Ennél a légzésmódnál csupán a tüdő felső részét használjuk, így igen kevés levegő jut a tüdőnkbe. A hasi légzés menete belégzés: az orron át lassan szívjuk be a levegőt tegyük a tenyerünket a hasfalunkra, majd lassú belégzés mellett vezessük a levegőt a has irányába. Körkörösen tágítsuk a hasat! ha a has megtelt, alsó bordáinkat és mellkasunk középső részét tágítsuk, fokozatosan"átvéve" a levegőt az alsó részből. Nyugalom és légzésterápia – Herbafill Reflux Párna. a mellkas teljes kidomborítása közben annyi levegőt szívjunk be, amennyi a teljes tüdőnkben elfér. Ezáltal a tüdő felső részét is telítjük levegővel. Kilégzés: az orron át lassan fújjuk ki a levegőt ugyanabban a sorrendben, ahogyan a belégzést végeztük: először beszippantjuk a hasfalat, összeszorítjuk alsó bordáinkat, végül leeresztjük a kulcscsontot és a vállat. Kilégzéskor has- és bordaizmainkat szorítsuk annyira össze, hogy szinte semmi levegő ne maradjon a tüdőnkben. A gyakorlat kevéssé edzett tüdőnknek igen intenzív lehet, így érdemes eleinte néhány percet pihenni a teljes jóga légzést követően.
Elsajátítása, illetve a különálló felsőlégzés tudatos beidegzése ugyanolyan módon történhet, mint a középlégzésé, azzal a különbséggel, hogy itt a váll, a kulcscsontok emelkedése és süllyedése a cél, miközben a hasi és a középlégzés szakaszában az izmok nem mozdulnak el. A teljes jógi légzés - mint ahogy a neve is utal rá - az emberi légzés mozgásfolyamatainak lehető legteljesebb körét fogja össze, ugyanis mindhárom - az előbbiekben leírt - szakaszt egyesíti magában. A teljes légzés gyakorlatában a hasi szakasztól kezdve fokozatosan telítődik a tüdő, az egyes szakaszok azonban idővel éles határ nélkül simulnak egymásba. Légzés közben igyekezzünk egész figyelmünket kizárólag a légzés menetére irányítani, nem erőltetett megfeszítéssel, hanem nyugodtan. A teljes jógi légzés elsajátítása szempontjából elengedhetetlen a figyelemkoncentráció, amely a légzéssel való együttes alkalmazás révén segít minket hozzá a legkedvezőbb élettani hatások eléréséhez. A teljes jógi légzés egyesíti magában a korábban bemutatott részlégzések minden előnyét.
A jóga tanában a légzõgyakorlatok - szanszkrit nyelven: pránajámák - különleges jelentõségûek, ugyanis egyfelõl: a jóga rendszerében elemi feltétel a helyes légzéstechnika elsajátítása, másfelõl: csaknem minden kedvezõ hatás e gyakorlatok révén is valósul meg. Általánosságban elmondható sajnos, hogy az emberek többsége a levegõvétel helytelen módjaihoz szokott hozzá, pedig a légzés - azon túl, hogy biztosítja a szervezet gázcseréjét - számtalan életfolyamatra - szívmûködés, vérkeringés, izommûködések, idegi folyamatok - más utakon is kihat. Így a helyes légzéstechnika megtanulása már önmagában hozzájárul egy lépéssel az egészség megõrzéséhez. A jóga légzõgyakorlatainak végrehajtásához lényegében ugyanazok az alapvetõ feltételek szükségesek, amelyek általában a jóga többi gyakorlatcsoportjához is. Értelemszerûen igen fontos, hogy a légzõgyakorlatokat friss, tiszta, jó levegõjû helyen végezzük. Lehetõség szerint a szabadban - erdõben, kertben - kezdjünk neki a gyakorlatoknak, de természetesen szobában, zárt helyiségben is megteremthetõk egy kiadós szellõztetéssel (10 percnyi kereszthuzat) a kellõ feltételek.