Gyula, ingatlan, ház, 356 m2, 99. 990. 000 Ft |
Gyulai apartman szilveszterre is átadó Hőforrás Üdülőszövetkezet FIX 63 000 Ft Állapot: használt Termék helye: Budapest Eladó: liptayandras (86) Hirdetés vége: 2022/07/27 17:41:08 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Eladó gyulai apartmanok 3. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Gyulai apartman (1 db)
X x Értesülj a legújabb ingatlan hirdetésekről emailben Kapjon új listákat e-mailen keresztül.
Menekült a sok tar fejű kun, ki merre látott. A magyar vitézek meg utánuk, irtották a pogányokat. A kunok vezére cselt eszelt ki ekkor. Kibontotta az iszákját és a rabolt kincsekből marékszámra szórta az aranypénzt az őt üldöző magyarok elé. Ezt látva a többi kun is követte a vezért. Nem voltak restek a magyar vitézek, leugrottak a lóról és marékszámra szedték a kincseket. Senki sem törődött ekkor már a pogányok üldözésével. László király hiába bíztatta fiait a további harcra. A csengő arany szebben beszélt, nem hallgattak azok a királyi szóra. Szent László ekkor megint az Úrhoz fordult: - Uram, te segíts meg, hiszen éretted harcoltam! És íme, csoda történt ekkor. A monda szerint minden aranypénz kaviccsá változott. E vidéken e különös köveket a nép Szent László pénzének nevez. László megmenti a magyar lányt a kun vitéztől A magyarok erdélyben üldözték a fosztogató kunokat. László király csapatával rögtön le is vágott 4-et közülük, majd észrevett egy kun vitézt, amint egy magyar lányt hurcol magával a lován, Utána is eredt Szög nevű lován.
A magyarság emlékezetében azonban Koppány, Szent István, Szent Imre herceg, és Szent László napjainkig fennmaradt. Számtalan azon helyek sora, ahol történetek élnek ma is cselekedeteikről, nevükhöz fűződő eseményekről. Helységek nevei is őrzik emléküket. A nép szívében élő emlékek legtöbbje Szent Lászlóhoz fűződik. Csodás cselekedeteit a népi emlékezet máig őrzi. Máté Ferenc Csodás események Szent László gondoskodik katonáiról Szent László király az oroszokkal harcolt, amikor seregével üldözve azokat kies tájra értek, ahol több napi járásra semmi élőlénnyel sem találkoztak. Amikor a szent király látta, hogy a pusztaságon éheznek a katonái, térdre borult és úgy könyörgött az Úristenhez. Az Úr meghallgatta őt, s rögtön csoda történt. Egy hatalmas rudli szarvas, őz és bivaly közeledett a pusztában. A katonák igen elképedtek, mert a nagy állatsereglet csendes szelídséggel közeledett feléjük. Hálát adtak az Úristennek, és a szent királyuknak is rögtön, hogy megmenekültek az éhhaláltól. Máskor Döbröd közelében vonult a sereg és epesztő szomjúság kínozta a katonákat.
ʺA Szent László Legenda nem azonos az ugyanezzel a névvel megismert falkép ciklussal. A Szent László Legenda László király szentté avatásához készített, hitelesített leírás az életében és halála után történt csodás eseményekről. A Szent László legenda néven ismert falkép ciklus egy olyan eseményt tár elénk, amely László herceg életének egy – a magyarság számára kedves – eseményét dolgozza fel. A népi emlékezetben a történet inkább mesei elemekkel maradt fenn, ám ezek az elemek tették a népmesékhez hasonló módon értelmezhetővé László herceg (királyfi) történetét. Nem véletlen, hogy ez a történet a szentté avatási legendába nem került be, ám krónikáink tartalmazzák. A leányrablás Az István király halála utáni 37 év eseményein lépjünk át, míg (Koppány unokája) László, Béla király fia, lett a magyarok királya. Azaz álljunk meg egy történet kedvéért az 1068-as évnél, amikor a krónikák szerint a fehér kunok kelet felől betörtek az országba. A kunok ellen Salamon király a két királyi herceggel, Gézával és Lászlóval együtt indult hadba, és a teljes kun sereget megsemmisítették.
Szent László király legendája Ez időben tehát, látva, hogy óhajára sorsában az isteni szeretet jelei nyilvánulnak meg körülötte, azon kezdett gondosan elmélkedni, milyen kegyes, milyen egyedülálló, milyen Istennek igen kedves dologgal viszonozza a jók forrásának annyi jóságát. Megfogadta, hogy Jeruzsálembe megy, hogy ahol a mi urunk Jézus Krisztus vére megváltásunkért kiontatott, ő a maga vérével Krisztus keresztjének ellenségeivel küzdjön. A frankok, lotaringok és alemánok fejedelmei, akik az Úr seregével ugyanoda igyekeztek, mind egyformán, egyhangúlag méltón méltó vezérükké és irányítójukká választották. Előbb azonban, mintsem Franciaországból és Németországból s a többi nyugati az Úr seregei Magyarországra érkeztek volna, a kegyes király királysága szorongató szükségét orvosolandó a csehek elleni hadjáratra utazott, itt tisztességgel helyreállította a békét, s mikor már a visszatérésre gondolt, váratlan betegség döntötte le lábáról, testi ereje már-már teljesen elhagyta: összehívta az ország főembereit, s bejelentette, hogy testi feloszlása közeleg.
A Képes krónika szerint 1077-ben, "amikor a magyarok meghallották, hogy Magnus (Géza) király meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes. Úgy ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt; és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen a nap ragyog: fény lett népének közepette. " A oldalon pedig az alábbi mondákat is olvashatjuk Lászlóról, aki négy évtizedes belső viszály után lett Magyarország királya, s kiváló uralkodói képességével, vitézségével kivezette a magyarságot a belső viszályokból és megmentette a külső ellenség támadásaitól. Szent László pénze A kunok éppen Kolozsvárott támadtak, a magyarok azonban megfutamították az ellenséget.
A kiegészítésekkel együtt a történet egész lett, és szépen mesélhető formában a népi emlékezetben megőrizhetővé vált. A történetben egy érdekes pont van, nevezetesen az, hogy a leány a váradi püspök leánya. Ez 1068-ban még nehezen képzelhető el, mert a krónikáink szerint a váradi püspökséget László alapította, miután király lett. A papi nőtlenség a magyar apostoli királyságban nem volt érvényben. Még 1192-ben is megtagadta III. Béla királyunk a pápa erre irányuló kérését. Szentté avatás A Somogyvári püspökség alapítása is László nevéhez fűződik. László annyira tisztelte nagyapja emlékét, hogy temetkezési helyéül is ezt a – Somogyváron alapított – püspökséget jelölte meg. Első sír helye itt volt, az általa alapított monostor templomában, ahol 1173-ig nyugodott. Ekkor vitték át Nagyváradra. Sírjánál számos csodás esemény történt, és ezek az események a Nagyváradi sírnál is folytatódtak. Szentté avatása is a Váradon történt csodás események hatására, és III. Béla király határozott követelésére történt 1192-ben.
Ebben a csatában történt, hogy egy szép magyar leányt egy kun elrabolt, és menekült vele. A krónikák szerint László herceg azt hitte, hogy a leány a váradi püspök leánya, és a csatában szerzett sebesülése ellenére üldözni kezdte a rabló kunt. Látta azonban, hogy elérni nem tudja, ezért szólt a leánynak, hogy rántsa le lováról őt, amit a leány meg is tett. A kunnal László viaskodni kezdett, majd legyőzte, és megölte. A krónikák leírása azonban nem mindenben felel meg a népmesei kívánalmaknak, ezért ki kellett egészíteni. A falképeken a teljes népmesei rendnek megfelelő történet jelenik meg, és éppen ez teszi lehetővé, hogy a népmesék elemzésének megfelelő módon közeledjünk hozzájuk. De ki az a leány? A krónikák leírásában a Váradról történő kivonulás nem szerepel. Helyette László herceg a csatából megtérőben értesül a leányrablásról, és ezért, bár nehéz sebben van, megfordul és üldözőbe veszi a leányrablót. A krónikákban a kun lefejezésével a történet véget ér. A falképeken azonban a krónikáktól eltérően a kun megölésében a leány is szerepet játszik, és befejező képként a kun lefejezése után László herceg a leány ölébe hajtja a fejét, és úgy pihen meg.