Éppen egy fideszes képviselővel beszélgetett barátian, amikor az eset történt. Tudomása szerint Hódos ellenezte, hogy ő felszólalhasson a testületi ülésen, és kifogással illette javaslatát, amellyel a Marcaliból elhurcolt és megölt, illetve a haláltábor elől öngyilkosságba menekült volt marcali zsidóknak akar emléktáblákat állítatni. Hódos Árpád az MTI megkeresésére úgy idézte fel a történteket, hogy a testületi ülésre érkezvén a kabátját igyekezett letenni, amikor nem is haladtak egy útvonalon, így nem kerülhetett olyan helyzetbe Suchman Tamással, hogy köszönnie kellett volna neki. Teljesen váratlanul érte a támadás, amelynek során másoknak is be kellett avatkozniuk, hogy lefogják a szocialista politikust. Suchman Tamás a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. A KDNP-s képviselő cáfolta, hogy ő bármiféle obszcén szót is kiejtett volna. Hódos Árpád elmondta, hogy a testületi ülést követően feljelentést tett a rendőrségen Suchman Tamás sértegetése, fenyegetése és lökdösődése miatt. Azért tette meg ezt a lépést, mert Suchman idén már egyszer megfenyegette telefonon a feleségén keresztül, és ennek véget kíván vetni - közölte.
A zsidó szervezetek berkein belül jelentős feszültséget okozott a Mazsihisz három vezetőjének Orbán Viktor kormányfőnek küldött levele, Suchman Tamás szerint a levél aláírói visszaéltek az őket felhatalmazó többség megbízásával. " Személyes tapasztalataim alapján tudom, hogy ha nehezen megoldható kérdésben kellett a zsidóság ügyét képviselnem, akkor tudtam áttörést elérni, ha a Miniszterelnökkel személyesen egyeztettem. Így több alkalommal is tárgyaltam ilyenekről Antall József és Orbán Viktor Miniszterelnök Urakkal. (... SONLINE - Suchman Tamás közvetítene a Mazsihisz és Orbán Viktor között. ) Kérem a Közgyűlést, hatalmazza fel az Elnökséget, hogy a lehető leghamarabb hívja meg Miniszterelnök Urat rendkívüli közgyűlésünkre! Miniszterelnök Úr több alkalommal osztotta meg velünk zsinagógai megemlékezéseinket, biztos vagyok benne, hogy a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében eleget tesz annak a felkérésnek, hogy a Holocaust-emlékévvel kapcsolatos megemlékezés- és ünnepségsorozat részleteit, valamint a felmerült, társadalmi feszültségeket is generáló – adott esetben félreértésekkel terhelt – kérdéseket a helyes irányba tereljük " – olvasható Suchman Tamás levelében, melyet a hazai zsidóság képviselőinek írt csütörtökön.
Kunos Péter múltja se makulátlan – az Agrobank vezérigazgatójaként a kilencvenes évek végén börtönbüntetésre ítélték –, de ő ezzel számot vetett a küldöttek előtt. Bemutatkozásában hangsúlyozta, hogy bankja akkori hitelbiztosítéki rendszere bizonyos nem szakmabeli berkekben félreértéssel, hozzá- és meg nem értéssel találkozott. Első fokon felmentették, másodfokon elmarasztaló ítélet született. Akkoriban nem volt fellebbezési lehetősége. Suchman tamás zsidó naptár. "Néhány év múltán az Agrobankéhoz hasonló hitelbiztosítéki rendszerek alkalmazása mind a pénzintézetek, mind a később létrejövő befektetési alapok és kockázati tőketársaságok körében egyre inkább általános gyakorlattá vált. Ma már egyetemen is tanítják a bank akkoriban alkalmazott módszerét" – hangsúlyozta Kunos Péter. Több mint tíz éve bírói döntéssel felmentették a büntetett előélet hátrányos következményei alól, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik. A Mazsihisz közgyűlése – többek elmondása szerint – nem volt mentes a személyeskedő vitáktól, de a körülményekhez képest csendesen zajlott.
Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy azért támadják-e, mert kiáll a zsidóságért az MSZP-n belül. Szerinte Harján Dávid ezért nem fogad el semmit, amit ő mond.
Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar. Góg és Magóg: a Bibliában szereplő, İstentől elhagyott pogány népek fejedelmei. Anonymus szerint Magógról maga a magyar nép. Ady a Bilek című cikkében a következőket írja: "Góg és Magóg népét érckapukkal zárták el, de Góg és Magóg népe legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt sem teheti". Verecke: a Vereckei-szoroson jött be a "honfoglaló" Hét Vezér és népe. Dévény: a Történelmi Magyarország nyugati kapuja. Dévénynél ért a Duna az örök magyar területre. Vazul: Árpád-házi herceg, aki összeesküvést szított Szent István ellen.
Az Ady-versben megszólaló lírai én büszkén vállalja ősi magyarságát, a nemzeti hagyományokhoz való kötődését, de ezt nem tartja ellentétesnek az új idők művészete iránti lelkesedésével. Ellenkezőleg: Verecke és Dévény összekapcsolása éppen azt sugalmazza, hogy a régi és az új irodalmi törekvések egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Az első két strófa költői képeiből az elzárt, elszigetelt nép megszabadításának, új művészettel való megváltásának vágya olvasható ki. Ezt a szándékot azonban gyengíti a versszakokat záró kérdő mondatok tétova bizonytalansága. Az utolsó két szakasz mégis – minden kételyt és megtorpanást lerázva – az elátkozás, a vértanúság ellenére is dacos hittel hirdeti a reményt: a megváltás lehetőségét, az új művészet diadalát. A Góg és Magóg... kezdetű vers képei a régi magyar mondavilágból, történelemből valók, s egy szimbólumrendszert alkotnak a versben. Mélyebb értelmük csak a vers szövegösszefüggésében kaphat jelentést. A 20. századi jelentős modern verset már alig-alig lehet – vagy nem is lehetséges – besorolni a hagyományos témák, műfajok csoportjaiba.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Vers magyar kategóriába van besorolva.
Alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztésének vagy elérhetetlenségének érzése. Ars poetica: (arsz poétika) latin szókapcsolat, jelentése: költői mesterség, művészet. Az olyan lírai alkotásokat nevezzük ars poeticának, amelyek vagy az irodalmi alkotásról, alkotásmódról szóló tanköltemények, vagy valamely költő művészi hitvallását fejezik ki.
Ady Endre Új versek (1906) című kötetének nyitóverse. Ady Endre pályaképe, költői indulása, ars poeticája "Verecke híres útján zöld Trabanttal"