20. 05. 04. 14:34 A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg a "Vak Bottyán János" feltöltésünket! 19. 07. 21. 10:25 1 új fotót töltöttem a "Vak Bottyán János" műlaphoz! 19. 10:24 Megérintettem a "Vak Bottyán János" alkotást! 09. 10. 17. 22:16 Ády publikálta "Vak Bottyán János" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
Folytatódik Hősök nyomában sorozatunk, amelyben ezúttal Bottyán Jánossal, ismertebb nevén Vak Bottyánnal foglalkozunk. Legtöbbünknek talán a Rákóczi-szabadságharcban végzett tevékenysége ugrik be e név hallatán, de mint a legtöbb hasonló kaliberű harcosnak, neki is kalandos élete volt. Bottyán János szegény, protestáns, kisnemesi családból származott, s legnagyobb valószínűség szerint az 1640-es évek első felében látta meg a napvilágot. Fiatalon a jezsuitáknál tanult, amelynek hatására katolizált, s mivel ekkor még erősen élt az ellentét a katolicizmus és a reformáció között, apja kitagadta a családból. A fiatal János otthagyta az iskolapadot, és elszegődött végvári vitéznek, amely a korszak egyik vonzó "foglalkozásának" számított. Vágsellyén szolgált, és hamar kitűnt merészségével és bátorságával. Fiatalkorához kapcsolódik az egyik legismertebb vélt vagy valós történet, amikor is belopódzott a török kézen lévő Érsekújvárra, és a török katonákat imára szólító müezzint kihajította a minaretből.
A Rákóczi-szabadságharc egyik legismertebb hőse Vak Bottyán volt. A kuruc hadsereg vezetői többségükben a főnemesek közül kerültek ki, Bottyán ebből a szempontból kivételt jelentett. Rákóczi hadseregének legtehetségesebb tábornoka volt, aki a köznép körében legendás népszerűségre tett szert. Dörre Tivadar rajza Vak Bottyánról Bottyán János 1643-ban született, valószínűleg Esztergomban. Kisnemesi családból származott, ami döntő volt későbbi pályafutása során. Nem részesült komoly nevelésben, lovász lett a jezsuiták Nagyszombat melletti birtokán. Ez nem elégítette ki ambícióit, és hamarosan a katonai pályát választotta. A kor a törökellenes háborúk befejező szakasza volt. 1664-ben érték el a törökök egyik utolsó sikerüket, amikor elfoglalták Érsekújvárt, a végvári rendszer egyik kulcsfontosságú erődjét. Bottyán vitézségével kitüntette magát a törökök elleni harcokban, különösen a portyák során. 1683-ban hadnaggyá léptették elő. Nagy hírnévre tett szert Érsekújvár ostroma alatt. Állítólag fogadást kötött tiszttársaival, hogy álruhában behatol a várba, és ledobja az imára hívó török papot, a müezzint a minaretről.
A szerkesztőbizottság önzetlen munkájának, az iskolavezetés és az egyesületi választmány összefogásának, a társadalmi segítőknek köszönhetően a vállalt feladatot sikerült teljesítenünk. Az Egyesület várja az iskola elmúlt hat évtizedében végzett diákjainak belépését, közreműködését céljaink megvalósításához.
Weninger Endre (A Magyar hősök, hadvezérek című sorozat egyik előző írása ITT olvasható a Montázsmagazinban. )
dec. 26-án részt vett a nagyszombati ütközetben, majd a nyugati országhatárt biztosította a császáriak ellen. 1705 tavaszán a dunántúli átkelés biztosítására Dunakömlőd vidékén emeltette Bottyán várát. 1705 őszén a Duna–Tisza közéről indulva kiszorította a Dunántúlról a császári sereget, majd 1707-ben a túlerő ellen sorozatos csatákban megvédte ezt az országrészt. 1708 elején érsekújvári főkapitány lett. Feladata a Csallóköz és a Vág vonalának biztosítása és védelme volt. A trencséni csata után, 1708 végén a bányavárosok katonai parancsnoka. Magas kora ellenére utolsó napjáig a hadban forgott, a táborban, katonai sátrában halt meg agyhártyagyulladásban. Kivételes katonai tehetség volt. Seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott, de törődött katonáival, akik szerették és lelkesedtek érte. -, M: B. J. vezénylő tábornok levelezései (Kiadta Thaly Kálmán, Bp., 1883). – Irod. Thaly Kálmán: B. (Bp., 1865); Várkonyi Ágnes: Vak B. (Bp., 1951); Várkonyi Ágnes: Az ismeretlen Vak B. (Tört. Szle, 1964.