A román építészetet elsősorban a normannok fejlesztették ki, főleg Angliában, Hastings elfoglalása és az 1066-os normann hódítás után. A román építészet története A román építészet a középkorban alakult ki, és erősen azonosítható a Normannokkal és normann várakkal., A román építészet történetét erősen befolyásolja a középkori vallási buzgalom, amely számos román stílusú templom építését eredményezte Angliában. Sok középkori lovag utazott a Szentföldre onCrusades. Útközben látták a Bizánci Birodalom csodálatos szilárd erődítményeit, és ezek a hatalmas épületek befolyásolták és forradalmasították a vár-és templomépítési ötleteket, a mérnöki és a román építészetet., A román építészet története-Normann várak a normannok először Normandiában fejlesztették ki a fából készült Motte-és Bailey-kastélyokat. Ezután Angliát Hódító Vilmos megszállta és 1066-ban a Hastings-i csatában vereséget szenvedett. A fából készült Motte és Bailey kastélyokat a normannok használták a meghódított angol lakosság leigázásának eszközeként.
Lásd is Kapcsolódó cikkek Richardsonian román stílusú Gothic Revival stílus Külső linkek Az építészet és a várostervezés portálja
A kezdetben még általános, viszonylag könnyű famennyezeteket és nyitott fedélszékeket felváltó boltozatok jelentős súlya és oldalnyomása az alátámasztó szerkezetek, falak, pillérek, oszlopok keresztmetszetének növekedéséhez vezetett. A szélső alátámasztó, egyben térhatároló szerkezetek tömör kő-, egyes vidékeken téglafalak. A közbenső alátámasztások pillér- vagy oszlopsorok, ill. ezek váltakozó sorai, amelyeket boltívek hidalnak át. A pillérek keresztmetszete a lefedéshez boltozati rendszerhez igazodik, többnyire összetett. Falak és pillérek A falakat, pilléreket és a nagyobb átmérőjű oszlopokat általában szabályos négyszöghasáb alakúra faragott kőtömbökből habarcsba falazzák. A köveket homlokfelületeiken gondosan megfaragják és pontosan illesztik. Nagyobb falvastagságnál a kétoldali kváderfalazatok közét idomtalan kövekkel töltik ki. Egyes vidékeken szokásos a faragatlan terméskőfal is. amelyet a falsarkok és a vízszintes és függőleges tagolóelemek faragott kövei szegélyeznek. A falak hosszanti merevítésére a falkoronába fa koszorúgerendákat építenek be.
Átköltözött a József-körút és a Blaha Lujza tér sarkán lévő Vöröskeresztes irodába. Az irodát az egyik cháver irányította – Kőrösi állnéven Grossz Jichák – s ezután innen indultak napi akciójukra. Addigra már a vidéki zsidóságot gettósították, azaz a falvakból a városokba tömörítették őket valamelyik téglagyárba. A németek bejövetele után, ebben a borzalmas korszakban, amikor a megszokott keretek – az iskola, a hitközség, a szülői ház, a család megszüntek működni, vezetni, védeni – a cionista fiatalok voltak azok, akik szervezett mentési munkával foglalkoztak! Smulik összekötőként remekül bevált! Különböző munkaterületeken dolgozott. Így részt vett az élelmiszerek beszerzésében. 1944. március 19. - Vatera.hu. Különféle konzerveket, húskonzerveket, szárított gyümölcsöket és egyéb olyan élelmiszereket szerzett be, amelyek hosszabb ideig elálltak. A beszerzett dolgokat egy Baross-utca és József körút sarkán lévő lakásban raktározták el, ami később Vöröskeresztes irodává vált, álcázva! Innen vezette a földalatti munkát Billitzer Dajnus /Adonijahu/ a Hánoár Hácioni egyik, akkori vezetője.
A magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából meghirdetett Mazsihisz-rendezvénysorozat nyitó eseményén részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. 1944 március 19 sailboat. A Dohány utcai zsinagóga előtti téren, amelyet teljesen megtöltöttek a résztvevők, Heisler András közölte: ezen a napon vonultak be a náci csapatok Magyarországra és elfoglalták hazánkat. A megszállással az út, amelyet az ország akkori vezetői számunkra kijelöltek, már korábban elkezdődött, egyebek mellett a numerus claususszal, a zsidó törvényekkel, Kamenyec-Poldolszkijjal és a roma holokauszttal – tette hozzá. Ezek voltak a jelzőtáblái annak az útnak, amely az 1944. március 19-ei náci megszálláson keresztül a deportáláshoz, Auschwitzhoz, Birkenauhoz és a nyilas vérengzéshez vezetett – mondta a Mazsihisz elnöke. Heisler András úgy fogalmazott: "húsz év szisztematikus jogfosztása kellett ahhoz, hogy a magyarországi zsidók némán, lehajtott fejjel és feltartott kezekkel vonuljanak végig az utcákon, megalázva és megadóan szálljanak fel a marhavagonokba".
A holokauszt tanulságának nevezte, hogy "sehol a világon a diaszpórai zsidóságnak, de bármely más kisebbségnek sem szabad a mindenkori hatalomban vakon, feltétel nélkül megbíznia. Ha kell, fel kell emelni a szavunkat. (... ) Ha kell, nemet kell tudnunk mondani a hatalomnak. 1944 március 19 e. "" Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója arról beszélt, a német megszállás után megjelent a zsidó embereket sárga csillag viselésére kötelező rendelet, a férfiakat újra behívták munkaszolgálatra, a vidéki településeken pedig gettókat állítottak fel. Az ingóságokat lefoglalták, a pénzt, az ékszereket, a drágább holmikat elvették, így megvalósult a fajelmélet régi, igazi célja: a kirablás – mondta. Utalt arra: amikor – a náci hadigépezet bevonult Magyarországra, az esemény inkább volt nevezhető a bajtársi szövetség kiterjesztésének, semmint később szoborban megformálható leigázási eseménynek". Horthy Miklós kormányzó a helyén maradt, a két állam, a két hadsereg – német vezénylet alatt – zavartalanul kooperált, a deportálást pedig azonnal beindították.
Horthy Miklós kormányzó a helyén maradt, a két állam, a két hadsereg – német vezénylet alatt – zavartalanul kooperált, a deportálást pedig azonnal beindították. Ismét feltámadhat a gonoszság Zoltai Gusztáv kiemelte: "a lelkes magyar hivatalos organizációról még sohasem szóltak német nyelven olyan elismeréssel, mint a Gestapo, az SS és a Wehrmacht 1944-ben". Arra figyelmeztetett: "ha meghamisítjuk a valóságot és az ellenkezőjére fordítjuk az igazságot, már nem tudjuk soha a jóra, az emberségre tanítani a gyermekeinket, (…) ha a tényeket a fejük tetejére állítjuk – a gonoszság, az embertelenség ismét feltámadhat". A magyar történelem gyásznapja 1944. március 19-e | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Közölte, a holokauszt idején 600 ezer magyar állampolgárt gyilkoltak meg. Zoltai Gusztáv a történelem "mielőbbi igazságos, tisztességes feldolgozásának" fontosságát hangsúlyozva megemlékezett az embermentők tevékenységéről és reményének adott hangot, hogy az állam "teljes felelősséggel" fellép a szélsőjobboldal ellen. Karsai László történész arról beszélt, hogy a Horthy-rendszerben 22 antiszemita törvényt hoztak, Horthy Miklós pedig azt írta Teleki Pál miniszterelnöknek 1940 októberében: "én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk. "
Horthy azonban 1944. március 19. után "már nyugodtan nézhette az embertelenségeket, a szadista, oktalan megaláztatásokat, már nem volt szükség a zsidókra" – fogalmazott. Hangsúlyozta, a magyar deportálóknak volt szuverenitásuk, a németek pedig "csak a magyar hatóságok fegyelmezett, olykor lelkes, túlbuzgó tevékenységének" köszönhették, hogy sikerült "Európa-rekordot" felállítaniuk: 1944. május 14-től július 9-ig 147 vonattal 437 ezer embert deportáltatni. Ilan Mor izraeli nagykövet közölte: Izrael támogatása "a magyar zsidóság számára adott, csakúgy, mint bárki zsidó ember számára, bárhol is legyen a világon". 1944 március 19 resz. Izrael népe és kormánya kiáll a zsidóság mellett, csakúgy, mint a demokrácia minden híve mellett "a holokauszt-tagadás mindennemű próbálkozásával, történelmi tények elferdítésével és torzításával szemben, amelyek a zsidók kiirtásához vezettek Magyarországon és Európa földjén". Hozzátette: nem elfogadható, és nem válhat megszokottá egyetlen országban sem, hogy a zsidók megfélemlítve, vagy bántalmazásoktól sújtva éljenek, csak azért, mert zsidók, az egyes államok kormányainak pedig kötelességük mindent megtenni annak érdekében, hogy a zsidó emberek Magyarországon vagy bárhol máshol a világon biztonságban élhessenek szülőföldjükön.