Részletvétel. Az adásvételi szerződésben a felek úgy állapodnak meg, hogy a már átruházott és birtokba is vett dolog ellenértékét, a vevő több részletben, meghatározott későbbi időpontban szolgáltatja. A vevő a teljes ellenértékkel az adásvétel pillanatában nem rendelkezik, de jövedelmei lehetővé teszik, hogy részletekben tulajdonjogot szerezzen. Főszabályként a tulajdonjog a vevőre, a szerződés megkötése és a birtokbaadás pillanatában átszáll. Ingatlan illetek reszletfizetes . Ezért az eladónak külön érdemes gondoskodni, az alábbi hitelezői pozíciót védő eszközökről: - tulajdonjog fenntartás - részletfizetés megvonása - elállás - elidegenítési és terhelési tilalom Tulajdonjog fenntartás. Legcélszerűbb ingatlanok esetében alkalmazni, ha labilisnek tűnik a vevő. E forma szerint az eladónak módjában áll a tulajdonjogát, az átadást követően is magának fenntartani, egészen addig amíg a teljes vételár kifizetésre nem került. Csak írásba foglalt formában jöhet létre, ezt a szerződés megkötésekor kell írásba foglalni, a vételár hiánytalan megfizetéséig terjedhet.!
Ha forgalomképtelen dolgot idegenítenek el, az adásvétel jogszabályba ütközõ, tehát a szerzõdés semmis. Az adásvétel tárgya lehet nem létezõ dolog is, ezt a hétköznapi nyelvben reményvételnek nevezik. Lehet feltételes, amikor csak akkor kell fizetni, ha a dolog elõáll. Valamint lehet feltétlen, ebben az esetben a vevõnek akkor is meg kell fizetnie a vételárat, ha maga a dolog nem jön létre. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges. Írásban kell rögzíteni a szerzõdés lényeges elemeit, hogy ki, kinek, mit ad el és mennyiért. Több illetékes intézménynél is vizsgálatot indított az ombudsman a kiskorú lány megrontása miatt - Hírnavigátor. És igen lényeges a közjegyzõi hitelesítés vagy az ügyvédi ellenjegyzés. Valamint az eladó részérõl a tulajdonjog bejegyzéséhez való hozzájárulás. A vevõ leglényegesebb kötelezettsége a dolog átvétele és az ellenérték megfizetése. Az eladó és a vevõ legfontosabb kötelezettségei a szerzõdéssel kapcsolatban: Eladó: - tulajdonjog átruházása - dolog átadása - ezek megfelelõsségéért feltétlen helytállás - jog és kellékszavatosság - tájékoztatás - okirat szolgáltatás - az átadással kapcsolatos költségek viselése Vevõ: - dolog átvétele - vételár megfizetése - a szerzõdéskötés költségeivel járó kiadásoknak a megfizetése Az elõvásárlási jog.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv. ) 27. Ingatlan illeték részletfizetés. § (1) bekezdése szerint a vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni, tehát ajándékozás esetén a megajándékozott. Az ajándékozási illeték mértéke függ az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági foktól, az ajándék tárgyának tiszta értékétől és hogy az ajándék lakástulajdonnak vagy más vagyontárgynak minősül-e. Hétvégi ház ajándékozása esetén az illeték mértéke, ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, akkor 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 21 százalék. (A hétvégi ház abban az esetben minősül lakástulajdonnak, ha az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott. Ekkor kedvezőbb illetékmértékek vonatkoznak a szerzésére: 18 millió forintig 5 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 12 százalék. )