A jó lovas katonának de jól vagyon dolga, Eszik-iszik a sátorban, semmire sincs gondja, Hej élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet, Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret. Paripáját megforgatja, úgy megyen dolgára, Csillog-villog a mezőben virágszál módjára, Ellenségre, nyereségre kimégyen próbára, Megütközik, viaskodik, siet a prédára, Fel van írva és rajzolva haragos kardjára: Ez az élet és becsület hazája számára. Saiid július 19-én lép fel a hajón a Momentán Társulattal Saiid a szavak embere, ám ezen az estén színház lesz az egész világ, és a közismert rapper egy eddig kevésbé ismert oldalá- ról mutatja meg magát a szavain keresztül. A portrébeszélgetés során ugyanis a megszokottnál közvetlenebb módon enged mély betekintést az életébe és az alkotói folyamataiba, miközben a bensőséges kitárulkozás jeleneteit a Momentán Társulat színészei keltik életre. A beszélgetést követően Saiid live előadása zárja az estét. Saiid a oldalán ide kattintva. Nyitókép: A38 hivatalos
A jó lovas katonának: induló Klapka induló / Müller József Föl, föl vitézek a csatára További zeneszerzők, közreműködők közreműködő testület Matricaszám, egyéb azonosító Országos Széchényi Könyvtár [Előadja] Határőrség Főparancsnokság Zenekara; vezényel: Hetényi Gyula Felhasználási feltételek A Hangtárban meghallgatható hangfelvételek, előadott és rögzített szerzői művek felhasználása, így különösen nyilvános előadása vagy további nyilvánossághoz közvetítése engedélyköteles cselekmény. Kérjük, hogy ezen engedély megszerzéséhez forduljon az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez.
A jó lovas katonának de jól vagyon dolga Műfaj magyar népdal Stílus régi Hangfaj fríg A kotta hangneme D fríg Sorok A A B C Hangterjedelem 1–8 1–8 1–8 1–7 Kadencia 5 (5) 8 Szótagszám 14 14 13 14 Előadásmód Moderato Előadási tempó 126 A gyűjtés adatai Gyűjtő Kodály Zoltán A gyűjtés helye Zsére A gyűjtés ideje 1911 (Vár)megye Nyitra vármegye Kiemelt források Bartók-rend 3638 Kodály–Vargyas 291 Népdaltípus 4400 Az A jó lovas katonának de jól vagyon dolga kezdetű magyar népdalt az első versszakával Kodály Zoltán gyűjtötte a Nyitra vármegyei Zsérén 1911-ben. [1] Később a szöveget Amade László: Toborzó című verséből egészítette ki a Háry János című daljáték számára. A dal ezzel a szöveggel terjedt el. A dal alkalmazkodó ritmusú. Kánonban is énekelhető. Feldolgozások: Szerző Mire Mű Előadás Kodály Zoltán daljáték Háry János, III. kaland, 22. dal [2] ének, zongora Magyar népzene énekhangra és zongorára VI. füzet 36. dal: Verbunk Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 66. kotta Kotta és dallam [ szerkesztés] A jó lovas katonának de jól vagyon dolga, eszik-iszik a sátorban, semmire sincs gondja, hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.
Végig mentem az ormodi temetőn 98. Vékony deszka kerítés 99. Vörös bort ittam az este 100. Zöldre van a rácsos kapu festve (Neked adom.... (név) -át! ) Nem kell nekem ez, nem kedvelem ezt, Rút ő maga, rút járása, rút a t 15637 Népdal: A csitári hegyek alatt A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló. Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet? Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tied. Amo 12751 Népdal: Hol jártál az éjjel Hol jártál az éjjel, cinegemadár? Ablakidnál jártam, drága violám. Mért be nem jöttél hát, cinegemadár? Féltem az uradtól, hogyha rám talál. Nincs itthon az uram, cinegemadár, 11307 Népdal: Madárka, madárka Madárka, madárka, Csácsogó madárka, Vidd el a levelem, Szép magyar hazámba. Ha kérdi, ki küldte, Mondjad, hogy az küldte, Kinek bánatába, Szíve fájdalmába 9688 Népdal: Béreslegény, jól megrakd a szekeret (2. szövegváltozat) Béreslegény, jól megrakd a szekeret, Sarjútüske böködi a tenyered! Mennél jobban böködi a tenyered, Annál jobban rakd meg a szekeredet.
/:Ott voltunk boldogok, Hol az öreg Tisza ballagott, Szívtuk az öreg hárs illatát, Egymás karja közt, babám. :/ 45118 Katonadalok: Nem látlak én téged Nem látlak én téged többé, többé soha sem, Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem. Nevemet hiába mondod, könnyedet hiába ontod, Harcok mezején, valahol te tőled távol, Ott ahol 42380 Katonadalok: Esik az eső, ázik a heveder Esik az eső ázik a heveder gyenge lábamat szorítja a kengyel. Bársony lekötés szorítja lovamat, nehéz karabély nyomja a vállamat. Megjött a levél fekete pecséttel megjött a muszk 41738 Katonadalok: Aranyvégű cigaretta Volt egyszer egy hadnagyocska Fiatal volt és bohó Tiszta volt a szíve, lelke Szerelemről álmodó. Szavát adta egy kis lánynak, Hogy a szíve az övé. S mikor elment a harctérre, Mind 40226 Katonadalok: Rákóczi induló Magyarok Istene, rontsd a labanc erejét! Közeleg az óra csata riadóra Hogy a magyar akarata, csata vasa, diadala mentse meg a szomorú hazát. Hős Rákóczi népe, kurucok, előre! Diadal ve 33306 Katonadalok: Hideg szél fúj Hideg szél fúj, édesanyám, Adja ki a kendőm!
Ez uralkodása alatt több tízezer főt jelentett. A letelepülő hajdúk megkapták az ún. hajdúszabadságot, nem tartoztak földesúri fennhatóság alá, viszont a fejedelem hívására kötelesek voltak harcba menni. Ez a kollektív nemesség nagyon hasonlított a székelyek korábban kapott előjogaira. Hajdúsági települések [ szerkesztés] Létrejöttek a hajdúvárosok, melyek ma is jellegzetesek mértani, logikai elrendezésük miatt. Azt a régiót, ahol a hajdúvárosok létrejöttek, Hajdúságnak nevezik. Az eredetileg több mint 9000 főnyi hajdú katona letelepedésével alakult ki 1608-1609-re a hét úgynevezett öreg vagy nagyhajdúváros: Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs, ezek mindegyike az akkori Szabolcs vármegyében feküdt. A nagyhajdúvárosok a 17. század végén hozták létre a Hajdúkerületet, ami a vármegyékkel egyenrangú, önálló törvényhatóságként működött. A Hajdúkerület 1876-ig létezett, ekkor jött létre az addig független Hajdúkerület ből, Szabolcs vármegye déli részéből és Bihar vármegye északkeleti részéből mesterségesen kialakított Hajdú vármegye Debrecen székhellyel.