A Magyar Mérnöki Kamara (továbbiakban: MMK) egy törvény alapján létrehozott köztestület, amely tömöríti a kamara elveit elfogadó mérnököket. Jogi alap [ szerkesztés] Jelenleg jogi alapja az 1996. évi LVIII. törvény, amely együttesen rendelkezik a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. A jogszabály, mintegy a társadalmi elismerés jeleként, valamint a szakmai és etikai elvek érvényesítése céljából szabályozza a mérnökök egyesülési feltételeit. A törvény története [ szerkesztés] Az 1867-ben megalakult Magyar Mérnöki Egyesület a mérnöki kamara létrehozását és törvényesítését tartalmazó Mérnöki Rendtartás megalkotását. A megvalósulásra 45 év múlva került sor, s végül megjelent az "Országos Törvénytárban" a mérnöki rendtartásról szóló 1923. évi XVII. törvénycikk. A Szálasi-kormány 1945. február 27-én felszámolta. Ezután 40 évig a szervezet legálisan nem létezett, ámbátor 1948-ban megalakult a MTESZ ( Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége), amely lehetőséget adott az egyesületi munkára.
A gazdasági kamarákról szóló törvény valamennyi egyéni és társas vállalkozás számára kötelezően előírta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK) történő regisztrációt, az MKIK ennek kötelező kamarai tagsággá alakítását javasolja. A Magyar Mérnöki Kamara elsősorban egyéni vállalkozó vagy betéti társaságot működtető tagjai nevében tiltakozik, amelyek tevékenységét szakmai kamarai tagsággal rendelkező mérnökök végzik - fogalmaz nyilatkozatában a szakmai kamara. Ebben a vállalkozási formában dolgozó mérnököket az MKIK javaslata kettős kamarai tagságra kötelezné, amit elfogadhatatlannak tart a szakmai kamara. A Magyar Mérnöki Kamara arra kéri a kormányt, hogy a kötelező regisztrációt előíró kamarai törvényt vizsgálja felül annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen a jelenleg fennálló többszörös fizetési kötelezettség. Ennek keretében legyen tekintettel azokra a mérnöki szellemi szolgáltatásokat végző, tőkeegyesítő vállalkozásokra is, amelyeknek tevékenységüknél fogva értelemszerűen a szakmai kamaránál nyilvántartásban kell lenniük.
A Magyar Mérnöki Kamara szervezeti rendszerében a szakmai tagozatokon belül Szakosztályok működnek, amelyek az egyes területek cél szerinti szűkebb csoportját jelölik (pl. Hidász Szakosztály, Településtervezési Szakosztály, Épületenergetikai Szakosztály, stb. ). A tagozatok együttműködésének keretében lehetőség van az interdiszciplináris szakterületek összekapcsolására is, melyet a szakterület kollégiumok valósítanak meg. Ezen felül működik a Mérnök Vállalkozói Kollégium, mely a mérnöki szakmagyakorlás területén az elsődleges gazdasági tevékenységként ezt a munkát végző vállalkozásokat és ezek vezetőit tömöríti, megteremtve ezzel a gazdasági társaságok célzott érdekérvényesítésének lehetőségét a mérnöki kamarai rendszerben is. Az érdeklődő lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara örömmel áll rendelkezésre további kérdés esetén, az elérhetőségek a oldalon érhetőek el.
A Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi-műszaki Tagozat június 1-ére meghirdetett tisztújító taggyűlése sikeresen lezajlott. Az elhangzott beszámoló után a taggyűlés elfogadta a 2021. évről ismertetett beszámolót. A taggyűlésen titkos szavazással a következő elnökség került megválasztásra: Elnök: Pólya Endre, alelnök: Balogh Attila és Csordás Szilveszter, elnökségi tagok: Adorján Tamás, Bondor Gabriella, Kanosik Ilona és Varjú József, (póttag: Erdei Tímea). Szakmai Gyakorlatot Vizsgáló Szakértői testületi tagok: Kovács Norbert, Makara Sándor és Rév Zoltán. Elnökségünk tehát megújult, több új tagja van, akiknek munkájára, friss gondolataira különösen is szükség van. Az elnökség számít a tagozat vezetésében korábban résztvevő kollégák segítségére is. Terveink között a tagozat fennmaradásának biztosítása, a kommunikáció erősítése, a tagság létszámának növelése szerepel, különösen a kórházakban és az egészség-iparban dolgozó mérnökök megszólításával. Hasonlóan fontosnak tartjuk szakmai tevékenységünk minél szélesebb körben történő megismertetését.
Mint elmondta, egy négyfős előkészítő bizottság dolgozik az MMK etikai-fegyelmi szabályzatának megújításán, és ha a terveknek megfelelően koraőszre elkészül a tervezet, az új szabályzat az év végi küldöttgyűlés elé kerülhet elfogadásra. A hozzászólásokat – Kovács József és Liska András (Hajdú-Bihar megye), Besey László (Komárom-Esztergom), Nagy Péter (BPMK) – követően a küldöttgyűlés elfogadta a testület beszámolóját. A munkaülés további részében a küldöttek a kamara megújított, egyszerűsített és átláthatóbbá tett továbbképzési szabályzatát – amit dr. Csenke Zoltánné, az MMK KTT elnöke terjesztett elő – tárgyalták (hozzászólok: Németh Gábor, Nagy Péter, Juhász Tamás). A módosító indítvánnyal elfogadott továbbképzési szabályzatot végül ugyancsak nagy többséggel fogadták el az MMK küldöttei. Utolsó napirendi pontként kezdte tárgyalni a küldöttértekezlet a szakmai önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát. Az SZMSZ-hez érkezett módosító indítványokról dr. Rátkay Gábor főtitkár elmondta: a küldöttgyűlés hatáskörének hiánya miatt ezeket nem találta megfelelőnek, az alelnöki testület létrehozása ugyanis elnökségi hatáskör, az alelnöki tanács – mint testület – nem képviselheti a kamarát, ez a törvény szerint az elnök hatáskörébe tartozik.
Legyen kötelező a továbbképzés a technikus szakértőknek is, történjen meg az etikai-fegyelmi szabályzat évek óta várt megújítása, továbbá átgondolásra javasolt – húzta alá Komjáthy László – a kis tagozatok megszűntetése. A felügyelőbizottság szerint nagyobb hangsúlyt kell kapnia a főtitkárság, a megyei kamarák és a szakmai tagozatok együttműködésének, valamint megoldandó feladat az MMK egységes iratkezelése, a főtitkársági adminisztratív tevékenység átalakítása. Az FB beszámolójához egyetlen hozzászólás érkezett, Németh Gábor (Győr-Moson-Sopron megye) a kamarai szabályzatok ellenőrzésére, a szakmai tagozatok valós szakmai tevékenységének ellenőrzésére tett javaslatot. Az egyszerűsített pénzügyi- és a felügyelőbizottsági beszámolóról a küldöttek végül elfogadóan szavaztak. A küldöttgyűlés ezt követően meghallgatta az országos etikai-fegyelmi bizottság elnökének beszámolóját a testület munkájáról. Pohl Ákos egyebek mellett megemlítette: alig akadnak etikai ügyek a kamarában, "van olyan megye, ahová már négy éve nem futott be semmilyen etikai ügy. "
Isteni Irgalmasság rózsafüzére - Adoratio - 2018 - awilime magazin Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: Adoratio (2018) Liturgikus műsor Mikor lesz az Isteni Irgalmasság rózsafüzére a TV-ben? 2022. július 14. csütörtök? 2022. július 15. péntek? 2022. július 17. vasárnap? 2022. július 18. hétfő? 2022. július 19. kedd? 2022. július 20. szerda? 2022. július 21. július 22. július 24. vasárnap? Mikor volt az Isteni Irgalmasság rózsafüzére az elmúlt 7 napban? Az isteni oltalom rózsafüzére – "Mi Atyánk". 2022. július 13. július 12. július 11. július 10. július 8. július 7. csütörtök? Oszd meg ezt az oldalt: Isteni Irgalmasság rózsafüzére Facebook Twitter Viber Messenger WhatsApp Telegram Skype Blogger Flipboard LinkedIn Reddit Buffer E-mail Gmail Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
Megerősítelek, megsegítelek, és felkarol győzedelmes jobbom" [ix] "Ha bajok közt vergődöm is, megőrzöd életem. Fölemeled kezed ellenségem haragja ellen, és megmentesz engem. Jobbod teszi ezt velem Uram, jóságod mindörökké megmarad. " [x] "Az Úr az én védelmezőm és pajzsom, Benne bízom" (Zsolt 119, 114) [xi] [1] – imádkozza Istenben bízva a zsoltáros. A fohászt kísértések, lelki támadások, vagy próbatételek idején különösen is hasznos többször elimádkozni. "Isten menedékünk és erőnk, nagyszerű támaszunk a szorongattatásban. " (Zsolt 46, 2) Az Úr azért is engedi meg a megpróbáltatásokat, hogy növekedjen Belé vetett bizalmunk. "Az Úr azonban hűséges, megerősít benneteket és megoltalmaz a gonosztól" tanítja szent Pál apostol (2 Tessz 3, 3) "De örüljenek azok, akik hozzád menekülnek, ujjongjanak mindörökké! Oltalmazd őket s add, hogy benned leljék örömüket, akik tisztelik nevedet! Az Isteni Irgalmasság tiszteletének öt formája. Hiszen te megáldod, Uram, az igazat, kegyelmed pajzsként borul föléje. " (Zsolt 5, 12-13) "Pajzs és páncél az ő hűsége. "
Jövendő buzgalmuk megvigasztalta a szívemet. Merítsd őket irgalmam tengerébe! " ( Napló, 1216) Legkegyelmesebb Jézus! Világ világossága! Fogadd be legkegyelmesebb Szíved hajlékába a pogányok lelkét, akik még nem ismernek Téged! Kegyelmed sugarai világítsák meg őket, hogy velünk együtt dicsőíthessék irgalmasságod csodáit. Ne engedd őket soha eltávozni irgalmas Szívedtől! (Napló, 1217). ✞ "Ma minden jámbor és hűséges lelket vezess hozzám, s merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek vigasztaltak meg keresztutamon, ők voltak részemre a keserűség tengerében a vigaszt nyújtó csepp. Jézusom, bízom Benned - Isteni irgalmasság rózsafüzére. " ( Napló, 1214) Irgalmas Jézus, irgalmasságod kincstárából, nagy bőséggel osztod ki kegyelmedet mindenkinek. Fogadj be minket Legegyüttérzőbb Szíved hajlékába, és soha ne engedd, hogy kiszabaduljunk belőle. Kérünk kegyelmedet a mennyei Atya iránti legcsodálatosabb szeretet által, amellyel Szíved oly hevesen ég (Napló, 1215). ✞ "Ma vezesd hozzám a papi és szerzetesi lelkeket, s merítsd őket mérhetetlen irgalmam tengerébe.
Engedd, kérünk, hogy a Te végtelen irgalmasságoddal találkozzanak, mielőtt igazságoddal kellene szembesülniük. Amen. Ének javaslat: ÉE 207/1-2. (H 143/1-2. ) Előtted, Jézusom, leborulok... vagy (az ismert dallamra): Jézus, bízom benned!
És meghallgattatott istenfélelméért. " (Zsid 5, 7) "Sokféle szenvedést ismer meg az igaz, de az Úr mindből kiszabadítja. " (Zsolt 34, 18-20) Sokszor a keresztények üldözést szenvednek a világban, de Jézus, a Mester bizalomra hív ez esetben is minket. Ő a Hatalmas, az erős Isten Fia, a Szabadító, a Megváltó. "Bízzatok, én legyőztem a világot! "-imádkozzuk a füzér végén Jézus szavait. (Jn 16, 33) A rózsafüzér zárásaként a Szűzanya anyai oltalmába ajánljuk magunkat az "Oltalmad alá futunk" kezdetű ősi Mária-imádsággal, mely a harmadik századi keresztényüldözések idején keletkezett. A Lorettói litánia 48 megszólításából öt oltalomkérő fohászt is küld a Boldogságos Szűz Máriához: "Betegek gyógyítója, bűnösök oltalma, szomorúak vigasztalója, keresztények segítsége, Magyarország oltalmazója, könyörögj érettünk! " A Szűzanya oltalmazón borítja palástját az imádkozó ember fölé. Egyszerű, alázatos Szolgálója Ő az Úrnak, s egyben a leghatalmasabb közbenjárónk szent Színe előtt. "Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, lelkem hozzád menekül!