A verejtékezés fontos élettani mechanizmus, hiszen a párolgása hőt von el, vagyis a test az izzadással hűti magát. A túlzott verejtékezés azonban igen kellemetlen lehet, sőt, egyes betegségek is okozhatnak ilyen tünetet. Dr. Boros-Gyevi Márta, esztétikai bőrgyógyász az okokról és a megoldási lehetőségekről beszélt. A verejtékmirigyrák - Egyre gyakrabban fordul elő Tudományos kutatások kimutatták, hogy 1978 óta 170%-kal nőtt a verejtékmirigy rákosok száma. Büdös izzadás okai es800. Habár a bőrfüggelék eredetű daganatok, mint a verejtékmirigy rák, szőrtüsző rák, faggyúmirigy rák, ritkán fordulnak elő, mégis úgy tűnik, hogy növekszik a számuk. A verejtékmirigyrák Természetes vs. kóros izzadás A testünkben működő kétféle verejtékmirigy közül a nagy mennyiségű sós verejték kiválasztásáért felelős ekkrin típusúak főként a tenyéren, talpon és a homlokon találhatóak, a háton jóval kevesebb van. Az apokrin, azaz az illatmirigyek a hónaljakon, a nemi szervek környékén, a szemhéjakon, a száj és az orrnyílások környékén helyezkednek el, számuk jóval alacsonyabb.
Mi a fokozott izzadás? Társadalmi és kozmetikai szempontból széles skálán mozog az izzadásnak az a szintje, amit fokozott izzadásnak nevezünk. Annyi biztos, hogy amikor olyan mértékű verejtékezésről van szó, amit a normál dezodorok már nem tudnak kordában tartani, fokozott izzadásról beszélünk. Büdös izzadás okai scooter. Ha az izzadás mértéke napi többszöri ruhacserét is indokolttá tesz, szintén erről a problémáról van szó. A lényeg, hogy ilyen esetekben az izzadás nem csak a hónaljban és a háton fokozott, hanem a fejet, az arcot, a mellek közötti területet, a tenyeret és a lábat is érinti. Fokozott izzadás tünetei és kezelése Fokozott izzadás főleg akkor jelentkezik, ha az érintettek szoronganak vagy izgulnak. Ilyenek például a hormonbetegségek, amelyek pajzsmirigy-túltengéssel is együtt járhatnak - ez utóbbi önmagában is okozhat túlzott verejtékezést. Nőknél kiválthatja a panaszt hát izzadás okai járó policisztás ovárium szindróma PCOde okozhat ilyesmit a menopauza és a terhesség is. Emellett kiválthat erős izzadást a stressz, illetve bármilyen olyan hatás vagy hát izzadás okai, amely ahhoz hasonlóan fokozza az adrenalin túlsúlyát.
Ezek a véráramba kerülnek és a bőr pórusain keresztül távoznak a szervezetből – evés után jó néhány órán keresztül. Étkazés után a rágógumi és a szájfrissítő spray ugyan elfedik a rossz leheletet, de a kipárolgásokkal nem tudnak mit kezdeni. Ennek fényében gondoljuk meg, mikor eszünk ilyen ételeket – lehetőleg ne akkor, ha közösségbe fogunk menni, vagy egy fontos találkozónk lesz. 3, Feszült vagy? Mikor közlik velünk, hogy na, akkor most jó néhány kellemetlen feladat vár ránk, sokunkról hirtelen patakokban kezd ömleni a víz. Büdös izzadás okaidi. Ez azt jelzi, hogy bekapcsolt ősi vészjelző mechanizmusunk – azonban a mai modern korban már inkább csak bosszúságot jelent, semmint védelmet. A zsályatea jó néhány olyan anyaggal dicsekedhet, melyek lenyugtatják a vészt érző idegrendszert, rendszeres fogyasztásával összességében is csökkenthető az izzadás mértéke. Egy csésze teához 1-2 evőkanálnyi zsályát használjunk, melyet forrázzunk le, majd 10 percig hagyjuk állni, hogy minden egyes hatóanyaga kioldódhasson a teába.
Az elsődleges (primer) hiperhidrózis általában nem okoz semmilyen betegséget, és nem is valamely betegség okozza, egyébként egészséges embereknél is előfordul. Azért hívják helyi hiperhidrózisnak, mert a testnek csak bizonyos részeit érinti, általában a hónaljat, lágyékot, fejet, arcot, kezet vagy lábat. A tünetek jobbára szimmetrikusan jelentkeznek. Oka az idegrendszer kisfokú működési zavara, arra is van némi bizonyíték, hogy örökletes. Bár ez az állapot nem jár semmiféle kockázattal, az életminőséget befolyásolhatja, akár a társasági élet rovására is mehet. A másodlagos és általános hiperhidrózis kevésbé gyakori, ilyenkor testszerte izzad a beteg, és ez orvosilag is komolyabban veendő. Azért másodlagos, mert valamely más betegség talaján alakul ki. Hogyan kerülhetjük el, hogy büdösek legyünk?. Az egyik árulkodó jel az éjszakai izzadás, kiváltó okai közt szerepel a menopauza, a terhesség, pajzsmirigy-rendellenességek, diabétesz, alkoholizmus, tuberkulózis, Parkinson-betegség, rheumatoid arthritis, stroke, szívelégtelenség, leukémia vagy limfóma.
A rossz lehelet sokkal komolyabb forrásokra vezethető vissza, mint a hagyma vagy fokhagyma, illetve a kihagyott fogmosás. A bűzös lehelet lehet ínybetegség, száraz száj, vagy egyéb,... Főbb tünetek: puffadás és fájdalom a hastájékon, a gyermek székletürítés előtt sír vagy kiabál, a fájdalom székletürítés után csökken, bűzös széklet, nagy mennyiségű szél távozik a végbélből, bűzös lehelet, anorexia, gyakran hányással együtt. Izzadás: komoly betegségek jele lehet - HáziPatika Hát izzadás okai. Bűzös lehelet Kellemetlen, zavaró, visszataszító bűzös lehelet et legfőképp a rossz szájhigiénia okoz, de bizonyos zöldségek (hagyma és fokhagyma) és a dohányzás is rontja a szájszag ot. Lehet tünete olyan betegségeknek is, mint az alkoholizmus, a torokgyulladás, az [ orrmelléküreg-gyulladás]? Bűzös lehelet tel jár sok légzőszervi betegség, felső légúti fertőzés ek, ozaena, putrid bronchitis, tüdőtályog. A szájszag (foetor ex ore) oka lehet rossz szájhi- giéne, carieses fogak, az említett légzőszervi betegségek és az emésztőrendszer zavarai (anaciditás, gyomorcarcinoma) lepedékes nyelv vel vagy anélkül.
Teljes Hills merida bevezetés a kulturális antropológiába texas Hills merida bevezetés a kulturális antropológiába time fejezet AZ ETNOGRÁFIAI KUTATÁS A terepmunka elemei 21 A terepmunka előkészítése 22 A terepmunka módszerei 23 A résztvevő megfigyelés 23 A kérdések feltevése 24 A terepmunka végzése 24 Egy szélesebb világkép kialakítása 25 A terepmunkát végző társadalmi felelőssége 25 IV. fejezet A KULTÚRA FOGALMA Mi a kultúra? 26 A kultúra mint életmód 26 A kultúra fogalomalkotó felfogása 27 A kultúra jellemzői 27 1. A kultúra közös 27 2. A kultúra tanult 28 3. A kultúra szimbólumokon alapszik 29 4. A kultúra integrált 29 A biológia szerepe 29 A társadalmi-kulturális rendszerek és a genetikai különbségek 30 A társadalmi-kulturális rendszerek és az emberek közös biológiai öröksége 32 V. fejezet NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Az emberi nyelv 36 Önkényesség 36 Produktivitás 36 Időbeli és térbeli eltolódás 37 A nyelv szerkezeti variációi 38 Fonológia 38 Nyelvtan: morfológia és szintaxis 39 Generatív grammatika 40 Szókészlet 41 A nyelv és a kultúra 41 A kommunikáció etnográfiája 44 VI.
Magyar Nyelv 90, 42^48. p. Kassai Ilona (1995, szerk. ) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete. Kemény Gábor (1992, szerk. ) Normatudat - nyelvi norma. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete. Kenesei István (1984, szerk. ) A nyelv és a nyelvek. Budapest, Gondolat. Kicsi Sándor András (1992) Szociolingvisztika. Világirodalmi lexikon, XIV, 542-546. Budapest, Akadémiai Kiadó. Kiss Jenő (1991) Változásvizsgálat a magyar dialektológiában. In: Kiss-Szfits, 1991, 371-381. p. Kiss Jenő (1993a, sorozatszerk. ) Egyetemi szociolingvisztikai dolgozatok. Budapest, ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke. Kiss Jenő (1993b) Köszönés-és megszólításformák a rábaközi Mihályiban. Magyar Nyelvőr, 117, 208-228. p. Kiss Jenő (1994) Magyar anyanyelvűek —magyar nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiss Jenő-Szűts László (1988, szerk. ) A magyar nyelv rétegződése I—II. Budapest, Akadémiai Kiadó. Next
A társadalom rendszerjelleggel bír--- szervezet egész, amely elválaszthatatlan a társadalom általános orientációjától. Antievolucionista történeti fejlődésnek vizsgálatát nem tartják tudományosan megalapozottnak. Terepentropológia Antietnocentrizmus A kultúra alapvető funkciót tölt be, mivel az ember szükségleteit fejezi ki. Egybekapcsol társadalmi tényeket és alapvető biológiai tartalmú célokat. Az egyén "kulturális személyiséggé" formálódik. Alfred Radcliffe- Brown: Strukturális funkcionalizmus Az élő szervezet egy organikus struktúra, melyhez hasonlóan a társadalom valamennyi eleme szervezett rendszerként működik. ---Funkcionális egység! Megkülönböztet: A. tényleges struktúrát, és B általános struktúrát! A társadalmi élet elemei között funkcionális koherencia létezik. Claude Lévi- Strauss: Strukturalista antropológia A strukturális elemzés modelleket vizsgál, és rendszerjelleget mutat. A kultúra szimbolikus rendszerek együttese. A kultúra kulcsát logikai szabályokban az emberi szellem egyetemes szabályaiban vélte felfedezni.
Az emberi kultúra szociokulturális rendszerében 3 részt különböztet meg: A. infrastruktúra--- reprodukció B. struktúra--- társadalmi kapcsolatok rendszere C. szuperstruktúra--- szellemi kultúra Az infrastruktúrát tekinti meghatározónak. Négy, az emberre mint fajra genetikusan jellemző tulajdonságot különböztet meg: A. élelemtermelés kultúrája B. eszközkészítés C. szexuális motiváció D. emberi kapcsolatok, szeretet, gyengédség Julian Steward: Ökológiai antropológia Az adott kultúra és természeti környezete közötti kapcsolatot vizsgálja. Multilineáris evolucionizmus. A kultúrát ökológiai rendszerrel társítja A környezet fogalma az élet teljes hálóját jelenti. Az ökoszisztémában az ember biológiai jellemzőin túl a kultúrájával is bekapcsolódik ebbe a rendszerbe. A kulturális típusok tehát ökoszisztémához való kulturális alkalmazkodás eredményeként jöttek létre. Három vizsgálati szempont létezik: A. a természeti környezet és az emberi közösség technikai kultúrájának kölcsönhatását feltáró.
fejezet GAZDASÁGI RENDSZEREK A gazdasági viselkedés 46 A gazdasági rendszerek 48 Az adaptáció módjai 48 A zsákmányolók 49 Korok és nemek közötti munkamegosztás 50 Évszakok szerinti mobilitás 50 A horda 50 Az eredeti "jóléti" társadalom? A kulturális antropológia az antropológia (embertan) egyik ága. Angliában szociális antropológiának, illetve szociokulturális antropológiának is nevezik. A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll és az a feltételezés, hogy az emberi faj olyan képességgel rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel, ezeket a szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és megtanítani, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével képes a világot és magát a fajt átalakítani, megváltoztatni. A kulturális antropológia művelői a következő területeket kutatják: társadalmi hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás, hiedelmek, termelési és fogyasztási szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejeződési formái, jelentős hangsúlyt helyezve a terepmunkára, azaz a tanulmányozott emberközösséggel való együttélésen alapuló tartós megfigyelésre.
Fejezet AZ ANTROPOLÓGIA FELADATAI Az antropológusok, mint közvetítők 139 Részvétel a közösség mindennapjaiban 139 A szakértelem bizonyítása 140 A kulturális túlélés 141 Fejlődés antropológia: tervezett változás a paraszti közösségekben... 142 Lehetséges konfliktusok a tervezett változásban 142 Orvosi antropológia: az alkalmazott antropológia egy új területe 144 Egészségügyi ellátás 144 Mentálhigénés ellátás 146 Az antropológia alkalmazása és az antropológus etikája 147 SZÓGYŰJTEMÉNY 149 IRODALOM 154