A prezentáció készült Papp László, a botanikus kert igazgatója beszéde (KEOP-6. 1. 0/A fakultatív programja a Diószegi Sámuel Emléknapon, 2009. május 18. ) és a honlap () alapján. Ha szereted a természetet és ha pihenésre vágysz, keresd fel a Debreceni Botanikus Kertet, melyben gyönyörű növényekre találsz.
Az első magyar botanikai tankönyvtől az első Füvészkertig Debrecenben hagyománya van a természettudományos oktatásnak és a botanikának. Itt írja Méliusz Juhász Péter az első magyar botanikai könyvet. A híres Magyar Füvészkönyv (1807) szerzői Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály munkásságának eredménye az első Füvészkert. Több mint 190 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén — korabeli nevén Pap taván — létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta (1844-től 1922-ig). Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Botanikus Kert - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik. Az új fűvészkert Miután a tudományegyetem kivált a Kollégiumból, a botanikus kert céljára Debrecen város az egyetem mögötti 17 hektár (30 katasztrális hold) területet adományozott a Nagyerdő területén.
Mint iskola mellett létesült botanikus kertnek a génmegőrzésben, a tudományos kutatásban és a természettudományos ismeretterjesztésben meglévő feladatai mellett fontos a szerepvállalása az oktatásban és a közművelődésben is. A botanikai pedagógia, amit csak "botpedagógiának" nevezünk lényeges szerepet tölt be a biológiai tudás tapasztalati úton való megszerzésében, élő szemléltetőanyag biztosításában. Része a környezetadekvát nevelésnek, a természetvédelmi szemlélet elsajátításának. Hangsúlyos szerepe van a fenntarthatóság és a biodiverzitás megőrzés stratégiájának megértésében, annak legkiválóbb terepe. Mint élőgyűjtemény és mintaterület, részt vállal a diákság és az ide látogató civil lakosság nevelésében is mert ápoltsága és gondozottsága révén olyan hatásokat, magatartás és viselkedési normákat közvetít amely indirekt módon szolgálja a személyiség fejlődését. Botanikus kert | Debreceni Egyetem. Mindezen túl az itt lévő honosítási kísérletek a hazai kertészeti kultúrát is gazdagítják. Bár mérete nem túl nagy, mégis jelentős zöldfelületű "tüdő" Nyulas térségében.
A Református Kollégium botanikai oktatását szolgáló Füvészkert megszűnése után alapított botanikus kert a Debreceni Egyetem főépülete mögött található. Közel 6000 növényfajt tartanak nyilván, és messze földön híres a kert kaktusz- és pozsgásgyűjteménye is. A pálmaházban virágzó színpompás orchideák, banánfák, pálmafák igazi trópusi hangulatot varázsolnak. Debreceni botanikus kart 8. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Tel. : +36 52 512-900 E-mail: Web:
Látványosságból pedig tényleg nincs hiány, a gyűjtemény központi helyén például egy hatalmas kék agávé (Agave tequilana) magasodik, termetes, 2-2, 5 m hosszú levelei egy óriási pók vagy valamelyik horrorfilm szörnyének csápjaihoz hasonlítanak. És ott van egy szép nagyra nőtt kaktusz (Echinocactus grusonii vagy mai tudományos nevén Kroenleinia grusonii) is, amely olyan, mintha valami modern ülőalkalmatosság, valamiféle puff lenne. Botanikus Kert | Tudóstér. Persze ráülni már csak azért sem érdemes, mert sárga, méretes tövisek százai, ezrei borítják. – Ez egy úgynevezett aranysün kaktusz, egyes vejek szerint anyósszékkaktusz, olyan hatvanéves lehet, még az elődöm, Nemes Lajos vetette – mutatta Papp László. Papp Lászlótól – aki szintén szukkulens botanikus, így jeles elődjéhez hasonlóan pozsgásszakértő is – megtudtam azt is, hogy a debreceni példány a maga hatvan évével még gyerekkorú, hiszen egy ilyen kaktusz 800-1200 évet is megélhet, és megnő 2-2, 5 méter magasra, az átmérője pedig csaknem egy méter is lehet, és ez még nem a legnagyobb faja a nemzetségének!
1807-től kezdődő múlt Debrecenben hagyománya van a természettudományos oktatásnak és a botanikának. Itt írja Méliusz Juhász Péter az első magyar botanikai könyvet. A híres Magyar Füvészkönyv (1807) szerzői Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály munkásságának eredménye az első Füvészkert. 200 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén – korabeli nevén Pap taván – létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta (1844-től 1922-ig). Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Debrecen botanikus kert. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik. Az új füvészkert Miután a tudományegyetem kivált a Kollégiumból, a botanikus kert céljára Debrecen város az egyetem mögötti 17 hektár (30 katasztrális hold) területet adományozott a Nagyerdő területén.
világháború ezt megakadályozza. A nagy ütemben fejlődő kert a háború áldozatává lesz. Újjáépítéséhez 1947-ben tudnak hozzáfogni Soó Rezső vezetésével. Az óriási lendülettel végzett munka eredményeként 1949 őszén már 1400 a növényfajok száma és a magjegyzék 285 növényfaj magját kínálja cserére. A szabadföldi terület felújítása 1950-re fejeződik be, majd 1950-51-ben épül fel az első üvegház, ezt követi az 50-es évek végén még 2 üvegház, mely hatására ugrásszerűen gyarapodik a trópusi növényfajok száma. 1952-ben Dobos Lajos kertészmérnök kapta meg a kert irányításának feladatát. Kinevezésével még 4-5 kertészállást is biztosít az egyetem, így lehetőség nyílik a növényrendszertani kert kiépítésére, a gazdag hidegházi gyűjtemény létrehozására, a pozsgás növények és a kaktuszgyűjtemény megalapítására. 1972-ben a kert vezetését Nemes Lajos vette át. Az új pálmaházat 1975-ben adták át. Talaja is fűthető. Az esőztető berendezést a következő év tavaszán házilag készítették. Felépítésével lehetővé vált egy igen gazdag trópusi gyűjtemény létrehozása, amelyben még a banánnak is beérik a termése.
Ez az eljárás általánosabban is alkalmazható gyűrűkben, azonban nem minden gyűrűben lesz a két vagy több elemmel generált ideál egy elemmel generálható, csak az ún. főideálgyűrűkben. Ezek az ideálok a két vagy több elem legnagyobb közös osztójának általánosításai lesznek. Hálók [ szerkesztés] Az egész számok részben rendezhetők az oszthatóságra. Ebben a rendezésben az a egész szám nagyobb lesz a b egész számnál, ha a osztható b -vel. Ez a rendezett halmaz hálóvá válik a legnagyobb közös osztó, mint metszet, és a legkisebb közös többszörös, mint egyesítés műveletére. Hivatkozások [ szerkesztés] Lásd még [ szerkesztés] kitüntetett közös osztó Legkisebb közös többszörös Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Greatest common divisor. ↑ Ez lényegében a szorzás kivonásra való disztributivitásának a következménye: ha q osztója a-nak és b-nek, azaz közös osztó (a=pq és b=p'q), akkor a disztributivitás miatt a különbségüknek is ( a-b=pq-p'q=q(p-p')); így ha képezzük az a-b, a-2b, a-3b,... a-nb különbségeket, ahol n a legnagyobb szám, ahányszor még ki lehet vonni a-ból b-t (ekkor a-nb épp az osztási maradék), mindnek osztója lesz az a és b minden közös osztója.
Példa: 24 marcipános és 36 zselés szaloncukrot rakunk csomagokba úgy, hogy mindegyik csomagba ugyanannyi legyen mindkét fajta szaloncukorból. Legtöbb hány csomagot készíthetünk? Megoldás: 24 szaloncukrot egyformán szétosztani annyi csomagban lehet, ami osztója a 24-nek. Ugyanez igaz a 36-ra. Mindkét fajtát egyformán annyi csomagban oszthatunk el, ami mindkét számnak osztója, ezek a közös osztók. A legnagyobb ezek közül a 12, tehát legtöbb 12 csomagba oszthatjuk szét egyformán mindkét fajta szaloncukrot. Halmazábrán ábrázolva a 24 és a 36 osztóit leolvasható a legnagyobb közös osztó. Két természetes szám legnagyobb közös osztóján a közös osztók közül a legnagyobbat értjük. (A 0-nak a 0-val vett legnagyobb közös osztóját nem értelmezzük. ) Példa: A 4-es busz 4 percenként jár, a 6-os busz 6 percenként. Reggel 5 órakor mindkét busz egyszerre ért a megállóba. Hány perc múlva érnek legközelebb egyszerre a megállóba? Megoldás: A 4 többszörösei adják azokat a perceket, amikor a 4-es busz érkezik a megállóba, a 6 többszörösei pedig azokat, amikor a 6-os busz.
Megállapításához a prímtényezős felbontásra van szükség, erről itt olvashatsz! A kiszámítása: Elkészítjük mindkét szám prímtényezős felbontását, az eredményt hatványokkal írjuk fel! Ezután megkeressük azokat a tényezőket, amelyek mindkét felbontásban szerepelnek, és kiválasztjuk a szereplő legkisebb hatványukat. Ezeket összeszorozzuk. Például keressük meg 360-nak és 126-nek a legnagyobb közös osztóját! Elkészítjük a prímtényezős felbontást: 360 = 2 3 * 3 2 * 5 126 = 2 * 3 3 * 7 Közös tényezők a 2 és a 3. A 2 legkisebb hatványa a második számnál szerepel, az első hatványon van, ezt nem szoktuk kiírni. A 3 legkisebb hatványa az első számban szerepel, a második hatványon van. Tehát a legnagyobb közös osztó: 2 (1) * 3 2 = 18 Az alábbi kis alkalmazás segít ellenőrizni a számításaidat. Leckeírásra ne használd, mert nem mutatja meg, hogy hogyan számolta ki! Az script a Math Is Fun weboldalról származik, köszönet az engedélyért!
Másik módszer: 7-tel úgy vizsgálhatjuk meg az oszthatóságot, hogy a szám első számjegyétől utolsó előtti számjegyéig képzett számból kivonjuk az utolsó számjegy dupláját (kétszeresét). Ha az így kapott szám osztható 7-tel akkor az eredeti is. Ha még az így kapott számról sem tudjuk megállapítani, hogy osztható-e 7-tel, akkor ugyanezt az módszert kell alkalmazni amíg olyan számot nem kapunk amiről biztosan meg tudjuk állapítani, hogy osztható 7-tel. 8 -cal osztható az a szám, amelyiknek az utolsó három számjegyéből képzett háromjegyű szám is osztható 8-cal. 9 -cel osztható az a szám, amelyiknek számjegyeinek összege is osztható 9-cel. 10 -zel osztható az a szám, amelyiknek utolsó számjegye 0. 11 -gyel osztható az a szám, melynek páros helyiértéken álló számjegyeinek összege megegyezik a páratlan helyiértéken álló számjegyek összegével, vagy a kettő különbsége 11-nek a többszöröse. Másik módszer: 11-gyel úgy vizsgálhatjuk meg az oszthatóságot, hogy a szám első számjegyétől utolsó előtti számjegyéig képzett számból kivonom az utolsó számjegyet.