felsőoktatás 2020. 08. 17. 20:25 Az idei felsőoktatási pótfelvételi eljárásban összesen 884-en adták be 986 képzésre a jelentkezésüket a Debreceni Egyetemen, ezzel a hazai egyetemek közül a DE volt a legnépszerűbb. Az intézmény augusztus végén közli majd azt, hogy hány jelentkezőt vettek fel. Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan a pótfelvételiben is a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara volt a legnépszerűbb, a GTK-ra összesen 229-en jelentkeztek. A képzések tekintetében a legtöbben, 82-en az ápolás és betegellátás szakot, 68-an a gyógypedagógia szakot választották. Kihirdették a pótfelvételi ponthatárait, a Debreceni Egyetem volt a legnépszerűbb. Ezek mellett nagyon népszerű volt az óvodapedagógus (54), a gazdálkodási és menedzsment (48), a jogász (42), valamint a kereskedelem és marketing (37) szak is – olvasható a Debreceni Egyetem honlapján. Alapképzésekre összesen 678, mesterképzésekre 133, osztatlan képzésre 80, felsőoktatási szakképzésre pedig 94 jelentkezést regisztráltak a felvételizők. A pótfelvételi eljárás során az állami ösztöndíjas képzésekre 342, az önköltséges képzésekre 623 jelentkezés történt, az összes jelentkezésen belül a nappali és a levelezős képzésre jelentkezők száma nagyjából megegyezik: 471 nappali tagozatos képzés mellett a levelezős oktatásra 494 jelentkezés érkezett be határidőre.
A jelentkezést legkésőbb augusztus 9-én éjfélig hitelesíteni is szükséges az ügyfélkapun keresztül, vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlapot postára adva. Minden előírt dokumentum feltöltési határideje is 2020. augusztus 9. éjfél. A ponthatárokat legkésőbb 2020. augusztus 28-án hirdetik ki, ekkor dől el, kit vettek fel a pótfelvételiben az általa megjelölt képzésre. A felvételt nyert jelentkezők az erről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően felsőoktatási intézményüktől kapják meg 2020. Kémia Doktori Iskola pótfelvételi | Debreceni Egyetem. augusztus 31-ig. Sajtóiroda
PHD KÉPZÉSRE JELENTKEZŐK ÉS TÉMAVEZETŐIK FIGYELMÉBE: A DE Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács PÓTFELVÉTELI PÁLYÁZATOT hird et a 2022/2023-as tanév I. félévében induló szervezett (államilag támogatott nappali, egyéni felkészülő és levelező tagozatos) PhD képzéseire. A képzésre olyan pályázók jelentkezését várjuk, akik már rendelkeznek diplomával, vagy azt legkésőbb a 2022/2023-as tanév I. szemeszterének kezdetéig megszerzik. A PhD képzésre történő jelentkezéshez KIZÁRÓLAG a 2022/2023-as tanév I. félévére érvényes jelentkezési lap használható, amely itt érhető el: A jelentkezéseket 2022. június 9. éjfélig szükséges benyújtani elektronikus úton a címre, továbbá postai úton június 9-i postai feladási dátummal a Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács részére, Debrecen 4002, Pf. : 400 Kizárólag a doktori adatbázisban () is meghirdetett témákra lehet jelentkezni. A témahirdetéssel kapcsolatban az oktatók keressek az illetékes doktori iskola titkárát! Frissítés dátuma: 2022.
Kihirdették hétfőn a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait: az eljárás eredményeként több mint 6400-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. Az Oktatási Hivatal (OH) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy augusztus 7-éig 9299-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A pótfelvételi eljárásban alapképzésre 4453, felsőoktatási szakképzésre 1049, osztatlan képzésre 469, mesterképzésre pedig 450 hallgatót vettek fel. A pótfelvételiben egy szakra és egy intézménybe lehetett jelentkezni, és jellemzően önköltséges képzésekből lehetett választani. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt. A legkedveltebb szakok a felvettek száma alapján: gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing, gyógypedagógia, pénzügy- és számvitel. A most megállapított ponthatárok legalább olyan magasak, mint a július 24-én meghatározottak. Ha többen, illetve jobb felkészültségűek jelentkeztek egy képzésre, mint az általános eljárásban, akkor előfordulhat, hogy a pótfelvételi ponthatára meghaladja az általános eljárásét – írták.
A RendeljKínait csapata összeeresztette a Xiaomi legújabb olcsó okostelefonjait, mivel hasonló számok szerepelnek az árcéduláikon. Egyik készülék sem kiemelkedő, de különösebben nem is gyengék, és mindkettő 60 000 Ft alatt kapható. Kifejezetten élhető készülékek, amik jól is néznek ki. Ezúttal arra keressük a választ, hogy melyik mobilra érdemes inkább lecsapni. Már azt is tudjuk milyen gyors lesz a Redmi 7-es | Hardver | androgeek techmag. A két telefont azért is érdemes összevetni, mert itthon nagyjából egy időben jelentek meg és hasonló célközönséget – fiatalos, kisebb büdzséből gazdálkodók – céloznak meg. A két készüléket korábban már külön-külön is górcső alá vettük, Xiaomi Mi Play tesztjét itt, a Redmi 7 értékelését pedig itt olvashatjátok. Mindkét mobil kifejezetten jól néz ki, az új színek sokat dobnak a Xiaomi bábáskodása alatt készült telefonokon. Bár a Mi Play is dögös, de az általunk tesztelt holdvörös színkompozíció annyira jól áll a Redmi 7-nek, hogy szívesebben nézegettük ezt a készüléket, mint a másikat. Xiaomi Redmi 7 kellemesen vagány vörös/fekete színátmenettel.
Az okosóra-szerű hardver és a megfizethető ár kombinációja miatt a Mi Band 7 Pro képes előretörni a jövedelmező fitneszkövetők piacán. A Xiaomi még nem közölt konkrét részleteket a globális elérhetőségről vagy az árakról, de várhatóan hamarosan ezek az információk is megjelennek. További friss Telefongurus hírek erre! A cikkhez kapcsolódó linkek: Android Police
Fotó: RendeljKínait A Mi Play nagy előnye, hogy kompakt méretekkel rendelkezik: az 5, 84 hüvelykes kijelző ellenére alig nagyobb, mint az 5, 15 colos Mi 5. Tehát aki nem szeretne tepsit, jobban jár a Mi Play-jel. A kijelzője Full HD+ felbontású, erre tehát egy szavunk sem lehet. Ultraolcsó Xiaomi telefon AMOLED kijelzővel, 6GB RAM-mal – Tesztarena.hu. A Redmi 7 ellenben 6, 26 hüvelykes kijelzőt kapott, így a mérete is nagyobb, viszont a felbontás csak HD+, ami 2019-ben azért egy kicsit már necces. Használat közben viszont koránt sem olyan zavaró, mint papíron: nem pixeles a képe. A nyurgasága viszont fura a Redmi 7-nek: a 19:9-es képarány miatt túlzottan nagy lett, ilyen szempontból a Mi Play jobb választás. Mindkét telefon a Xiaomitól megszokott minőségben lett összerakva, de a technikai részleteken azért hamar látszódik, hogy olcsó modellekről van szó. Nincs gyorstöltés és NFC, a Redmi 7-ből a duális wifi is hiányzik, és mindkettő microUSB-n keresztül tölthető, szóval van hová fejlődni. Ami a kijelzőket illeti, a Mi Play kávái elég nagyok, ehhez képest a Redmi 7 "egy évezreddel" előbbre tart: vékony keret veszi körbe a megjelenítőt.
Ellenben a panel fényereje lehetne erősebb, de ez a Mi Play-nél is hibádzik, napfényben olyanok voltunk, mint a tanácstalan John Travolta mém, kerestük a helyet, ahol árnyék vetül a kijelzőre. A Redmi 7 esetén a 3/64-es kiszerelésnek azért nincs értelme, mert 10 000 Ft-tal drágább, mint a 3/32-es modell, viszont egy 32 GB-os microSD kártya már 2000 Ft körül kapható. A filmeket, zenéket innen is ugyanúgy le tudjuk játszani, teljesen fölösleges a nagyobb verzió. Ez az olcsósítás a Mi Play kapcsán nem érvényes, mert csak 4/64-es verzióban kapható, de árban így is nagyjából ugyanott vagyunk. Fényképek és videók készítésekor az eredmény alapvetően attól függ, hogy mennyi fény áll a szenzorok rendelkezésre. A két készülék világosban meglepően jó képeket készít, nem is számítottunk ilyen jó eredményekre, ugyanakkor este sötét kútba zuhan a minőség, szinte értékelhetetlenek az elkészült anyagok – a fotók és a videók egyaránt. Az is problémás, hogy sem a Mi Play, sem a Redmi 7 nem rendelkezik szoftveres képstabilizálással, így a kézremegés eléggé markánsan kijön a közelebbi témák videózásánál, és hiába van AI, meg 1080p/60 FPS – legalábbis a Redmi 7 esetében -, ez nem sokat nyom a latba, ha olyan tartalmak születnek, mintha lovaskocsiról lőttük volna őket.