Tudta ezt Berzsenyi Dániel, a magyar Horác is, aki Niklán élte gazdálkodó életét. Szellemi társ nélkül száműzve érezte magát. Feleségét – saját szavaival élve – együgyűségben találta, és abból fel sem szabadította. Egy beszélgetőtársa maradt: a múzsa. Elmerült poétai képzelgéseiben, Horatiust olvasott. Berzsenyi Dániel Osztályrészem c. vers elemzése? - Azt kaptuk leckének, hogy elemeznünk kell az Osztályrészem c. verset, de nem értem az egész verselemzéses anyagrészt. V.... Így lett faluja a magyar Helikonná, ahol a niklai remete éjszakánként egy szebb lelki világ szent óráit élhette. A kedélybetegségtől gyötrődő költő elégiáiban fejezte ki fájdalmát, amelyet a vágy és a valóság közötti ellentét miatt érzett. Niklára költözésük után keletkezhettek a romantikus vonásokat mutató alkotásai. Bennük a klasszicista harmónia és a sztoikus nyugalom csak látszólagos. A lírai én érzelmei sokkal hevesebbek voltak ahhoz, hogy igazán a magáénak tudhassa a horatiusi tanítást: az aurea mediocritast (aurea mediokritasz). Eszerint a szélsőségektől tartózkodó, az élet apró örömeit is élvező élet adhat boldogságot. Elégiáit Berzsenyi nem illette e műfaji megnevezéssel, mert nem disztichonban írta őket, mint az ókori költők.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1776. május 7-én született Hetyén (Vas megye, Kemenesalja) egyetlen gyerekként. Apja jogvégzett, de gazdálkodó ember volt. Erőtlen fiát ő tanította, nevelte otthon. Izmos fiúként 1788-ban kerül a soproni líceum előkészítő osztályába és 7 évet tanul itt. Sokat olvasott, főleg latin műveket. 1793-ban elszökik Sopronból, katonának áll be, majd onnan is menekül. 1795-ben befejezi diákpályáját. Nagybátyjához, Niklára megy, mert apjával utálták egymást; anyja halála után (1794) még jobban elmélyült ez a viszály, hisz ő volt közöttük a védőfal. 1799. májusában feleségül veszi Dukai Takács Zsuzsannát, ezután önálló gazda lesz. 1804 folyamán Sömjénről Niklára költözik, csak titokban írogat. Berzsenyi dániel osztályrészem verselemzés. Felesége műveletlensége miatt egyedüli barátja a magány és az elmélkedés lesz. 1803-ban Kis János lelkész felfedezi benne a költőt és 3 művét azonnal el is küldi Kazinczynak. 1808-ban Berzsenyi elküldi Kis Jánosnak 77 költeményből álló verseskötetét, hogy segítsen kiadni, ezáltal levelezés indul meg közöttük.
Már korai költészetében megjelenik két klasszikus műfaj: az elégia és az episztola. Sokak szerint lelki alkatához, tehetségéhez az elégia műfaja állt legközelebb, s kétségtelen, hogy ezek legkedveltebb versei. Jó néhány ódájára és dal-versére is jellemző az elégikus hangvétel. OSZTÁLYRÉSZEM Osztályrészem című költeménye korai versei közé tartozik (1808 előtti), a költő első pályaszakaszának végén keletkezett, az 1816-os kötet első könyvében szerepel. A vers műfajisága vitatható: ódai elemeket tartalmaz, de ars poetica ként is értelmezhető. A sztoikus belenyugvás, a megtalált nyugalom verse. Eredeti címét – A Camoena (e. kaména) – később változtatta Osztályrészemre a költő, ezáltal is erősítve a vers összegző, korszakot lezáró tartalmát. A költemény képisége és formája (szapphói strófa) erőteljes klasszicista vonásokat hordoz. Berzsenyi daniel osztályrészem . A vers két nagyobb szerkezeti egységre tagolódik: 1–4. szakasz és 5–7. szakasz. A versindítás a révbe érő hajó toposza. A vers harmadik sorában szereplő evokatív Charybdisz-motívum egy sajátos epikus párhuzam: a beszélő, a lírai én sorsa az eposzi hős, Odüsszeusz sorsával azonosítódik.
Amit eddig a sorok között érzékeltünk, azt a 4. versszak kimondja: "Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül". A tétel örök törvényszerűsége: minden élő mulandó. Ezt a költő az 5. és 6. strófában magára vonatkoztatja: "koszorúm bimbaja elvirít", "itt hágy szép tavaszom" – mondja. Az ifjúság gyorsan elszállt: "még alig ízleli / Nektárját ajakam", "alig illettem / Egy-két zsenge virágait". A tavaszi képek visszautalnak a vers elejére. Az értékveszteség visszafordíthatatlan: "vissza se tér majd gyönyörű korom". A behunyt szem képe a lírai én halálát idézi. Berzsenyi Dániel elégiái - Érettségi tételek. Az emberi élet a természet ciklusai szerint halad. Az ifjúság tavaszát az érett kor nyara követi. Az öregedéssel megőszülünk, de a tél után nincs új tavasz, csak a természet számára. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 110–115. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10., Korona Kiadó, Budapest, 2006. 132–141. o.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
Elégikus a magatartás, ha a valóság és az ideál nem felel meg egymásnak, az eszmények nem találhatók meg a valóságban, és ezért a költő rezignáltan szólal meg. Elkülöníthetünk klasszicista illetve romantikus elégiát. A klasszicista elégiába antik utalások vannak (Horatius, Odüsszeia:Osztályrészem;Symphonia, Zephir:Közelítő tél). A versekben pictura, és sentencia (meditatív) részeket különíthetünk el. Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (elemzés) – Jegyzetek. A romantikus elégiánál ugyanígy az életet, a saját léthelyzetét picturában festi le, az idő múlásáról pedig meditál. A költészet mint legfőbb érték jelenik meg. Berzsenyinek ezt az alkotói korszakát életkörülményeinek megváltozásával hozhatjuk összefüggésbe. (családja, ő maga is betegeskedett) Berzsenyi elégiái általában: központi gondolata, hogy az idő kérlelhetetlen, minden értéket elpusztító volta, mellyel legfeljebb a kötészet szállhat szembe. Tehát alaptémája az idő gyors múlása, minden élő elkerülhetetlen végzete. Elsősorban nem a halálfélelem rettegése szólal meg költészetében, sokkal inkább a lélek kiégettsége, és az egyre elviselhetetlenebbé váló elmagányosodás.
"). Utal az Odüsszeiára. Fiatalságát a lelki nyugtalanság, útkeresés és álomkergetés időszakának tekinti, míg felnőttkora legfőbb értékeként a lelki békét, a higgadtságot, a nyugalmat nevezi meg. Ez azt is jelenti, hogy a " lekötöm hajómat " metafora nemcsak egy új életszakasz kezdetét jelöli, hanem leszámolás is a korábbi vágyakkal, amelyek elérhetetlennek, beteljesíthetetlennek bizonyultak. Ezt erősíti a tündérkép-metafora, ami egyszerre szimbolizálja a realitáson túli álmokat és ezeknek az álmoknak a törékenységét, beteljesíthetetlenségét. A béke és a nyugalom élethelyzete tehát csak úgy érhető el, ha a lírai én lemond az ifjúkori álmairól, vágyairól. Ez a tény az elégikus szemlélet lehetőségét is felveti. A beszélő ráeszmél az idő visszafordíthatatlanságára, búcsúzik a fiatalságától. A 2. egység (3-5. versszak) a beszélő jelenbeli élethelyzetét rögzíti, az otthon értékeit festi le, a lírai én megelégedésének okát mondja el. Berzsenyi dániel osztályrészem műfaja. Az anyagi biztonság megelégedéssel tölti el a beszélőt, de vajon ez valódi elégedettség?
Később titkárnőként kapott állást. Paula politikai nézeteiről keveset tudni, de annyi bizonyos, hogy semmilyen politikai szerveződésben nem vett részt, soha nem lépett be a náci pártba. Bátyja anyagilag támogatta: egészen 1945-ös öngyilkosságáig rendszeresen küldött pénzt húgának, ám személyesen ritkán - évente egyszer vagy kétszer - találkoztak. A háború végeztével Paulát az amerikaiak őrizetbe vették. 1946 júniusában az amerikai katonai hírszerzésnek azt mondta, nem hiszi el, hogy testvére parancsot adott több millió ember kiirtására. Vélhetően élt benne egyfajta kettősség a szerető bátyj és a Führer egymásnak igen ellentmondó képe miatt. A cikk az ajánló után folytatódik 1952-ben Paula elhagyta a háború borzalmaira emlékeztető Hitler nevet, és a Wolffot vette fel helyette. A németországi Berchtesgadenbe költözött. Adolf hitler halála. Hajadon maradt, gyerekei nem születtek. Ideje nagy részét egyedül töltötte, meglehetősen csendes életet élt, kerülte a társaságot. Adolf Hitler utolsó közvetlen hozzátartozója 1960-ban 64 éves korában hunyta le szemét örökre.
Adolf Hitler (1889-1945) nevét mindenki ismeri: a kegyetlenségéről, elmeháborodott döntéseiről, tömeggyilkos késztetéseiről hírhedt politikus a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője, kancellár, majd diktátor volt. Kiderült, hogy sosem vonta vissza Joseph Goebbels díszpolgári címét Potsdam városa » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Miután 1923-ban, az úgynevezett sörpuccs alkalmával Erich Ludendorff vezetésével sikertelen erőszakos hatalomátvételi kísérlet történt Münchenben, Hitler börtönbe került, és bezártságban töltött évei alatt megírta a Mein Kampfot. Ebben az írásban megfogalmazta a nácizmus ideológiáját, világnézetét, antiszemita gondolatait, fajelméletét, kommunistaellenes elképzeléseit és világuralmi ambícióit, így az utókor teljesen tiszta képet kapott arról, hogy milyen elvek vezérelték tetteiben, és milyen gondolkodók - Karl Lueger bécsi polgármester zsidóellenes retorikája és Lanz von Liebenfels fajelmélete - voltak rá hatással. Politikai pályáját 1919-ben kezdte meg, és 1921-ben lett a náci párt vezetője. Sokan nem tudják róla, de a németséget oly nagyra tartó Hitler ekkor még nem is volt német állampolgár, sőt éveken át semmilyen állampolgár sem volt.
Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás. Zavart hallgatás kísérte Európa egének vészjósló elborulását Nyolcvan éve, 1938. március 13-án az osztrák nemzetgyűlés egyhangúan megszavazta Ausztria beolvadását a náci Németországba. Azzal, hogy a nyugat-európai nagyhatalmak Ausztria német bekebelezését rezignált közönnyel fogadták, szándékuk ellenére is Hitlert biztatták további hódító céljai megvalósításában. A Párizs környéki békerendszer igazságtalansága miatti rossz lelkiismeret szülte közöny pedig végső soron az emberi történelem legnagyobb és legvéresebb fegyveres konfliktusába, a második világháború kirobbanásába torkollott.