Vicces magyar never forget A leghülyébb magyar utónevek - Noizz Disz Nóra 66. Diszkont Áron 67. Diz Elek 68. Dűszerné Major Anna 69. Ebéd Elek 70. Égeto Napsugár 71. Egriv Áron 72. Éji Hajnal 73. Elektrom Ágnes 74. Ének Elek 75. Es EmEsE 76. Esemes Emese 77. Eszet Lenke 78. Ezasztán Bátor 79. Fa Szonja 80. Fá Zoltán 81. Fang Li 82. Fark Amon 83. Farkas Piroska 84. Farok M. Ágnes 85. Fehér Farkas 86. Fejet Lenke 87. Fekete Mercédesz 88. Feles Elek 89. Fenek Elek 90. Fi Kálmán 91. Fiká Zoltán 92. Fin Gábor 93. Fingles El 94. Fity Matyi 95. Fo Soma 96. Folyékony Szilárd 97. Fostos Kálmán 98. Futó Rózsa 99. Füty Imre 100. Gá Zóra 101. Gaz Ella 102. Ge Cili 103. Gec Imre 104. Gigacz Balázs 105. Gipsz Elek 106. Git Áron 107. Go Jóska 108. Görk Orsolya 109. Gyöngy Virág 110. Hajke Ferenc 111. Hajléktalan Szent Bertalan 112. Főzőcsapat nevek: 400+ név a főzőcsapathoz és a szakácshoz | Tomas Rosprim. Hangos Kata 113. Hans Raegen Kurt 114. Happy Endre 115. Har Mónika 116. Harci Marci 117. Hát Izsák 118. Hatá Sára 119. Havasi Gyopárka 120. Heppi Endre 121. Heu Réka 122.
Egy olvasónk mesélte, ha arra kellett dolgoznia, és valaki megkérdezte, hol voltatok, csak azt mondták, "Kurd körül". Egy anekdóta szerint a járási bajnokság egyik meccse előtt valaki megkérdezte, kik játszanak, mire mondták neki: "Kurd meg Dombóvár. " Időnként azonban olyan érzésünk is támadhat, hogy a település névadói valamilyen fantasy vagy népmeséből merítették az ötletüket. Maradjunk csak ennél a "naki" példánál, ami Lápafő és Attala közt fekvő település. Nyugati szomszédjai pedig Kisgyalán és Gölle. Igazi gyöngyszem azonban kétségtelenül: Görcsönydoboka. A Csele-patak melletti Baranya megyei település Cselegörcsöny (németül Ketschingen) és Cseledoboka (németül Tuvoken) egyesülésével jött létre. Ízlelgessük bátran! Vicces magyar nevek teljes. Táska helyett inkább Lánycsókra, vagy Kisvaszariba költöznél? Az, hogy a vicces, aranyos, furcsa vagy érdekes nevű települések listájába a következő települések hogyan is kerültek bele, talán magyaráznunk se kéne, de íme: Alsómocsolád egy zsáktelepülés Dombóvárhoz közel, a Mecsek északi lankáin fekszik.
Az ókorban erre húzódott az Aquincum–Mursa hadiút, amelynek egy útjelző kövét a község közelében találták meg. A honfoglalás után a Megyer törzs szállásterületéhez tartozott és Árpád fiainak kezében volt. A községről először írásos források a 11. században tesznek említést. A veszprémvölgyi apátság kap itt birtokot és Patadi néven szerepel. Garé a Dél-Dunántúlon fekszik Pécstől délre légvonalban kb. 17 km-re található Garé. A település neve valószínűleg az egykori középkori urától, a Gara-családról kapta. Eredeti jelentése: Garáé. Pesty Frigyes szerint a település nevét a falutól északra, az ún. Vicces Magyar Nevek: Vicces Magyar Never Forget. Domb-dűlő helyén egykor állt Gara vára után kapta. Gyugy nem tévesztendő össze a következővel: Gyűggyel. Lengyeltótitól északkeletre, Szőlősgyörök és Hács között fekvő település. Szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi. Gyugy már az avar korban is település volt. A honfoglaláskor és az azt követő évszázadokban hatalmas dióerdők voltak a vidéken. Elterjedt vélekedés, hogy honfoglaló őseink a diófát "gyugy"-nak hívták, és a település neve ezt a szót őrzi, de Kiss Lajos pontosabb magyarázata szerint a név a dió ~ gyió köznév -d(i)/-gy helynévképzős származékából alakult Kisvaszar község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.
Közel 3200 kisebb-nagyobb település van ma Magyarországon, ezek közül bőven akad olyan elnevezésű, amely akarva-akaratlanul is mosolyt csal a "gyüttmentek" arcára. Sorozatunk első részében 8 fura településnevet hoztunk az ország keleti részéből, aztán a Dél-Dunántúlt, majd a Nyugat-Dunántúlt vettük górcső alá. Most Észak-Magyarország következik, ugyanis az ország ezen részén is számos viccesnek, olykor pajzánnak, vagy csak kimondhatatlannak tűnő településnévbe botolhatunk. Természetesen ezeknek a fura neveknek is megvan a maguk érdekes keletkezéstörténete… Eljössz velem Dengelegre? Vicces magyar nevek ingyen. Mindjárt ott vannak az igen rövid nevű települések, amelyek nevei önmagukban is jelentenek valamit, még ha többnyire nem is azokat, amiket ma értünk alatta. Ha valaki bemutatkozáskor azt mondja: "apci vagyok", akkor nem feltétlenül arra kell gondolnunk, hogy az illető megfázott, vagy a családi állapotát (mármint, hogy apuka) szeretné közölni viccesen. Időnként olyan érzésünk is támadhat, hogy a magyar település névadói valamilyen népmeséből merítették az ötletüket, ilyen csodálatos hangzású Boconád, vagy Pásztótól délnyugatra, a Cserhátalján Egyházasdengeleg.
A községet a Bér-patak szeli át. Egyházasdengeleg neve ilyen alakjában csak 1905-től hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át simán csak Dengelegnek hívták. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely, ki gondolná, de szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. Az, hogy a vicces, aranyos, furcsa vagy érdekes nevű települések listájába a következő települések hogyan is kerültek bele, talán magyaráznunk se kéne, de íme, ízlelgessük bátran ezeket is! Apc község Heves megyében, a Hatvani járásban található. A Zagyva folyó völgyében, annak bal partján fekszik. Vicces magyar nevek radio. A legközelebbi város a tőle délre, 9 km-re lévő Lőrinci. Árpád-kori település, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott volt. Első írásos említése 1246-ból való (Opucz). A neve a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, bár valós alap nélküli legendák szerint az itt élő apácákról nevezték el. Bódvarákó nevét legkorábban egy 1283-ban kelt iratban említik. Sokáig "Rákónak" hívták; ez a kifejezés a szláv eredetű rák szavunkkal párhuzamosan alakult ki.
További képek Forrás: Győr város központja a számos műemlék épülettel rendelkező Széchenyi tér. A város hagyományos főtere a XIV. század óta piactérként használt központi fekvésű Széchenyi tér, amely helyén valaha a római kori polgárváros volt. A török időkben föld alatti börtön volt. Később itt volt a pellengér. A mai múzeum épület előtt a nemesemberek kivégző helyéül szolgált. Itt volt az utolsó boszorkányégetés 1688-ban. 1715-ben a lőcsei fehér asszonynak, Korponay Jánosnénak itt vágták le a fejét. Szinte minden háza műemlék: Széchenyi patika, bencés gimnázium, kollégium és templom, Vastuskós ház (Kiállítóterem a Széchenyi tér 4 sz. alatt. A hagyomány szerint nevét a sarokerkélye alatt álló fatuskóról kapta, melybe a Győrben megforduló iparoslegények egy-egy szöget vertek. A vastuskó valójában az 1830-as évektől itt működött fűszerkereskedés megmaradt cégére. ), Mária oszlop, Xantus János Múzeum, Apatúr ház, régi városháza. 2010-ben fejeződött be a tér felújítása, esténként szép szökőkútban is gyönyörködhetünk.
Hétfőn felállították a Széchenyi téren azt a 11 méter magas, körülbelül 25 éves ezüstfenyőt amely a város karácsonyfája lesz idén. A különösen szép fenyőfa lakossági felajánlásból származik. A Széchenyi téren felállított fa élőhelyén, egy ménfőcsanaki magántelken jelentősen túlnőtte az életterét, az ingatlan tulajdonosa emiatt úgy döntött, szívesen látná közterületen, Mindenki karácsonyfájaként. Az egyeztetéseket követően a Győr-Szol Zrt. koordinálásában hétfőn reggel megtörtént a fenyő szakszerű kivágása. A fát platós teherautón szállították Győrbe, a Széchenyi térre, ahol befaragták, majd beállították a tér korábbi fejlesztésekor erre a célra kialakított karácsonyfa-tartóba. Az óriásfenyőt az eldőlés ellen acélsodronyok védik az esetleges szélben. A hagyományoknak megfelelően Győr városrészeinek központjaiban, illetve a városi köztemetőkben lesznek láthatóak a Mindenki karácsonyfái, amelyek idén is több mint negyven helyszínen díszlenek. Sok helyen meglévő, élő fa az ünnep szimbóluma, ahol pedig ilyen nem található, ott a Győr-Szol Zrt.
A régióban 19 tanácsadó dolgozik, akik már eddig is több mint kétezer ügyfélnek nyújtottak segítséget és ma is 315 pályázatot követnek figyelemmel. Mint mondta, a most megnyílt iroda célja az, hogy közel hozza az információkat a győriekhez, és hozzájáruljanak a győri pályázók sikereihez. A Széchenyi tér sarkán, a Liszt Ferenc u. 1. szám alatt található iroda hétköznapokon 9-17 óra között várja az ügyfeleket. Az irodáról további információkat olvashat a honlapon. Hozzáadás a kedvencekhez
Rieger Tibor egykori győri bencés diák, szobrászművész alkotása. Szent Ignác templom A gimnázium és a rendház közt áll a kéttornyos homlokzatú templom, az olaszos kora barokk egyik legszebb magyarországi alkotása. A templom egyhajós, két oldalán kápolnafülkékkel. A kápolnák 18. századi stukkós dísze és a főhajót borító freskó országos jelentőségűek. A barokk berendezésből kiemelkedik a Ludwig Gode által tervezett szószék és a főoltár Josef Rosler szobraival. Nagyon szépek a templom faragott padjai. Bencés rendház A kétemeletes rendház négyszögben csatlakozik a templomhoz. Félpillérek keresztezik bejáratát, melynek oromzatán Széchényi György püspök címere látható, párkányában felirat 1667-es évszámmal. A nyugati szárny második emeleti lépcsőházában pompás stukkódíszítés látható. A déli részben van az ebédlőterem, ezt stukkók és 1803-ból származó Madonna-kép, valamint szentek alakjai díszítik. Széchényi Múzeumpatika (Széchenyi tér 9. ) A volt jezsuita gyógyszertár, amely nevét Széchényi Györgyről, nem Széchenyi Istvánról kapta, 1697-ben készült, gazdag barokk mennyezete egyedülálló.
A ma is működő patika legértékesebb látnivalói a rokokó gyógyszeres szekrények és I. Rákóczi György mozsara. Mária-oszlop Győr monumentális korai barokk emlékműve a tér keleti felén áll. Kolonich Lipót győri püspök emeltette Buda 1686. évi visszafoglalásának emlékére. Hasáb alakú talapzaton hosszú oszlop áll, tetején Mária, karján a kis Jézussal. A reneszánsz hatású, gyümölcsfüzérekkel és figurális domborművekkel díszített talapzat négy sarkán egy-egy barokk szobor áll: Szent István király, Keresztelő Szent János, Páduai Szent Antal és Szent Lipót. A talapzat oldalán lévő domborművek is szenteket ábrázolnak. Alul két oldalon latin nyelvű felirat olvasható az emlékmű felállításáról. A Mária-oszlopot kőbábos korlát veszi körül. Forrás: wikipédia
Győr ma is központi tere mindig is a város szíve volt. Itt zajlott a történelmi Győr egész élete: népgyűlések, hivatalos funkciók, perek, kivégzések, piacok. Többek között itt árulták a dunai hajósmolnárok feleségei a búzalisztből és rozslángból sütött fehér cipókat, gyürkés kenyereket. Mai alakját a XVI. századi városrendezés alkalmával nyerte el, amikor az 1566-os nagy tűzvész után véglegesen rögzítették a telekkönyvben a város utcahálózatát. A XVII-XVIII. században Piac térnek hívták, rendszerint a városba érkező vándorkomédiások is itt szórakoztatták a népeket. A XIX. században már Fő térként említik, mai nevét 1860-ban, még Széchenyi István halálának évében kapta a városi közgyűléstől. Színes, műemlék homlokzatai – köztük a hengeres, zárt sarokerkélyes Vastuskós-ház –, a bencés rend Szent Ignác-templomának kettős tornya és a tér keleti oldalán magasodó, Buda felszabadulására 1686-ban felállított Mária-oszlop mára Győr ikonikus jelképeivé váltak.