Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A törvénymódosítás elsődleges célja, hogy egyszerűsítse a perindítást, valamint észszerűsítse az eljárási szabályokat, csökkentse a formai kötöttségeket, a jogi képviselő nélkül eljáró laikus felek számára pedig további jogérvényesítést könnyítő szabályozásokat vezessen be – mondta az Országgyűlés ülésén Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára. A polgári perrendtartásról (pp) szóló törvény módosításának általános vitájában Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára ismertette a javaslatot. Emlékeztetett, hogy az új polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba, és egy több, mint hatvan évig érvényes jogszabályt váltott fel. Most azért van szükség változásokra, mert természetes módon jelentkeznek az új jogintézmények alkalmazásához kapcsolódó értelmezési és alkalmazási nehézségek – közölte. 2018. évi XCII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. A mostani módosítás elsődleges célja, hogy egyszerűsítse a perindítást, valamint ésszerűsítse az eljárási szabályokat, csökkentse a formai kötöttségeket, a jogi képviselő nélkül eljáró laikus felek számára pedig további jogérvényesítést könnyítő szabályozásokat vezessen be – ismertette a tervezett változtatásokat.
§-a, d) a polgári perrendtartásról szóló 1952. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése. (3) A Pp. -ben a "Hatodik Rész" megjelölés "Ötödik Rész"-re változik. Vissza az oldal tetejére
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A polgári perrendtartás (rövidítése: Pp. ) a polgári eljárásjogi törvény másik elnevezése. Olyan törvénykönyv (kódex), amely a polgári per lefolytatásának szabályait, a polgári bíróság peres és nemperes eljárásokban követendő eljárásának szabályait tartalmazza. [1] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jével lépett hatályba. Polgári perrendtartásnak nevezik gyakran magát a polgári eljárásjogot is, mint a jogrendszer egyik ágazatát. Története Magyarországon [ szerkesztés] Plósz Sándor munkásságának legfőbb eredményeként született meg az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartás ról, amely 1915, január 1-jén lépett hatályba. A polgári perrendtartásról szóló törvény módosításáról vitáztak - Jogászvilág. Ezt a törvényt váltotta fel a többször módosított 1952. évi III. törvény, amely azonban nem fogja át a jogág szabályainak egészét.
§ 5 16. § (1) 6 [(2) A Pp. 225. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:,, Az ítélet kiegészítésének hivatalból helye van akkor is, ha a 233/A. §-ban meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés következtében az szükséges. ''] [ 17. a 233. §-t követően a következő 233/A. §-sal egészül ki:,, 233/A. § Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés. ''] 18–20. A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ 2016. ÉVI CXXX. TÖRVÉNY MAG. § 7 [ 21. 270. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,, (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek az ügy érdemében külön jogszabály rendelkezése alapján hozott jogerős végzés ellen. ''] 22. § 8 23. § 9 24. § 10 25. § 11 26–32. § 12 [ 33. 249. §-ának (2) bekezdésében az,, a Legfelsőbb Bíróság'' szövegrész helyébe,, az ítélőtábla'' szövegrész lép. ]
2007. 07. 01. 1. § 2 [ 2. § A Pp. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:,, (2) Másodfokon ítélkeznek: a)a helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság), b)a megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben az ítélőtábla, c)az ítélőtáblához tartozó ügyekben ( 233/A. §) a Legfelsőbb Bíróság. (3) Felülvizsgálati ügyekben a Legfelsőbb Bíróság jár el. ''] 3–5. § 3 [ 6. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 14. §,, A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva. ''] [ 7. § (1) A Pp. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,, (2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát érintő ok esetében pedig a Legfelsőbb Bíróság határoz. '']
A módosítás egy új pertípust is bevezet, kapcsolattartási perek elnevezéssel. A kapcsolattartás megváltoztatása iránti perekben 2021. napját követően, a bíróság által szabályozott kapcsolattartások megváltoztatásakor, a gyámhatóság helyett minden esetben a bíróság jár el. Amennyiben azonban a bíróság 2021. napját megelőzően szabályozta a kapcsolattartást, a módosítást megelőző hatásköri szabályok szerint kell eljárni. Ugyancsak jelentős változás, hogy az elektronikus úton történő kézbesítés szabályai 2021. napjától nem vonatkoznak a tárgyaláson kézbesíthető irat, illetve határozat kézbesítésére, azaz azok papír alapon is kézbesíthetők.
Ezt a bíróság a jövőben a csatolt meghatalmazás alapján vizsgálja, abból például az ügyvéd perbeli képviseleti joga egyértelműen megállapítható. Egyszerűsödik továbbá a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy képviseleti jogának megjelölése is, mert elegendő a keresetlevélben annak előadása, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el, például a cég vezető tisztségviselőjeként mint ügyvezető vagy kiskorú személy esetén szülője vagy gyámja, gondnokság alatt álló személy esetén gondnoka. A Pp. Novella módosítja a keresetlevél záró részében előadottakat alátámasztó bizonyítékokra vonatkozó szabályozást is. Azokat a záró részben nem kell külön felsorolni és csak akkor kell mellékletként csatolni, ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik. A Pp. Novella egyszerűsíti a keresethalmazatokra vonatkozó szabályokat is. E szerint a jövőben úgy kell előadni az egyes kereseteket, hogy azokból külön-külön megállapíthatóak legyenek a halmazatban érvényesített igények és azok egymáshoz való viszonya.