A semmiből kinőtt és mára sokak által ismertté vált karitatív ételosztó szervezet mára már félmillió adag ételt biztosít évente rászoruló honfitársaink ezreinek, kisegítve őket a nehéz időszakokból, élethelyzetekből, biztonságot, és állandóságot nyújtva számukra. Noha a sajtón és a közösségi médián keresztül is számos fontos információt hallhatunk a szervezet kiemelt akcióiról, arról kevésbé tudunk, hogy vajon mik a Krisna-hívők ételosztásainak ideológiai, eszmei alapjai, illetve hogy milyen mérföldköveken haladt át a szervezet, mire 30 év alatt elérte mai állapotát. Az est folyamán Sivaráma Swami vezető lelkész, valamint Szilaj Péterné (Gandharvika Prema Devi Dasi) szóvivő segítségével kaphatunk betekintést az eltelt évtizedek legfontosabb eseményeibe, hátterébe.
Történeteik könnyeket csalnak sokunk szemébe. A legtöbben több tíz, de van, hogy több száz kilométert gyalogolnak a határig, 5 napja utaznak […] Karácsonyváró ételosztások krízisidőszakban Kistelepülések és városi lakók is részesülnek a Krisna-hívők eheti élelmiszer adományaiban – a Jászság és Óbuda az ünnepváró ételosztás-sorozat következő állomásai. Karácsonyig a fővárosban, Somogy, valamint Heves és Hajdú-Bihar megyében folytatják majd a segítő munkát, s így összesen több mint 5300 embert érnek el ajándékaikkal. Krisna tudatú hívők technikai szám. Krízisek sújtotta lakosság A koronavírus járvány újbóli erősödése és a […] Ételt Az Életért Alapítvány Az Ételt az Életért Alapítványt a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége alapította 1999-ben, humanitárius tevékenységének végrehajtása céljából, noha az ételosztó misszió már a Közösség bejegyzése óta, 1989-től folyamatosan zajlik hazánkban. A program célja a rászorulók ingyenes ételosztás útján történő segítése. Az éhezés felszámolása, beleértve a minőségi éhezést is.
English Vissza a magyar oldalra Kik azok a Hare Krishna hívők, és pontosan miben hisznek?
Ezek mellett a Mint egy falat kenyér program keretében önkénteseink hátrányos helyzetű vidéki falvakat, szociális intézményeket keresnek fel, és szerveznek ételosztást helyben. Civilként lehet csatlakozni ezekhez az ételosztásokhoz? A mindennapos és a kiemelt ételosztásokhoz is, amik karácsonykor, tavasszal, gyermeknapon és ősszel az Élelmezés Világnapján kerülnek megrendezésre országosan. Vallásközi.hu - Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. A hétköznapi ételosztásokkal szemben a kiemelt akciókra nagy túljelentkezés van az önkéntesek körében, ha valaki kedvet érez hozzá, időben kell jelentkeznie a oldalon. This slideshow requires JavaScript. Köszönjük az interjút Szilaj Péternének! Fotó: Gelbmann Márta JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
A vidéki régiókban a súlyosan rászoruló családok, kisgyermekek, […] Egekben az élelmiszerárak, de idén is megtartjuk a karácsonyi ételosztásokat Noha az emelkedő élelmiszerárak miatt hatalmas a nyomás az ételosztó szervezeteken, az Ételt az Életért program idén is megrendezi az országos ünnepváró ételosztó kampányt. A legalább 5400 főt érintő szeretetlakomákat a főváros több pontján, illetve vidéki nagyvárosokban rendezzük meg, köztük Egerben és Debrecenben, de Zala, Bács-Kiskun, Somogy megye és a Jászság elszegényedett kistelepüléseire is ellátogatunk. […]
ÍGY TERVEZD AZ ÜNNEPI HÉTVÉGÉT >> MUTATJUK MILYEN IDŐ LESZ AUGUSZTUS 20-ÁN! A legfrissebb időjárás-előrejelzés szerint hidegfront érkezik az augusztus 20-i nemzeti ünnepre. Ez azt jelenti, hogy az ünnep valószínűleg a szeles, felhős, többfelé záporos-zivataros idő jegyében telhet. Ez a szabadtéri programokat is megzavarhatja. A hidegfront szombaton érkezik, de a 20-i, vasárnapi hőmérséklet jelentősen visszaesik még a szombatihoz képest is. A tartósabban felhős, csapadékos tájakon alig haladhatja meg a 20 fokot a legmelegebb órásárnap általában erõsen felhõs, vagy borult lesz az ég, több helyen valószínû esõ, zápor. Viharossá fokozódik az északnyugati szél. A hõmérséklet csúcsértéke 29, 34 fok között alakul. Hétfõn kelet felõl gyorsan csökken a felhõzet, a nap második felében már csak a Dunántúlon zavarhatják felhõk a sok napsütést. Csapadék nem várható. Az északkeleti szél élénk lesz. 28, 33 fokra számírrás: És előtte mire számíthatunk >>Szerdán folytatódik a túlnyomóan napos idő, de délután a Dunántúlon gomolyfelhők jelenhetnek meg az égen, melyekből legfeljebb a nyugati határnál alakulhat ki egy-egy zápor, esetleg zivatar.
A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza. Ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket. A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel.
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Végül annyi kiegészítés – a köztársaság eltűnt lett helyette szimplán Magyarország lett.
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik. ) Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval. A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.
Érthető, hisz páratlan élmény a tűzijáték fényjátéka mellett, pezsgős vacsorával ünnepelni államalapító királyunk napján. Ha a megannyi helyszín közül választanunk kellene, egyértelműen az ötcsillagos Four Seasons Hotel Gresham Palace teraszos lakosztályainak egyikére voksolnánk, ahonnan páratlan panoráma tárul elénk a Duna belvárosi szakaszára, a Széchenyi lánchídra, a Budai Várnegyedre, és persze az éjszakai égboltot színes szikraesővel borító ünnepi tűzijátékra. A Kollázs Brasserie & Bar teraszán Győrffy Árpád séf által a magyar konyha ízvilágát idéző újragondolt fogásokat kóstolhatunk, különleges koktélokkal és a magyar pincészetek legjobb boraival kísérve. A lehetőségek és helyszínek szinte korlátlanok. Tessék választani!