nemzetiségük önkormányzatainak tagjaira, ugyanott, ahol a polgármesterre és a képviselőkre szavaznak. Index - Belföld - Vasárnap 10 településen megismétlik az önkormányzati választást. A voksolásban csak az vehet részt, aki szeptember 27-éig felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt eddig mintegy 280 ezren tették meg. A nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg nemzetiségük települési, területi (megyei vagy fővárosi), valamint országos önkormányzatát, erre három külön szavazólap szolgál majd.
Időpont: 08:22:27, Helyszín: Sarud, Heves megye. szavazókör sorszáma: 1. Sarud egy szavazókörös településen a HVB egy tagja a rosszul lett választópolgárt a szavazó helyiségből kikísérte, és mentőt hívott. A választópolgárt a mentő elszállította. A szavazást az esemény nem akadályozta. Időpont: 08:13:15, Helyszín: Kecskemét, Bács-Kiskun megye. szavazókör sorszáma: 92. A szavazatszámláló bizottság egyik tagja rosszul lett a szavazóköri helyiségben. A szavazást nem kellett felfüggeszteni, a választópolgár a szavazóköri helyiségben nem jelent meg, a rosszullét időtartama alatt szavazás céljából. A bizottság elnöke mentőt hívott és kórházba szállították az érintett bizottsági tagot. NVI-elnök: elhúzódó átállás miatt omlott össze a választás.hu. Időpont: 07:42:26, Helyszín: Kapuvár, Győr-Moson-Sopron megye. szavazókör sorszáma: 2. Az egyik delegált tag bejelentette, hogy a bizottság további munkájában nem tud részt venni. A HVI vezetője a határozatképesség biztosítása érdekében intézkedett póttag bevonásáról. önkormányzati választás 2019 rendkívüli esemény NVI Nemzeti Választási Iroda
NVI;önkormányzati választás; 2019-10-14 07:20:07 Egyébiránt minden jól működött Pálffy Ilona szerint. A 2018-as parlamenti választáshoz hasonlóan vasárnap most is összeomlott az NVI oldala, a. Az önkormányzati választás eredményei iránt érdeklődőket csak egy "átmeneti túlterhelés miatt kérését nem tudjuk kiszolgálni! Köszönjük megértését és türelmét! " felirat fogadta. Végül a szavazókörök este 7 órai zárását követően csak mintegy két óra elteltével jelentek meg az első eredmények. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján azt mondta erről: az NVI a választásnapi eredménymegjelenítést az előre eltervezett módon az egyszerűsített üzemmódban működő honlapon kezdte el. Valami nagy baj van a Nemzeti Választási Iroda honlapjával. Hozzátette, az NVI az átállás időszaka alatt is fontos feladatként kezelte a médiának és a pártoknak nyújtott adatszolgáltatást, hogy a tájékoztatás folyamatos legyen. A szavazatösszesítést is végző informatikai rendszer, a Nemzeti Választási Rendszer zavartalanul működik, szögezte le.
A nemzetiségi jelöltek száma 15 704. 2010-ben 66 050 jelölt indult az önkormányzati választáson és 15 568 a nemzetiségi voksoláson, 2014-ben az előbbin már csak 59 179 jelölt volt, míg az utóbbin 13 842. A legtöbb egyéni listás jelöltet Kunágotán (49) regisztrálták, a legtöbb, 9 polgármesterjelölt Hermánszegen indul a posztért. Nvi önkormányzati választás 2014 edition. A legtöbb nemzetiségi jelölt Budapest VIII. kerületében van, 81 fő. Az NVI adatai szerint a kitűzött 2715 települési nemzetiségi választásból 2192-t tudnak megtartani, a többi jelölt vagy a névjegyzékben szereplők hiánya miatt elmarad. A legtöbb, 173 választás a romák esetében marad el, a német nemzetiségnél 141, a románok körében 99 települési választást nem tartanak meg. A szlovén nemzetiség azonban minden települési szintű választását meg tudja tartani, ahol a Nemzeti Választási Bizottság a névjegyzékben szereplők száma alapján kitűzte a voksolást. A kitűzött 64 területi (megyei) választásból mindössze kettő marad el: a Bács-Kiskun megyei román és a Győr-Moson-Sopron megyei szlovák választást nem lehet megtartani.
Akad még érdekes jelenség is, péntek éjjel a főpolgármester-jelöltek listájában Puzsér Róbert Dr. Al-Rashed Ahmed néven szerepelt. Az NVI oldala amúgy már az áprilisi választások alatt is összeomlott, akkor Pálffy Ilona, az NVI elnöke közölte, hogy a zökkenőmentes kiszolgálás érdekében a honlapot átállították egy nagyobb teherbírású technológiai megoldásra. A portáltól keresték az NVI sajtókapcsolatokért felelős munkatársát, hogy milyen magyarázatot tud adni a péntek éjszaka történtekre, de nem érték utol.
A pozsonyi csatával zárult le véglegesen a magyar honfoglalás, és ezzel az ütközettel bizonyította be a magyarság, hogy elég erővel rendelkezik ahhoz, hogy Európa új népeként tartósan megmaradjon a kontinens keleti szegmensében. Harmat Árpád Péter, 2012 július 15. Regisztrálj nálunk, várunk tagjaink sorában! Regisztáció: ITT! Felhasznált irodalom: Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók. Pozsonyi csata 907, litográfia 1873. IPM könyvtár sorozat, Budapest, 1988 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Osiris Kiadó, Budapest, 2003 Katus László: A középkor története. Pannonica Rubicon Kiadó, Budapest, 2001 Bertényi Iván, Gyapay Gábor: Magyarország rövid története. Maecenas Kiadó, Bp., 2001
A csata győztes hadvezérének kilétét ugyanakkor máig nem sikerült tisztázni: egyesek szerint Árpád fejedelem irányította Pozsonynál őseink seregeit, mások pedig úgy tartják, éppen az ő halálát – és Zolta hatalomra kerülését – próbálta meg kihasználni a Keleti Frank Birodalom. Ismét mások azt állítják, hogy Árpád ebben a csatában lelte halálát. Bármelyik fejedelem is vezette hadainkat Pozsonynál, hozzájárult a törzsszövetség helyzetének megszilárdulásához, és pontot tett Kárpát-medencei sikeres honfoglalásunk végére. 907, Pozsonyi csata – tisztelgés, emlékezés Gyulán | 1956 Október 23. Alapítvány. Szék-helyek/
Liutpold vállalkozására áldását adta az akkori király, Gyermek Lajos, de még maga a pápa is, lévén eleink ekkor még pogányok voltak. Mindezek fényében, ha nem is beszélhetünk feltétlenül "összeurópai összefogásról" a magyarok ellen, a bajorok támadása erős háttérrel és támogatással rendelkezett. 907 pozsonyi csata teljes film. A köztudatban ezt "a magyarok kiirtassanak" kijelentésig fajult, ám mindamellett, hogy ennek lehet némi alapja (inkább csak Bajorország esetében), pusztán "csak" eltávolításról beszélhetünk, ahogy azt a témában egyik jártas humanista történetíró, Aventinus is leírja. Aventinust az utókor is a korszak – így a pozsonyi csata – szakértőjének jellemezte. Mindez persze az égvilágon semmit nem von le a csata jelentőségéből. A Duna mentén 907 júniusában felvonuló bajor erőket (egyes források szerint 100 ezer fő, ám a 30-40 ezer a valószínűsíthetőbb) a magyar hadak tönkreverték. A csata első napján, július 4-én a magyarok felperzselték a Dunán úszó, utánpótlást biztosító hajókat, illetve felőrölték Theotmár salzburgi érsek seregtestét is.
Megemlítendő még Bánlaky (Breit) József, aki " A magyar nemzet hadtörténelme " című 24 kötetes művében (megjelent 1929-1942 között) ugyancsak beszámolt a csat feltételezett lefolyásáról. A nagyarányú német támadás idején a Keleti Frank Királyság élén Arnulf fia, a 907-ben mindössze 14 éves IV. (Gyermek) Lajos állt. A magyarok kiirtását célzó hadjárat a következő parancsra történt: " decretum... Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak. 907. július 4. | A pozsonyi csata kezdete - altmarius. " A király a támadással Luitpold őrgrófot, és Theotmár salzburgi érseket bízta meg, a csapatszállító dunai hajóhad élére pedig rokonát Sigihard (Sieghard) herceget nevezte ki. A magyar seregek élén sajnos nem tudjuk ki állhatott. A történészek körében ma is vita tárgyát képezi, hogy Árpád fejedelem élt e a csata idején. Az egyik vélekedés szerint ő maga vezette a magyarokat (fiaival), ám a csatában elesett. Ennek ellentmondani látszik, hogy a forrásokban semmilyen említés nem esik Árpádról. A másik teória a csata előtti napokra teszi Árpád halálát, és azt állítja, hogy a németek éppen ezen esemény miatt időzítették támadásukat a fejedelem halála utáni napokra.
A 907-ben történt sorsdöntő ütközet szilárdan biztosította helyünket Európa közepén, sőt a X. század legerősebb katonai hatalmává emelte hazánkat a kontinensen. A győztes csata lehetővé tette a későbbi erős magyar királyság kialakulását, a kelet-európai hegemóniánk megteremtését, majd a virágzó Árpádkor után, a magyar nagyhatalom megszületését. Ezt jelentette ez az ütközet, melyről iskoláinkban eddig nem nagyon beszéltek, elhallgatták, nem ismerték, nem törődtek vele. 907-ben ezekben a napokban (az adatok szerint július 4. és 7. között) zajlott le magyarság egyik legfontosabb katonai ütközete, a pozsonyi csata. 907 pozsonyi csata se. Ebben a fényes győzelemben a keleti frank hadat semmisítette meg a magyar hadvezetés. A nyugati sereg nagy része megsemmisült (egy herceg, három püspök, tizenkilenc gróf is életét vesztette). A bajorok által vezetett egyesült sereg, a Kárpát-medencében új hazát alapított magyarok megsemmisítésére készült, miként annak idején az avarok elleni nagy frank hadjáratokban. A pozsonyi csata alighanem a legfontosabb hadtörténelmi eseményünk.