Jeanne Siaud-Facchin, a téma szakértője, A szuperintelligens gyermek című könyvében éppen ezért hívja ezeket a gyerekeket tehetséges zebráknak. Véleménye szerint a ravasz rókák, fecsegő szarkák és osztályelső versenylovak mellé elfér egy újabb kedves kifejezés, amely rámutat arra, hogy bár mind különbözőek vagyunk, egy kis megértéssel egymással harmóniában élhetünk. Szerzőnkről Tarkovács Cecília szülő-gyerek coach, a kisgyermekkori fejlődés és nevelés elkötelezett szakértője. Több mint ötéves kisgyermeknevelői (bölcsődei) tapasztalata terelte a szülők célzottabb támogatásának irányába, majd saját praxisának megalapítására. Szülőnek lenni állandó változást jelent, amivel nem mindig könnyű egyedül megbirkózni. A szuperintelligens gyerekek nem okosabbak vagy érettebbek, egyszerűen csak mások - Dívány. Szülő-gyerek coachként célja támaszt nyújtani mindazoknak, akiknek küzdelmük, nehézségük vagy csak kérdésük adódik a gyereknevelés és a családi hétköznapok kérdéskörében. Az IQ nem minden Habár a szuperintelligens gyerekek valóban magas értéket érnek el az IQ-teszteken (>130), ez korántsem jelenti azt, hogy könnyedén boldogulnának akár az iskolai tanulmányokkal, akár a társadalmi beilleszkedéssel.
A zokniba csomózott dió vagy szárazbab remekül csörög. Iskolánk profiljához kapcsolódva mindjárt alakíthatnak zenekart is. Tanulhatnak népdalokat, népi gyermekjátékokat, mondókákat, találós kérdéseket, közmondásokat. Pedagógusaink, akik elkötelezettek a hagyományok átörökítésében, rengeteg lehetőség közül választhatnak. Természetesen nemcsak a mi tanulóink vehetnek részt ezeken a foglalkozásokon, hanem bárki, aki érdeklődik a hagyományok iránt. A 2019-es évben a város szinte valamennyi óvodás nagycsoportosa részt vett az élménypedagógiai foglalkozásainkon. Rendkívül kedves és szívet melengető méltató gondolatokat írtak az emlékkönyvünkbe. Sajnos a 2020-as év nem kedvezett nekünk sem. Reméljük, hamarosan élet töltheti meg újra a termeinket, s megelevenedhet a múlt. Szívünkhöz nőtt a Régi korok kincsestára, ahol próbáljuk az ifjúságnak átadni, milyen nagyszerű dolog, ha nem felejtjük el a múlt értékeit, a ránk bízott hagyatékot. "Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. "
A társadalom mintegy 2, 1 százalékát teszik ki úgynevezett szuperintelligens gyerekek és felnőttek. Ez a szám az utóbbi évtizedekben nem mutatott változást, a téma mégis egyre felkapottabbá válik, és a társadalmi megértés érdekében tisztázást igényel. Habár a kutatások még napjainkban is folynak a szuperintelligencia körül, ma már tudhatunk eleget ahhoz, hogy – szülőként legalább annyira, mint pedagógusként vagy orvosként – kellő figyelemmel, elfogadással és támogatással lehessünk mindazok iránt, akik ezzel kénytelenek együtt élni. A már elérhető ismeretek ellenére viszont még most is rengeteg téves, mitikus feltételezés szövi át az emberek szuperintelligenciáról alkotott általános képét. Talán éppen a terminológia miatt gondoljuk, hogy ezeknek a személyeknek valamiből többletük van, hogy okosabbak, érettebbek a koruknál, hogy zsenik, és hogy így az életük valószínűleg sokkal könnyebb egy átlagemberénél. Ezek a feltételezések azonban a közelében sincsenek a valóságnak. Szuperintelligensnek lenni mindössze annyit jelent, hogy az ember más rendszerben gondolkodik, hogy sajátságos személyisége és intelligenciája van.
Bűbájos volt az, aki bő, azaz sok bajt tudott orvosolni és elmulasztani. Dunántúl a bő szót még ma is bű-nek ejtik. Mindezeket azért jegyeztem ide, mert eddig egyetlen történetírónk sem tartotta szükségesnek a megörökítésre. Egy nagy tény van előttünk éspedig az, hogy a hódító magyarság vallási, erkölcsi és tudományos irányítása a mágus papok kezében volt. Szőlő permetezése
Az első fejezet kiváló ráfutás a nyelvtani körmenetre. Felkelti az érdeklődést, és átlök az információkkal zsúfoltabb részeken a finnugor elmélet bizonyításáig. Miért fontos a nyelvészek által megállapított finnugor eredet? Mert az őstörténeti kutatásokban a régészekre nem támaszkodhatunk. Ha mondjuk találnak egy magyar tárgyat a kínai félszigeten, akkor az azt jelenti, járt ott egy magyar ember, esetleg valaki, aki találkozott egy magyar emberrel, vagy különböző kapcsolódásokon keresztül odavitte valaki a magyar tárgyat. A bizánci források nem írnak róla. A perzsa íróktól tudjuk, hogy a velük szomszédos hunok, médek és pártusok vallása Zarathusztra felléptéig teljesen megegyezett a perzsákéval. Nagy tiszteletben tartották a tüzet, a levegőt, a vizet és az anyaföldet. Magyarok ősi villas 2. Ezeknek teremtőjét hívták Istennek, akinek véres áldozatokat mutattak be. A papjaikat éppúgy mágusoknak hívták, mint a sumirok. Ez méd örökség volt. Ez is igazolja, hogy a megyeri törzs feltétlenül a médektől származott. Túróczy János krónikaírónk feljegyezte, hogy mikor a törzsbeli magyarság fellázadt 1046-ban Péter király ellen, Vata fia János még sok mágust és bűbájost tudott maga köré gyűjteni.
Azaz aki hallott róla, az kapásból csak téves következtetéseket vonhatott le róla. Pl. : a szakrális királyaink jogköreit és feladatait könnyen összetévesztették a földi királyok hasonló nevű, de alapvetően eltérő funkcióival. A másik tipikus tévedés és hamisítás a magyar ősvallás sámán-központúságát firtatja mondván, mily primitív hiedelem a magyar hitvilágban és hitéletben, hogy holmi sámánok, hovatovább sámánnak öltözött bohócok és csalók, irányítják egy nép vallásos életét. Magyarok Ősi Vallása: Amerikai Magyarok Társkeresője. Azzal próbálták lejáratni a magyar táltos hagyományt, hogy a mai ezotéria önjelölt prófétáival és kétségtelenül visszataszító ezo-marketingjével vontak párhuzamot, sugallván, hogy ehhez kell hasonlítani a magyar ősvallást. Nem szeretnék senkit megsérteni, de a mai Magyarországon olyan a helyzet a táltosi hagyományokkal kapcsolatban is, mint a focival: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, de valahogy nem látszik az önzetlen, önfeláldozó és szent tettek sokasága. (Megint csak tisztelet a kivételeknek. ) Van viszont marketing, ami még inkább azok malmára hajtja a vizet, akik nevetségessé akarják tenni ezt a gyönyörű és egyedülálló hagyományt, tudniillik, a magyarok spirituális örökségét őrző lelkek munkáját.
Akkor az elfogyasztott táplálék most az életet szolgálja vagy a halált? Előre félünk a testünk levételétől, mintha azzal valami végérvényesen lezárulna és megsemmisülne, s fel sem merül bennünk a kozmikus Renddel, az isteni törvényekkel való összhang és az öröklétbe való visszatérés lehetőségének teljes belső átélése ilyenkor. Ethnographia. 1897. – A régi regés iskolához sorolható Kandra Kabos könyve: Magyar mythologia. Eger, 1897. – A pogány magyar ősvallásra vonatkozó történeti adatok legteljesebb gyüjteménye Sebestyén Gyula műveiben: A regösök. Budapest, 1902. az: A magyar honfoglalás mondái. I. köt. Budapest, 1904. – A vogul és osztyák hitregetan anyagát Munkácsi Bernát adta közre: A vogul nép ősi hitvilága. Nyelvtudományi Közlemények. 1890–1901. – A finn-ugor népek pogány vallására vonatkozó kutatásokat Krohn Gyula foglalta össze: A finn-ugor népek pogány istentisztelete. Ford: Bán Aladár. Budapest, 1908. – Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. Kolozsvár. köt, 1915. A POGÁNY MAGYAROK VALLÁSA. | Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár. – Hóman Bálint: Magyar történet.