Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök gondolata szerint "advent annak az ideje, hogy életre váltsuk az evangéliumot" és "kövessük Jézust, aki emberré lett, legyünk mi is emberré, jó emberré". Hagyományőrzők a debreceni városháza előtt tartott adventi gyertyagyújtáson 2017. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fabiny Tamás, evangélikus elnök-püspök József és Mária bibliai történetét felidézve a család szerepének fontosságáról beszélt, és jelképesnek nevezte, hogy négy felekezet püspöke, mint egy nagy család, együtt lehet az adventi ünnepségen. Fekete Károly tiszántúli református püspök az emelte ki, hogy mindenkiben meg kell történnie az úr érkezésének, "az lesz az igazán áldott advent, ha benned születik meg a téged is megváltó Krisztus". Az utolsó gyertyát is meggyújtják vasárnap Debrecen adventi koszorúján - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. A debreceni adventi ünnepségre hortobágyi pásztorok vitték a fényt, a "pásztortüzet", a város adventi koszorúján pedig az első gyertyát Szőnyi Imre, Hortobágy legidősebb pásztora gyújtotta meg. Ünnepi adventi díszkivilágítás Debrecenben 2017.
Geréné S. Monika beteglátogató © Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet
Mintegy ezer egybegyűlt előtt gyújtották meg az adventi koszorú első gyertyáját vasárnap este Debrecen főterén, a Református Nagytemplom előtt felállított karácsonyfánál. "Immár évtizedes hagyomány, hogy az adventi vasárnapokon egyházi és világi vezetők, debreceniek és idelátogatók együtt vagyunk és teszünk hitet a kereszténység legszebb ünnepe, a karácsony mellett" – mondta Papp László, a cívisváros polgármestere, akinek szavai után fényárba borult a belváros. Adventi gyertyagyújtás debrecen az. Több mint 200 ezer égő díszíti idén Debrecent az adventi időszakban, "így elmondhatjuk, hogy minden debreceninek jut egy kis fény, amit a magáénak érezhet" – fogalmazott. Ünnepi adventi díszkivilágítás Debrecenben 2017. december 3-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt A polgármester szerint van jelentősége annak, hogy az adventi hétvégéken sokan együtt vannak, miután napjainkban egyre többet lehet arról hallani, hogy Európában a kereszténységet nem tekintik értéknek, nem tekintik európai értéknek, aminek egyik legkézzelfoghatóbb megnyilvánulása a keresztény jelképek elleni fellépés.
Olaszország 2006. július 27. óta biztosítja ezt a közösségi alapjogot. A további öt ország - bizonyos könnyítésekkel - ma is munkavállalási engedélyt követel a 2004-ben csatlakozóktól. Így Franciaország bár megköveteli a munkavállalási engedélyt, de 2006. május elsejétől bizonyos szakmákban, amelyekben munkaerőhiány van, azt könnyített eljárással adja ki. Az építőiparban, a közmunkákban, a vendéglátás, a mezőgazdaság, a gépipar, az ipar, a kereskedelem, a köztisztaság területén 61 szakmában a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt. A diákok és kutatók bizonyos körülmények között szabadon vállalhatnak munkát Franciaországban. Engedélyt követel Belgium is, de 2006. május elseje óta a hiányszakmáknál ugyancsak a munkaerőpiac vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt. Dánia csak akkor adja ki a munkavállalási engedélyt, ha a dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztatják, az általános bér- és munkafeltételekkel, az adott helyen érvényes kollektív szerződés szerint.
Külföldi állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles, azonban vannak kivételek, amelyek részben a tevékenységhez, részben a személyhez kapcsolódnak. Ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak az egyes EU tagállamok állampolgáraira is. Milyen engedélyek léteznek? Hogyan szerezhető be a munkavállalási engedély? Milyen mellékletei vannak a kérelemnek? Az engedély érvényessége Mikor nem kell engedély? Mi minősül munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak? Mi a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás következménye? Az EU tagállamok állampolgárainak munkavállalása A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény törvény (a továbbiakban: Flt. ) kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén - a jogszabályban meghatározott kivétellel - az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek. Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította. Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, a munkavállalási engedély kiadásának további feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.