Kihűlt világ címmel a 75 éve Auschwitzban meggyilkolt Farkas István életművét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a Nemzeti Galériában. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében a 20. századi magyar festészet meghatározó alakjának, legnagyobb, magányos festőjének nevezte Farkas Istvánt, akinek minden képe olyan "mint egy dráma végjátéka, az utolsó felvonás utolsó színei". Fekete Péter hozzátette: Farkas István magánya nem elsősorban emberi, inkább művészi vagy létmagányosságként fogható fel. Ennek legfőbb oka édesapja, Wolfner József, a Singer és Wolfner könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója, aki kiadóigazgatót akart faragni a fiából. Farkas István a túlzott apai szigor és az édesanya korai elvesztésének lelki terhe alatt nevelkedett, folyamatosan bizonyítania kellett, hogy festőnek született és nem igazgatónak. A menekülés már-már sikerült, de a sors épp akkor keményített be, amikor a művész a legkevésbé számított rá - idézte fel a festő életművét Fekete Péter.
A Tamás-galériában láthattuk Farkas István kiállítását, akit másirányban magára vállalt hivatása csak ritkán enged a festőállvány elé. De néha-néha kitör belőle az alakítás vágya, ilyenkor kirobbanásszerűen fest néhány képet, hogy aztán ismét félretegye az ecsetet. Vajjon ez átok-e, aminthogy ő annak érzi, vagy pedig olyan gátlás, mely az energiák erőteljes összesűrűsödéséhez vezet, ezt a kérdést nehéz volna eldönteni, különösen e kiállítás láttára, amely nem jelentett visszaesést, sőt még csak megállást sem, hanem ellenkezően tovább érlelődést. Farkas István teljesen különálló, másoktól élesen elhatárolt művészegyéniség. Mai művészetünk viziós irányához számítható ugyan, korának lelkiségét fejezi ki ő is, de mindenképen a maga módján. Valamikor ezt írta magáról: "Festői eljárásom fordítottja az eddigieknek, a naturalizmusnak, impresszionizmusnak. Ott a motívum volt a kiindulási pont és azt igyekeztek festői elemekkel telíteni. Nálam az elindulás a tisztán festői elemek, szín, vonal, ritmus, tömeg harmonizálásával kezdődik és csak mintegy másodlagosan inkarnálódik aztán egy fának, hegynek, alaknak vonalába, színébe, szóval a leíró részbe. "
A kiállítás elején külön szekcióban a művész fiatalkori munkái állnak. A családtagokról készült portrékat bemutató szakasz után lépünk a kiállítás leglátványosabb részébe, a művész párizsi korszakát bemutató szekcióba. Itt a festmények, könyvek, grafikák mellett korabeli filmhíradók és a Farkasról megjelent újságcikkek nagyméretű fotói teszik átélhetővé azt a miliőt, amelyben Farkas István Párizs egyik nagyra értékelt művésze lett. Egy újabb szekcióban kapnak helyet azok az alkotások, amelyek a Farkasra különösen jellemző témák és motívumok körét mutatják be. A fehér kerti szék, a magányosan álló ház, a kétalakos kompozíciók a legjellemzőbb motívumai ennek a világnak. Egy újabb szekció Farkas István 1936-os Ernst-múzeumbeli kiállításának egy feltűnő részét próbálja rekonstruálni. A nagyon széles, fehér keretekbe illesztett festményekkel Farkas azt szerette volna bemutatni, hogy képei mennyire alkalmasak a nagy modern fehér falfelületek díszítésére. Azt mondta… (1942) A "Barbár erők" című szekcióban azok a művek kaptak helyet, melyek már a közelgő háborút és a szörnyű időket jelzik.
A kiállítás elején a művész fiatalkori munkái állnak. A családtagokról készült portrékat bemutató szakasz után lépünk a kiállítás leglátványosabb részébe, a művész párizsi korszakát bemutató szekcióba. Itt a festmények, könyvek, grafikák mellett korabeli filmhíradók és a Farkasról megjelent újságcikkek nagyméretű fotói teszik átélhetővé azt a miliőt, amelyben Farkas István Párizs egyik nagyra értékelt művésze lett. Egy újabb részben kapnak helyet azok az alkotások, amelyek a Farkasra különösen jellemző témák és motívumok körét mutatják be. A fehér kerti szék, a magányosan álló ház, a kétalakos kompozíciók a legjellemzőbb motívumai ennek a világnak. Egy másik egység Farkas István 1936-os Ernst-múzeumbeli kiállításának egy feltűnő részét próbálja rekonstruálni. A nagyon széles, fehér keretekbe illesztett festményekkel Farkas azt szerette volna bemutatni, hogy képei mennyire alkalmasak a nagy modern fehér falfelületek díszítésére. A "Barbár erők" című szekcióban azok a művek kaptak helyet, melyek már a közelgő háborút és a szörnyű időket jelzik.
A szépészeti beavatkozások közül a mellplasztika a legnépszerűbb a világon, és leggyakrabban mellnagyobbítást kérnek a hölgy érdeklődők a plasztikai sebészektől. A Dr. Rose Budapest Plasztikai Intézetben Dr. Sobor György plasztikai sebész a leggyakrabban felmerülő kérdésekre ad választ. (x) 1. Inkább az orvostól kérdezzen az internet helyett A hölgyek, amikor elhatározzák, hogy mellnagyobbítást szeretnének, első körben rákeresnek az interneten, barátnőknél, ismerősöknél rákérdeznek az esetleges tapasztalatokra, szóval alaposan körüljárják a témát, az őt érdeklő részletekre fókuszálva. Az ismert biztonságos út mellett sokkal jobb egyenesen a szakértőhöz, orvoshoz fordulni, hiszen csak tőle kaphatunk pontos és korrekt tájékoztatást illetve választ még a legkényesebb kérdésünkre is. "A pácienst mindig tájékoztatjuk az esetleges szövődményekről, a műtétet követő fájdalomról és arról is, hogy mire számítson a gyógyulási folyamat során. " – mondta Dr. Sobor György. 2. Érdemes a plasztikai sebészre hallgatni az implantátummal kapcsolatban A mellnagyobbítás egy komoly, altatásban végzett műtét, amit pontosan meg kell tervezni.
1994-ben letette az általános sebészi szakvizsgát, 2001-ben pedig plasztikai sebészeti papírját is megszerezte. Egy plasztikai sebész, aki hiba nélkül dolgozik Sobor György legfőbb célja az, hogy minden pácienst megelégedés töltse el, miután kilép a plasztikai műtő ajtaján. Minden egyes műtétet a lehető legnagyobb odafigyeléssel és precizitással végez, így az ő kése alatt kifejezetten ritka a szövődmények kialakulása. A plasztikai sebészetet igyekszik kreatívan és proaktívan megközelíteni, elmondása szerint minden egyes operációból le lehet szűrni bizonyos tanulságokat, mindből lehet tanulni valamit, és igyekszik is tovább tökéletesíteni és frissíteni is minden egyes műtét után a tudását. A doktor úr specialitása a mellplasztika Legnagyobb tapasztalata egyébként a különböző mellműtétekben (mellkisebbítés, mellnagyobbítás, mellfelvarrás) van, ezeket is végzi a legszívesebben, leggyakrabban. Ezeken felül azonban természetesen a páciens által megkívánt szinte bármilyem bevett, gyakran műtött területet nagy műgonddal meg tud operálni, így a hasplasztika, az orrplasztika, a szemhéjplasztika, vagy éppen a fülplasztika sem okoz gondot számára.
Plasztikai sebészeti beavatkozás általában két okból történik. Ha a páciens esztétikai szempontból elégedetlen valamely testrészével, szépészeti beavatkozásra van lehetőség. Másrészt betegség, baleset következtében szükség lehet helyreállító műtétre. Tervezett helyreállító vagy szépészeti műtétnél a páciens elképzeléseivel kapcsolatban az orvos elmondja az előnyöket, hátrányokat, lehetséges kockázatokatt. Korrekció miatt történő konzultáción sor kerül a beteg kórtörténetének tanulmányozására. Plasztikai sebészet: A plasztikai sebészet a gyógyászat speciális területe, mely a különböző testrészek korrekcióját, illetve az alak- és funkció helyreállítást jelenti. Miközben a plasztikai sebészet híres az esztétikai kezeléseiről, magában foglalja a helyreállító műtéteket, kézsebészetet, mikrosebészetet és az égési sérülések kezelését is. Maga a plasztika a görög plastikos, azaz "öntőforma vagy alak" szóból ered. A plasztikai sebészet A plasztikai sebészeti tevékenység ma már nemcsak a fiatalok és a nők körében kedvelt beavatkozás.