Öt év után önálló tárlattal jelentkezik a Közlekedési Múzeum új otthonában, a vasúti járműgyártás egykori bázisán, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. A Volt egyszer egy Északi… A történet folytatódik című időszaki kiállításon színes rendezvényekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és tematikus sétákkal várják az érdeklődőket július 16. és október 31. között, még a csarnok MÁV által hátrahagyott mai állapotában, a múzeummá történő átépítés előtt. A kiállításon a nagyközönség betekintést nyerhet az építkezés előtt álló érintetlen ipari környezetbe. A látogatók megismerkedhetnek a magyar vasúttörténet legendás mozdonyaival. Az arzenál tagjai egy ikonikus 424-es gőzmozdony, a vasútvillamosítás kiemelkedő alakja, a Kandó Kálmán által tervezett, már 1932-ben forgalomba állt V60-as villanymozdony, egy a Szellem becenévre hallgató 242-es, a gőzmozdonyok sebességrekordere Magyarországon, két M44-es tipikus MÁV-os dízel tolatómozdony, egy Cmn személykocsi és az 1935-ös Árpád gyorssínautóbusz, amely Budapest és Bécs között közlekedett.
Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról. " A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát, de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A »Meg nem épült Budapest« kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig" – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón. A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… című kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét.
A vasúti járművek mellett látható lesz faros Ikarus, két világháború közötti teherautó, Ford T-modell, illetve szovjet luxusautó is, vagyis a magyar közlekedés és a hazai járműipar számos kiemelt értéke" – emelte ki Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója. Két kiállítás egy jeggyel A Közlekedési Múzeum leendő helyszínén két kiállítás lesz látható egyetlen jeggyel. A "Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik" az Északi Járműjavítóban karbantartott mozdonyokkal, vasúti járművek modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el az ország egykor legnagyobb vasúti műhelyének történetét. A kiállítás bemutatja az új Közlekedési Múzeum legfrissebb látványterveit, valamint az építészeti tervezéssel párhuzamosan folyó gyűjteményfejlesztési, értékmentő munkát is. A "Fókuszban a gyűjtemény" tárlat területén a Múzeum legújabb megvásárolt kincsei, legfrissebben restaurált járművei, vagy éppen a gyűjtemény még felújítás előtt álló, de rég nem látott, vagy soha be nem mutatott darabjai is láthatóak lesznek.
Így jelennek meg a hazai autóbuszgyártás kiemelkedő darabjai közül az Ikarus buszok, egy közel fél évszázados Skoda Octavia Super, a tekintélyes GAZ -12 Zim, az eddig még nem látott DKW Meisterklasse és az autózás hőskorából egy Ford-T modell is. A kiállítás teljes ideje alatt családi felfedező hátizsákkal, izgalmas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, integrált múzeumi órákkal és rendezvényekkel készülünk. Egyedi programsorozattal a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös, Átszállás című több állomásos előadásban muzeológusok, irodalomtörténészek és előadóművészek közreműködésével idézzük meg a magyar tömegközlekedés történetét. A nyári szünet idején hetente változó tematikájú élmény programokkal várjuk látogatóinkat. Látogasson el hozzánk Ön is! Megközelítés: Az Északi Járműjavító bejáratát az Opera Eiffel Műhelyház parkolója felől lehet elérni. Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy augusztus 29-én vasárnap az Opera Eiffel Műhelyház rendezvénye miatt a parkolóba autóval nem lehet behajtani.
Örkény István az 1974-es Körkép antológiában megjelent portréja: írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember Forrás: Wikimedia Commons/Vahl Ottó Örkény István a színpadi és prózai műveivel maradandót alkotott. Talán legnépszerűbbek a híres egyperces novellái, ám a groteszk helyzetek megörökítőjének élete is abszurditások sorozata. Örkény István jómódú zsidó polgárcsaládba született 1912. Szent kristóf rendelőintézet gyógyszertár. április 5-én. Apja, Ösztreicher Hugó 1906-ban vette fel az Örkény nevet: a gyógyszerészi pályáját németországi, franciaországi és angliai gyógyszertárakban kezdte, majd Budapesten több patika, többek között a Szent Hermina, a Szent Kristóf, a Szentlélek és a Csillag Gyógyszertárak tulajdonosa volt. Örkény István a családi örökséget követve tanult a középiskolában latinul és görögül a tiszta emberi gondolkodásról, de tizennyolc éves korára már jól beszélt három nyelven, németül, franciául és angolul. Természettudományos és műszaki érdeklődése hamar megmutatkozott, ezért a fővárosi Műegyetemre iratkozott be vegyészmérnök hallgatónak, bár ezt 1932-ben megszakította annak érdekében, hogy letegye a gyógyszerész gyakornoki vizsgát.
És bár élt egy évet Londonban és Párizsban is, a szíve mindig Magyarországra húzta. Hazatérve 1941-ben befejezte tanulmányait és megszerezte a vegyészmérnöki diplomát. A második világháborút azonban nem kerülhette el: a pusztulásra ítélt második magyar hadsereggel együtt gyalogolt a Don-kanyarba, majd a végeláthatatlan hídfőcsaták után a Vörös Hadsereg foglya lett. Örkény csak 1946-ban, karácsony másnapján térhetett haza és az átélt groteszk helyzetek új színfoltot hoztak irodalmi munkásságába. Emléktáblája: a Szent Lukács Gyógyfürdőben Krajcsovics Károly alkotása. A gyógyfürdő a társasági élet központja is volt, számos művész és közéleti személyiség rendszeresen töltött itt időt. Forrás: Wikimedia Commons "Valóban nekem a háború volt életem legnagyobb élménye. Jó ha tudja: Februári gyógyszertári ügyelet Nagykanizsán. Sorsdöntő élmény volt, bármilyen furcsán hangzik is, ott lettem emberré… A hadifogság rettenetes, gyámolatlan állapot, de akik ezt átélték, azt hiszem, nem rossz iskolát jártak benne végig… Az együttélésben kialakult valamilyen sorsközösség.