Szent László kultuszát a másik lovagkirály, Nagy Lajos teremtette meg. Személyéhez számos csodatétel fűződik: bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílt meg előtte. Szent László ünnepe 1992-től Magyarországon a határőrség napja, s - a király lengyel anyai felmenői miatt - június 27-én tartják a magyarországi lengyelek napját is.
I. (Szent) László király 1095. július 29-én halt meg Nyitrán. Először az általa 1091-ben felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés monostorban temették el, majd a nagyváradi monostor elkészülte után vitték át a testét ide valószínűleg 1116-ban. A források szerint a váradi sírnál csodás gyógyulások történtek, így hamar zarándokhellyé vált a "lovagkirály" nyughelye. A szentté avatására 1192-ben került sor: ekkor felnyitották, majd átépítették a sírt, s a hajdani uralkodó fejét leválasztották a testéről, majd egy mellszobor alakú ereklyetartóban (hermában) a sír fölött helyezték el. A sírra tették Szent László kürtjét és csatabárdját is, ám ezek elvesztek a középkor folyamán. Csaknem megsemmisült a koponyaereklye is 1406-ban, amikor leégett a nagyváradi székesegyház. A korábbi, fából készült herma elpusztult, a koponya azonban épen maradt. Az ezt követő években (a Szent Lászlót eszményének tartó, szintén Nagyváradra temetkező Zsigmond uralkodása alatt) készült el a ma látható herma: a koponyacsontot pedig (egy kis rész kivételével, hogy megérinthető legyen) ezüsttel borították be.
A magyarok egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) királyának földi maradványai igen kalandos utat jártak be, s bár s egy ideig kétésges volt az is, hogy megmaradhatnak, ma több helyen is őriznek belőlük. Szent László király 1095-ben halt meg, eddig tisztázatlan betegség következtében. A nagyon nagy tiszteletnek örvendő uralkodó holttestét Nagyváradon az általa alapított városban helyezték örök nyugalomra. Ez a mondák szerint különösen alakult, mivel a nagy meleg miatt a főurak Székesfehérvárra szerették volna vinni - a király akaratával ellenkezőleg - ám amíg ők aludtak éjjel, az angyalok a kocsit Nagyvárad felé tolták, azon az úton is találták meg később. Kép: Mészáros István (flickr) A nagy becsnek örvendő királyi sírt 1192-ben nyitották fel, amikor III. Celesztin pápa szentté avatta, akkor került külön ereklyetartóba a koponyája. Ez az tartó eredetileg fából készült, ám a székesegyház 1402-ben leégett, s ez is megsérült. Helyette Zsigmond király idején ezüsttel vonták be a koponyát, ez lett a mai is meglévő ereklyetartó.
A győri székesegyház hármas zarándokhely, ugyanis a katedrálisban található: a könnyező Szűzanya kegykép, Szent László király hermája és Boldog Apor Vilmos püspök sírja. És mindezt a Szent Jakab utunkon is látni fogjuk. Ezúttal Szent László király hermájáról lesz szó. A somogyvári Szent Egyed apátság romjai László királyt eredetileg az általa alapított Somogyvári bencés apátságban temették el, ahonnan a testét később Nagyváradra szállították. Koponyáját a szenttéavatásakor 1192-ben választották el a testétől és helyezték egy díszes ereklyetartóba. Ez az ereklyetartó a Nagyváradi Székesegyház 1406-os tűzvészekor megolvadt, a koponyaereklye azonban sértetlen maradt. Ezt követően készült a ma is látható ereklyetartó, a Herma, amely a középkori ötvösművészetünk nagyszerű remeke. Ma ez a Győri Székesegyház Hédervári kápolnájában látható. De hogyan is került ide? 1526 után a török fokozatosan foglalta el az országot, és Nagyváradon felekezeti villongások is felütötték a fejüket, ezért a Herma Náprági Demeter erdélyi püspökhöz került.
Megszerezte a tengeri kijárata miatt fontos Horvátországot, amely addig pápai hűbér volt, emiatt megromlott a kapcsolata az Egyházi Állammal. László ezért addigi ellenségével, a foglalást elismerő német-római császárral kötött szövetséget. László hű volt egyházához, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek az első magyar szentté avatások: kezdeményezésére 1083-ban avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget, annak tanítóját, Gellért püspököt és két zobori remetét. Ő hozta létre a zágrábi püspökséget, emellett Biharról Váradra költöztette a püspöki székhelyet. A magyarországi egyház 1092-ben tartotta első zsinatát. László idején élte első virágkorát a Magyar Királyság. Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett. Három törvénykönyve közül az elsőt 1077-ben adták ki. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást, és emellett szigorúan védték az egyházat. Kimondta az egyházi személyek sértetlenségét.
Minden külföldről hazatérő magyarnak kötelessége alávetni magát egészségügyi vizsgálatnak Tiltó és kötelező rendeletet adott ki az országos tisztifőorvos a járványügyi helyzettel összefüggésben. A határozat, amely azonnal végrehajtandó, többek között megtiltja az országba való belépést személyszállító autóbuszok, vonatok és repülőgépek részére, a nem magyar állampolgárok az országba való belépését, a külföldről hazatérő magyarokat pedig kötelezi, hogy egészségügyi vizsgálatnak vessék alá magukat és annak eredményétől függően önkéntes vagy hatósági karanténba vonuljanak. A rendeletet csütörtökön késő este tették közzé a kormányzati weboldalon. Az országos tisztifőorvos a járványügyi helyzetre figyelemmel – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74. § (2) bekezdés a) pontjában és a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3. Tudnivalók a külföldről hazatérőknek - Hír TV. ) NM rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – normatív határozatot adott ki.
A külföldről hazatérőkre vonatkozó szabályokról tájékoztatott a kormányzati tájékoztató portál kedden. Mint emlékeztettek: keddtől ismét szigorodtak a beutazás feltételei, mert egész Európában érzékelhető a járvány második hulláma, a magyar emberek egészségére és munkahelyére pedig az egyik legfőbb veszélyt a vírus behurcolása jelenti. A külföldről hazatérő magyar állampolgárok fő szabály szerint 14 napos hatósági házi karanténra számíthatnak, ez alól csak két, a beutazást követően Magyarországon készült negatív PCR-teszt esetén kaphatnak felmentést, írták. KORMÁNYHIVATALOK - Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal - Hírek. Tudatták, hogy a munkájuk miatt ingázók segítésére a szomszédos országok állampolgárai és a magyar állampolgárok karanténmentesen jöhetnek be az országba, vagy térhetnek haza, ha a határtól 30 kilométeren belül laknak. Ők Magyarországon és a szomszédos országban is csak a határtól számított 30 kilométeres sávban tartózkodhatnak. A szabályok értelmében a külföldről érkező magyar állampolgárok és magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjaik személyforgalomban a Magyarországra történő belépéskor egészségügyi vizsgálaton eshetnek át, amelyet kötelesek eltűrni, írja az MTI.
"Fontos, hogy megszólítsuk ezeket a fiatalokat, és elmondjuk nekik: országon belül is építhetnek nemzetközi karriert. Ez a legfőbb célja a több éve működő üzleti szolgáltatóipari vállalatok összefogásában megvalósuló projektnek, a BSS Hungarynek, mely az iparág népszerűsítését tűzte ki fő céljául" – tette hozzá Fazekas Máté. A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy semmilyen jövedelemért nem adná fel a kinti életét, ami megegyezik az első felmérési ütemben mért értékkel. Azok, akik megjelöltek ilyen összeget, átlagosan 577 ezer forintnyi pénzt várnának el, ami ugyan 30 ezerrel több, mint a tavaly januárban regisztrált érték, de a jelenlegi, átlagosan 688 ezer forintnyi fizetésnél számottevően kisebb. Minden külföldről hazatérő magyarnak kötelessége alávetni magát egészségügyi vizsgálatnak - PestiSrácok. A nők ebben a tekintetben is kisebb összegekről beszélnek, mint a férfiak, de a hazatérés esetén vállalt veszteség mértéke valamelyest kisebb a körükben (15 százalék), mint a férfiakéban (18 százalék). A kint élők lényegében minden csoportban az átlag körüli mértékű jövedelemcsökkenést vállalnának hazatérésük esetén.
Ez esetben az érintettnek a belépés után ügyfélkapun vagy e-mailben kérelmet kell benyújtania a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalhoz, Budapesten a kerületi hivatalhoz. A kérelem benyújtásának díja háromezer forint. Ismertették: az ügyfélkapus kérelmet bejelentkezés után a felületen a Dokumentumok alatt lehet feltölteni. Az illetéket a Magyar Államkincstár által vezetett Eljárási illetékbevételi számlára, a 10032000-01012107 számlaszámra kell utalni. A kérelmező ezután kapja meg az engedélyt, amellyel a tesztelés idejére elhagyhatja a karantént. Ha mindkét PCR-teszt negatív, a területileg illetékes járási vagy kerületi járványügyi hatóság határozatot ad ki a hatósági házi karantén alóli felmentésről. A karantén csak a határozat megérkezése után hagyható el. Külföldről hazatérő magyarok támogatása 2021. Hangsúlyozták: a PCR-teszt nem kötelező, csak abban az esetben kell elvégeztetni, ha az illető szeretne felmentést kapni a karantén alól. Maradj otthon Kitértek arra is: ha valaki a karantén ideje alatt koronavírus-fertőzés tüneteit – láz, fáradtság, száraz köhögés, íz- és szaglásérzékelési zavar – észleli, maradjon otthon, ne menjen közösségbe, és telefonon értesítse háziorvosát.
Ismertették: az ügyfélkapus kérelmet bejelentkezés után a felületen a Dokumentumok alatt lehet feltölteni. Az illetéket a Magyar Államkincstár által vezetett Eljárási illetékbevételi számlára, a 10032000-01012107 számlaszámra kell utalni. A kérelmező ezután kapja meg az engedélyt, amellyel a tesztelés idejére elhagyhatja a karantént. Ha mindkét PCR-teszt negatív, a területileg illetékes járási vagy kerületi járványügyi hatóság határozatot ad ki a hatósági házi karantén alóli felmentésről. Külföldről hazatérő magyarok tb. A karantén csak a határozat megérkezése után hagyható el. Hangsúlyozták: a PCR-teszt nem kötelező, csak abban az esetben kell elvégeztetni, ha az illető szeretne felmentést kapni a karantén alól. Kitértek arra is: ha valaki a karantén ideje alatt koronavírus-fertőzés tüneteit - láz, fáradtság, száraz köhögés, íz- és szaglásérzékelési zavar - észleli, maradjon otthon, ne menjen közösségbe, és telefonon értesítse háziorvosát. Ha a háziorvos telefonos kikérdezése alapján felmerül a fertőzés gyanúja, de a tünetek alapján a beteg nem igényel kórházi kezelést, otthoni karanténba kerül.
Beindult a korlátozások feloldása Magyarországon és újraindul lassan a légiforgalom is. Több rendelet is hatályban marad. Lassan kezd újraindulni a budapesti Liszt Ferenc repülőtér, amely különleges egészségügyi biztonsági szabályokat vezetett be a héten. A Wizz Air is több járatát indítja újra – csakhogy aki elutazik, az haza is jön. Mi történik ilyenkor? Kötelező-e a karantén? Marad a reptéri hőmérőzés Megkérdeztük a repteret üzemeltető Budapest Airportot, mi a protokoll. Mint írták, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság minden érkező járat minden utasát a határellenőrzési pontnál okmányellenőrzésnek, illetve – a Budapest Airport szerződött egészségügyi szolgáltatójának közreműködésével – kötelező egészségügyi szűrésnek (testhőmérséklet-mérés) veti alá. "A karanténba vonulással kapcsolatos szabályokról a 2020. április 1-étől hatályos 81/2020. (IV. 1. ) Korm. rendelet rendelkezik. " A rendelet pedig úgy fogalmaz: akiknél a reptéri egészségügyi vizsgálat COVID-19 fertőzés gyanúját állapítja meg, kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre.
Ha a tünetek súlyosak - például nehézlégzés, tüdőgyulladás -, a háziorvos intézkedik a beteg kórházi elhelyezéséről. Azon laborok listája, ahol SARS-CoV-2 PCR-teszt rendelhető, a honlapon található. MTI