12793-6 16 470 Ft Daniel Klein Premium női karóra | DK. 12348. 3 14 875 Ft Daniel Klein Premium női karóra | DK. 12306. 3 13 770 Ft Daniel Klein Fiord női karóra | DK12037-1 15 300 Ft Daniel Klein Fiord női karóra | DK11729-2 Termék részlete
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
Óraszíj Cluse karórákhoz ( Feroce Petite, La Roche Petite, La Tetragone, Le Couronnement, Minuit, Pavane Petite modellekhez), széllesség: 16 mm Nincs vásárlói hozzászólás a termékhez
2012. szeptember 10., hétfő A szövetségi rendszerek kialakulása
Szövetségi rendszerek kialakulása és az első világháború Nagyhatalmi érdekellentétek by Száraz Krisztina
A német egység létrejötte után Bismarck a francia revanstól tartva Franciaország elszigetelésére törekedett. Létrejött a három császár szövetsége, Németország, Oroszország és a Monarchia részvételével. A megegyezés kimondta, hogy a 3 uralkodó (Ferenc József, I. Vilmos, II. Sándor cár) minden európai konfliktus esetén együttműködnek. Azonban Oroszország és OMM között a Balkánon érdekellentét állt fenn. Az Oszmán Birodalom felbomlása ugyanis lehetőséget kínált a terjeszkedésre. A Balkán kezdett Európa puskaporos hordójává válni, kialakult a keleti kérdés. A helyi nemzeti törekvések (szerb, montenegrói, bolgár függetlenedés) támogatásával az oroszok hadat üzentek a törököknek, mely az oroszok győzelmével zárult. A San Stefanói békében a törökök beleegyeztek az egész Balkán elvesztésébe, a területek jelentős része az orosz támogatással megalakult Nagy-Bulgáriáé lett, ez sértette a többi nagyhatalom érdekeit. A berlini kongresszuson szétdarabolták Nagy Bulgáriát, elismerték Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét.
évi orosz-török háborút lezáró San Stefánói béke szerint a győztes oroszok Törökországot szinte teljesen kiszorították volna Balkánról, s az általuk létrehozott "nagy Bulgária" a balkáni cári diplomácia biztos támasza lett volna. Az orosz előretörést sem Anglia, sem a Monarchia nem tűrhette, ezért a nagyhatalmak Oroszországot Berlinben tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus 1878). Megállapodtak abban, többek között: hogy nem jöhet létre "nagy Bulgária"; megakadályozták, hogy Oroszország megszerezze a Boszporusz vidékét, a Monarchia megszállta (OKKUPÁLTA) Bosznia-Hercegovinát. A "kettős szövetség" (1879) Az egyébként is ingatag három császár szövetsége a berlini kongresszus után végképp formálissá vált. 1879-ben létrejött Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között a kettős szövetség. A megállapodás szerint Oroszország támadása esetén katonailag támogatják egymást, egy német-francia háború esetére pedig a Monarchia semlegességet ígért. A "Hármas szövetség" (1882) Olaszországot franciaellenessége hajtotta Németország felé.
), materializmus/ateizmus az egyház visszaszorítása – cél: proletárforradalom, az utolsó osztályharc a proletárok győzelmével végződik, majd ez kiterjed az egész világra, aztán proletárdiktatúra bevezetése a magántulajdon megszüntetéséig, így fel tudják számolni az osztályokat (szocializmus), majd megvalósul az osztály és magántulajdon nélküli társadalom, a kommunizmus. Itt az emberek képességeik szerint dolgoznak, szükségleteik szerint részesülnek a haszonból (egyenlőség fenntartása). – képviselők: Marx, Engels – Londonban ők hozzák létre a Kommunisták Szövetségét (1847) – kiadják közösen: Kommunista Kiáltvány (1848) munkáspártok célja, a szerzők társadalom-fejlődésről vallott nézetei – Marx: A tőke
DE: Olaszország igényt tart Dél-Tirolra és a dalmát kikötővárosokra (osztrák-olasz ellentét), Románia pedig Erdélyre A császári Németország időközben vezető gazdasági nagyhatalommá válik, és világhatalmi terveket fogalmazott meg, megkezdődött az agresszív külpolitika időszaka. II. Vilmos trónra lépésével Bismarckot menesztik (rossz viszony, mivel túl nagy volt a hatalma a király mellett, az uralkodó viszont határozott volt, nem tűrte, hogy felé nőjenek) A kettős szövetség létrejöttével Oroszország Európában szövetséges nélkül maradt, az elszigetelt Franciaország pedig csak Oroszország támogatására számíthatott a németekkel szemben. A 19. század végén megindul a nagyhatalmak gyarmati vetélkedése, a nagyhatalmak imperialista (birodalomépítő) folytattak felosztották egymás közt az addig még meg nem szállt afrikai illetve ázsiai területeket. ellentéteket szült az, hogy kinek mennyi gyarmata van – 1893 – orosz-francia katonai szerződés, II. Vilmos cári udvar Franciaország ezt az ellentétet kihasználja Németország kétfrontos háborúra készülhetett, Bismarck ettől tartott.