A Pozsonyi Csata

Magyar Posta Futár Telefonszám

A pozsonyi csata teljes film - YouTube

  1. Pozsonyi csata 2020
  2. A pozsonyi csata youtube
  3. Pozsonyi csata
  4. A pozsonyi csata igaz története

Pozsonyi Csata 2020

A bajorok 907-ben egyetlen nagy rohammal akarták kisöpörni a nem sokkal korábban letelepedett törzseket. A hadjárat június 17-én indult el, a sereget Luitpold őrgróf vezette, aki a bajor Nordgau, Ostmark és Karintia őrgrófságokat egyesítette. Az előkelők között ott találjuk a 13 éves IV. Lajos királyt is. A támadók a Duna két partján, illetve magán a folyón nyomultak előre. Az offenzíva a forrásokban Brezaluspurc vagy Braslavespurch néven emlegetett településig, a mai Pozsonyig jutott. (Braszlav Pannónia utolsó katonai kormányzója volt, nevét a pozsonyi várhegyen általa létesített Karoling-erőd őrizte meg. ) A csata lefolyásának részleteiről szinte semmit sem tudunk, a Bajor Évkönyv szerint július 4-5-én történt. A magyarok valószínűleg a jól bevált harcmodort alkalmazva kerekedtek felül, és a sváb kútfő némileg kárörvendő megjegyzése önmagáért beszél. "A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Liutpold herceget megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és a grófok többségét meggyilkolták. "

A Pozsonyi Csata Youtube

Csiki-csuki? Az Augsburgi csatánál tényleg majdnem minden német néptöredék képviseltette magát, de a Pozsonyi csatánál 90%-ban a kis bajor hercegség harcolt a magyarok ellen. Csak összehasonlításképpen: Az 1910-es népszámláláskor a bajorok 3 millióan voltak, míg a magyarok súrolták a 11 milliót. Egyes táltos-turániak és panel sámánok már a korabeli magyarok ellen összeesküvő ősi NATO-t akarják belelátni... kicsit sem nevetséges, ugye? – Manfrottos vita 2020. december 26., 20:23 (CET) [ válasz] De a cikkben is szerepel, hogy a csatában a bajor sereg vett részt, nem a teljes kelet-frank hadsereg. Doncsecz vita 2020. december 27., 10:02 (CET) [ válasz] A szócikk "Tévhitek... " és "popkultúrás" fejezetei nagyon szubjektív hangvételűek, valamint erősen politikai szájízűek. Például alábbi részben a hivatkozásnak semmi köze az állításokhoz (alibi hivatkozás): "Ezekből a mítoszokból kiindulva sokan túlzott fontosságot tulajdonítanak a pozsonyi csatának, így pl. Czakó Gábor író is, [37] vagy a magyarságkutató intézet botrányosan anakronisztikus animációja.

Pozsonyi Csata

Folytathatnánk még napestig, de a lényeg, hogy itt éppen lenyúlják és a saját képükre gyurmázzák a magyar történelmet Tóth Gabi és Fankadeli zenéjére, összemosva a pogányságot a kereszténységgel, a portyázó hadjáratokat a honvédelemmel, a szezont a fazonnal és mindent minden mással. Pedig egyszerűen annyi történt, hogy a magyar seregek valóban komoly diadalt arattak 907-ben, örüljünk ennek, és ne aggassunk rá semmit, ami nem tartozik oda.

A Pozsonyi Csata Igaz Története

Sieghard herceg csapatjainak egy részével futással menekült Ennsburg felé, nyomon követve a magyarok által. Itt a sereg tartaléka, a király vezénylete alatt, két erdő között vett felállítást. Ezekbe az erdőkbe az előnyomuló magyarok egy-egy csoportot különítettek ki s csak mindőn ezek a csoportok kijelölt helyeiket elérték, indult a magyar had zöme támadásra. Ezt látva a német sereg, ő maga is támadólag lépett fel, mire a szemben lévő magyarok nyomban visszafordultak és futni kezdtek hátrafelé. Lajos király német hada a nem remélt siker mámorában heves üldözésre indult a hátráló magyar had ellen, de ekkor a fentemlített erdőkből mindkét oldalról előretörtek az ott eddig rejtve maradt lovas csoportok s meglepően oldalba és hátba fogták a győzelemittasan előretörő németeket. Ekkor aztán a magyarok főcsapata is hirtelenül visszafordult és rövid ideig tartó harc után az utolsó német csoport is teljesen meg volt verve. Lajos király, serege romjaival, csak nagynehezen tudott Passauba (Pazorva) elmenekülni.

Az így elkészült nagy mű két funkciót töltene majd be a projektgazda tervei szerint. Egyrészt sikeres pályázat útján több száz millió forintból elkészítenének egy egész estés animációs filmet Buda 1686-os visszafoglalásáról, másrészt pedig egy 3D-s számítógépes játékot is lefejlesztenének, ahol vagy Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa katonájaként védenénk a keresztes hadaktól a várat, vagy V. Károly lotaringiai herceg katalán zsoldosaként, vagy magyar hajdújaként apríthatnánk a lófarkas "igazhitűeket". A most elkészült alkotás itt alul nézhető meg.