033637 Tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4450 Tiszalök, Kossuth utca 43. 033651 Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Epreskert utca 64. 033652 Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 29-37. 033653 Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 6. Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium. 033654 Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő utca 8. 033666 Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 22. (hrsz: '2263/61') 033687 Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium 4400 Nyíregyháza, Búza utca 1-3. (hrsz: '5478/1') 038396 Nyíregyházi Göllesz Viktor Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 4400 Nyíregyháza, Báthory utca 30. 038397 Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 4400 Nyíregyháza, Szarvas utca 10-12. (hrsz: '4941') 040081 Vikár Sándor Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskola 4400 Nyíregyháza, Kürt utca 5-11.
(hrsz: '6465/4') 203196 Nyíregyházi RIDENS Gimnázium, Szakgimnázium, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 34-38. (hrsz: '6252, 6253, 6255')
Istenes versek Túrmezei Erzsébet Adventi ház Napi Ima 8 imádkozás Túrmezei Erzsébet: Adventi ház Ádventi házunk van, sokablakos. Minden este nyitunk egy ablakot. Benn melegen kis fehér gyertya lángol, és árad a fény minden ablakából. Kis ablakokkal versenyt fénylenek csodába bámuló gyermekszemek. Ablaktábláin biztató írás: eljő a mennyekből a Messiás. S a nevét nevezik Csodálatosnak. És fölemeli, akit megtaposnak. És a békesség Fejedelme lesz: szabadulást hoz, életet szerez. Telnek a percek, múlnak a napok, sorra kinyílnak mind az ablakok. Ahány kis ablak, annyi szent ígéret. Hívnak, biztatnak, csudákat beszélnek. Mi áhítattal álljuk mind körül. A ház sugárzik, és a szív örül. Fehér falára festve sok gyerek. Mind Betlehem felé igyekszenek. Havas fenyő közt, ki gyalog, ki szánon, kéz a kézbe', hogy kis kezük ne fázzon. Sietve mennek mint a pásztorok. Piros orcájuk bízva mosolyog. De én egy másikat is ismerek. Nem ilyen derűs, nem ilyen meleg. Van-e gondom sok sötét ablakára? Hiszen itt a karácsony nemsokára.
Adj békét a mi időnkben Add békességet nékünk Mindenütt, házban, szívben! Jézus nevében kérünk Így hallgass meg minket! Amen. Még a szív is kevés Ha megszólalok, ha beszélek, sohase hangozzanak mitseérő, mitsesejtő, mitsesegitő, üres szavak! Legyen ott a szívem a szóban! Egész szívem! De még a szív is kevés, Krisztusom, tégy csodát velem! Szívemben is, szavamban is Te légy jelen! S akármit teszek, a parányi tettek, mozdulatok is áldássá lehetnek, csak semmit ne végezzek sohasem gépiesen! Legyen ott minden tettben a szívem! De még a szív is kevés. tettemben is Túrmezei Erzsébet UTOLSÓ IDŐK Utolsó idő! Történelmi kor! Néha, mint gyermekek színes kockájuk, e súlyos szavakat játszva dobáljuk, pedig egy is mi mindent eltipor! Hiszen elbíbelődni még lehet kicsi magunkkal! Most a szeméből könnyre-könny fakad. Most vádakat hall, kínzó vádakat. Elmenekülne még, de nem lehet. Most utolérte az a szeretet. S míg a szívébe égi béke tér, mintha körül a hólepett, fehér tetők, utak felett távol zene, angyalok tiszta hangja zengene szívet szólongató, szép éneke:,, Szegény lett érted.
Jöjjön Túrmezei Erzsébet: Adventi éjszaka verse. Fehér takaró, ezüst fénytartó, valót eltakaró. Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás. Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj… Se bün, se szenny, se sár, se szin, se könny, se kár, csak hó és holdsugár. Hiszen igy volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta szenvedés, szenny, sár, … elfödni és elrejteni kevés a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az adventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön! … Ne félj! Köszönjük, hogy elolvastad Túrmezei Erzsébet költeményét. Mi a véleményed az Adventi éjszaka írásról? Írd meg kommentbe!
Túrmezei Erzsébet versei - A nemzeti Hirdetés Jöjjön Túrmezei Erzsébet: Adventi éjszaka verse. Fehér takaró, ezüst fénytartó, valót eltakaró. Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás. Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj… Se bün, se szenny, se sár, se szin, se könny, se kár, csak hó és holdsugár. Hiszen igy volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta szenvedés, szenny, sár, … elfödni és elrejteni kevés a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az adventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön! … Ne félj! Köszönjük, hogy elolvastad Túrmezei Erzsébet költeményét. Mi a véleményed az Adventi éjszaka írásról? Írd meg kommentbe! Túrmezei Erzsébet És ó, a hidegszívű emberek! Kis istállóban kellett hálnia. Szalmán feküdt ő, az Isten Fia. Elhagyta érettünk az egeket. Ugye-e, apukám, nagyon szereted? \'\' Az apa nem szól. Olyan hallgatag. De a kis kedvenc nem vár szavakat, Odaszorítja vállára meleg, kipirult arcát, s tovább csicsereg.,, Kicsiny gyermek lett, gyenge és szegény, és ott aludt az állatok helyén, szűk istállóban.
De ahogy az út végén visszanéztem, itt-amott csak egy pár láb nyoma látszott, éppen ahol az életem próbás, nehéz volt, sorsom mostoha. Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz: " Amikor életem kezedbe tettem, s követődnek szegődtem Mesterem, azt ígérted, soha nem hagysz el engem, minden nap ott leszel velem. S, most visszanézve, a legnehezebb úton, legkínosabb napokon át, mégsem látom szent lábad nyomát! Csak egy pár láb nyoma látszik ott az ösvényen. Elhagytál a legnagyobb ínységben? " Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett: " Gyermekem, sose hagytalak el téged! Azokon a nehéz napokon át azért látod csak egy pár láb nyomát, Mert a legsúlyosabb próbák alatt Téged vállamon hordoztalak! " Túrmezei Erzsébet: Karácsonyi kívánság Túrmezei Erzsébet – Fény előttem, fény utánam Év előttünk, év utánunk, harcok zúgtak át felettünk, s könnyözönben, vérözönben békekövetek lehettünk. fény előttünk, fény utánunk, Krisztus járt velünk naponta, szenvedéseink is ragyogásba, fénybe vonta. Fény előttünk, fény utánunk, zengj előttünk, zengj utánunk, boldog ének, hála ének, zengj be minden földi utat, minden percet, minden évet, zengj előttünk, zengj utánunk.
A nemzeti Túrmezei Erzsébet: Adventi éjszaka - Mi, boldog népe, odatérdepelünk elébe, s meghallgatjuk, mi a parancsa: Örömhírt vinni szerteszét! Világosságot, mert nagy a sötét! Elhirdetni, hogy Ő itt van jelen! Futni a fénnyel át az éjjelen! Őrizni reggelig! Szívünk a szent örömmel megtelik. Hiszen ha ez a Gyermek a miénk lett, feledtet minden fájó veszteséget, minden keserű könnyet letörül. Karácsonyi béke ölel körül. Győzve a távolságon, téren, boldog betlehemi találkozóra várlak, testvérem. *** Túrmezei Erzsébet: ELJÖN Ádvent. Szelídzengésű üzenet. Eljön! Eljön! Beteg, a gyógyulásod, rab, a szabadulásod, halott, az életed. Szomorú, most jön az öröm! Erőtlen, most jön az erő! Éjbe\' járó, hajnalra váró, fölkel a fény neked. Zendül az ég, zendül a föld, Isten izent: Eljön! Eljön! Ádvent! Ádvent! Ádvent. Dörög rendíthetetlen, kemény királyi üzenetben. Eljön. Ha elkerülöd a mosolyban, elédkerül mint könny, sikoltás. Ha a bölcsőben meg nem látod, utadat állja mint koporsó. Eljön az Első és Utolsó.