Kégl-kastély Csalapuszta | National Geographic Önök küldték 2019. 11. 02. Kertész Krisztina National Geographic Magyarország Kégl-kastély Csalapuszta Kégl-kastély Csalapuszta "Hát, Te ki vagy? " Ezzel a kíváncsi ürge kölyökkel Tihanyban találkoztam. A Magyarországra oly jellemző füves puszták jelentik a közönséges ürge fő élőhelyeit, ezért hazánknak kulcsszerepe van a faj megőrzésében, fokozott védelmet élvez. Nappal aktív, ilyenkor gyakran látni járatai mellett, ahogy a két hátsó lábára támaszkodva kémleli az eget az esetleg arra repülő ragadozómadarat keresve. Kis kócsag – kis hal A kis kócsagot a gyakoribb és ismertebb nagy kócsagtól kisebb termete és sárga lábujjai alapján különíthetjük el. Főleg halakat, kétéltűeket és rovarokat zsákmányol, alacsony vízben gázolva, sőt vízinövények úszó levelein sétálva is. Magyarországon fokozottan védett. Tele csőrrel A gyurgyalag az egyik legszínesebb madarunk. FEOL - Elfeledett kastélyok nyomában: A Kégl-kastély. Méhészmadárnak is hívják, mivel méheket is fogyaszt, de darazsakkal, lepkékkel és egyéb repülő rovarokkal is táplálkozik.
A kastélyparkban számos újabb épület között korabeli kocsiszín, majorsági épület áll. A kastélytól délnyugatra a parkban szétszórt faragott kövek. Belső: A keleti bejárat vakárkádos falú előtérbe vezet. Innen jobbra nyílik az egyterű, háromkarú lépcsőház, mely az emeleten öntöttvas oszlopok támasztotta, finoman képzett párkányú loggiára vezet. A földszint síkfödémes, helyenként poroszsüvegboltozatos lefedésű, körbejárható teremsorral alakított. Nyomokban felbukkan az eredeti terrazzo. Az első emelet hasonló rendszerű, síkfödémes lefedésű. Csala – Wikipédia. Az emelet vastag gerendás födéme számos helyen beszakadt, s ez az épület pusztulását vetíti elő. Az egész épület alatt pince húzódik. A különböző helyiségek a dongaboltozatos keleti pincefolyosóról közelíthetőek meg, a nyugati, illetve a folyosó végén, az északi oldalon fekszenek, poroszsüvegboltozattal, donga-, és csehsüvegboltozattal fedettek. A pincefolyosóról nyíló, középen elhelyezkedő helyiségben alátámasztás nélküli körlépcső vezet az emeletekre, kovácsoltvas korláttal.
Csala Kégl-kastély Közigazgatás Település Székesfehérvár Városhoz csatolás 1960 Irányítószám 8000 Népesség Teljes népesség 244 fő (2011. okt 1. ) [1] +/- Földrajzi adatok Tszf. magasság 135 [2] m Távolság a központtól 10, 8 km Elhelyezkedése Csala Pozíció Fejér megye térképén é. sz. 47° 13′ 39″, k. h. 18° 28′ 57″ Koordináták: é. Csalapuszta - Kégl-kastély I. - Puzzle - Országalbum. 18° 28′ 57″ Csala Székesfehérvár városrésze. A már megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal halad el mellette; egykor vasútállomása is volt. [3] Itt található a neoreneszánsz stílusban épült Kégl-kastély. Története [ szerkesztés] Székesfehérvár határában található települések közül talán a legjelentősebb Csalapuszta, mely egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai, mint királyi emberek a megyei közélet résztvevői voltak. 1453 -ban V. László a csókakői birtokokat, a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. 1588 -ban az örökös nélkül elhalt Havassy Györgytől a birtok a koronára szállt.
A pavilon tetején elhelyezkedő tört timpanonból emelkedő, szegmensíves timpanonnal záródó aediculás oromzat, s a mögötte futó ballusztrád visszavezeti a torony magasába tévedt tekintetet az alacsonyabb részekhez. Az alapépület öt tengelye és félkörzáródású bejárata előtt futó, klasszikus jellegű, toszkán rendű, oszlopos-gerendás portikusz, illetve tetején ballusztrádos erkély vezet a délnyugati sarokpavilonhoz. Ennek alsó szintje előtt a nyolcszög öt oldalával záródó, félkörzáródású ablakokkal áttört kiszögelés áll. Ennek tetején ballusztrádos erkélyére félkörzáródású ikerajtó nyílik. A pavilon főpárkánya fölött a ballusztrádos attikához volutákkal kapcsolt, kettős nyílású, tört timpanonos aedicula áll. Csalapuszta kégl kastély étterem. Déli oldalhomlokzata az alapépület négytengelyes részéből, s a sarokpavilon ikerablakokkal áttört déli falából áll. Különböző tetőszerkezetek, palafedés. A kastély előtti füves parteren 1900 körüli medence roncsai állnak. A kastélytől északra a kastéllyal rokonítható elemekkel alakított épület, a bejáratot is ellenőrző gazdasági épület áll.
Keleti homlokzata középrizalittal képzett, court d`honneur-ös kialakítású, 1+2+3+2+1 tengelyes. A középrizalit földszintjén toszkán oldalpillérekkel és középoszlopokkal, a falsíkon ezeknek megfelelő toszkán pilaszterekkel képzett portikusz áll, e mögött nyílik a félkörzáródású, vállpárkányos kapu, eredeti kapuszárnyakkal. Északi oldalhomlokzata négytengelyes alapépületi részből, s az ehhez nyugaton kapcsolódó toronyból áll. A torony mindkét homlokzata félkörzáródású ablakokkal áttört, melyek száma felfelé, a súly könnyítése céljából is, nő. Keretezésük felfelé egyre egyszerűsödik: a földszinti egy ablakot szalagkeret és pilaszterek, az első emelet egy ablakát szalagkeret és mellvéd, a második emelet ikerablakát szalagkeret övezi, míg a felső szint hármas ablaka keretezetlen. A torony sisakjához ferde fiatornyok kapcsolódnak. A nyugati, kerti homlokzat torony melletti pavilonja a földszinten három, megszokott típusú ablaktengelyből áll. Csalapuszta kégl kastély nyitvatartás. Emeleti félkörzáródású ikerablakait ión pilaszterek keretezik, előttük ballusztrádos erkély.
Csalapuszta területét Kégl György Nádasdy Júlia grófnőtől vette 1873-ban, 390 ezer forintért. A parkban halastavat és kápolnát is létesítettek, a kastély főhomlokzata előtt márvány szökőkút állt, ennek medencéje a mai napig látható. A kastély egy tekintélyes parkban állt, amelyben halastó és sétautak egyaránt megtalálhatóak voltak. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellet mindenféle cserjék díszítették. A gazdasági épületek, kertész és virágház, az istálló a kastélytól távol helyezkedtek el. A parkban helyett kapott egy kis kápolna és egy kapuőr ház is. A főbejáraton belépve az előcsarnokban találjuk magunkat, amely mögött a szalon helyezkedett el. Jobbra oldalt volt, az ebédlő, a dohányzó és az úri szoba, a balszárnyban pedig a kisasszonyok – négyen voltak – és a nevelők szobája volt. Az emeleten középen a táncterem helyezkedett el, jobbra a biliárd szoba, az úriszoba, és három vendégszoba, balra pedig a kisszalon a nagyszalon és a vendégszobák épültek. Csalapuszta kégl kastély fertőd. A pincében gazdasági helységek és a személyzeti szobák feküdtek.
Barbie és a gyémánt kastély Schönbrunn kastély Kgl Kastly - Csala Kégl Kastély - Csalapuszta - Elherdált Örökségünk Székesfehérvár Csala kégl kastély Csalapuszta területét Kégl György nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Júlia grófnőtől vette 1873-ban, 390 ezer forintért. A kastély 1876 és 1878 között Hauszmann Alajos tervei szerint, neoreneszánsz stílusban épült. A kastély körül kialakított park belesimult a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe. A parkban halastavat és kápolnát is létesítettek, a kastély főhomlokzata előtt márvány szökőkút állt, ennek medencéje még látható. Egykor kiterjedt parkjának nagy részét kipusztították. 1945 után mezőgazdasági célokra használták az épületet. A kastély körüli épületekben agrártörténeti szakgyűjtemény található. A kastély magántulajdonban van. Nem látogatható. 2013-ban ez még így volt. Ha meg szeretnéd nézni, akkor előtte tájékozódj. Bár nekünk szerencsénk volt, de sose tudni. Jobb előre tudni, hogy mi vár az emberre. Bár meglehet, hogy azóta már befejezték a felújításokat.
Fotó: Békés Megyei kormányhivatal Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott Dobókői Györgynek n emzeti ünnepünk, augusztus 20. alkalmából Áder János köztársasági elnök – Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére. A Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály nyugalmazott főosztályvezetője a kitüntetést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől vette át. Az idén júniusban, mintegy 42 esztendő közszolgálati jogviszonyt követően nyugállományba vonult Dobókői György megalakulása, vagyis 2011 óta vezette a Békés Megyei Kormányhivatal nevében többször változott közlekedési főosztályát. Előtte a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet igazgató-helyetteseként majd igazgatójaként, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága főosztályvezetőjeként dolgozott. Dobókői György a győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola elvégzését követően a Békés Megyei Közúti Igazgatóságnál kezdte pályafutását, de dolgozott a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Közlekedési Osztályán is.
Dr. Laposa József tájrendező mérnök, a badacsonyi borvidéket meghatározó borászati, illetve tájrendezési és tájépítészeti munkája, valamint a borászszakma épített és írott emlékeinek megőrzését szolgáló irodalmi tevékenysége elismeréseként, Magyarország Köztársasági Elnöke, Áder János, Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. A díjat dr. Nagy István Agrárminiszter adta át. (Fotó: Facebook/Laposa Birtok) Laposa József 1948-ban született Budapesten, Kőbányán. Az I. (korábban Szent) László gimnáziumban érettségizett. A Kertészeti Egyetemre 1968-ban nyert előfelvételt, majd a katonaságot követően 1969-ben kezdte meg tanulmányait. A Kertészeti Egyetem elvégzését követően a VÁTI Regionális Tervezési Irodáján kezdett dolgozni. Az üdülőkörzetekre készülő tervek természet- és tájvédelmi munkarészeinek elkészítése volt a feladata (Bakony, Kiskörei víztározó, Dunakanyar, Balaton). Egész további szakmai munkásságát és életét meghatározta a Balaton üdülőkörzet szőlőhegyeinek, zártkertjeinek helyszínelése, melyre hétvégeken került sor fiatal kollégáival.
1990-től a megyei, majd a Mohosz országos táborainak lebonyolításában is részt vállalt, illetve a Mohosz Ifjúsági és Oktatási Szakbizottságának tagjaként is dolgozott, 2008-tól 2014-ig a szakbizottság elnökeként. 1996-tól a csaknem ötezer főt számláló Pécsi HE elnöki tisztségére kapott megbízatást, melyet több cikluson át viselhetett. 1998-tól a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetség elnökségének tagja, 2008-tól elnöke. 2014-től a megújult Mohosz alelnöke, és e megbízatása keretében a halas értékeink védelmét, fenntarthatóságát, az érdekvédelmet, minél jobb horgászati körülmények biztosítását tekinti állandó feladatának. 2016-ban a Mohosz javaslatára megkapta a "Horgászatért Érdemérem" kitüntetést. Horgász szakírói munkája 1992-től folyamatos, vállalkozó újságíróként is dolgozik, 1996-tól hosszú időn át tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ). 1998 óta a Magyar Horgász Szakmai Szerkesztő Bizottságának tagja, több éven át a szerkesztésben főmunkatársként is dolgozott.