típusú cukorbetegség. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a súlyos fogyatékosság minősítése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvos szakmai kérdés. chevron_right Ezek a személyi kedvezmény érvényesítési feltételei hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 01. 02., 12:35 Frissítve: 2018. 02., 10:19 Az Szja tv. 40. § lehetővé teszi a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesítsenek – írja tájékoztatójában a NAV. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ma közzétett anyagában kifejti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv. ) 40. § lehetővé teszi a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesítsenek. Az Szja tv. értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2018-ban 6900 forint havonta. Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29. ) Kormányrendelet határozza meg. Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él.
11. 14. Adomány – egyéni vállalkozó Kérdés Az év vége közeledtével egyre gyakrabban keresik meg a vállalkozásokat az alapítványok támogatásért. A kérdésem az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos. Egy egyéni vállalkozó adományt ad egy közhasznú alapítványnak. Elszámolhatja-e költségként a fizetett adományt, vehet-e igénybe utána adókedvezményt az szja törvény szerint? Óriási adókönnyítések sportolóknak, sportvállalkozásoknak Cikk Január 1-jétől nem kellene iparűzési adót fizetniük a sportvállalkozásoknak a belépőjegy-, bérleteladásból, a reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevételük után. Nem kellene megfizetni a hivatásos sportolónak e foglalkozása ellenértékeként (már 2017. szeptember 1-jét követően) juttatott bevétel után a kifizetőt terhelő 20 százalékos mértékű ekhót. Használja ki a k+f kedvezményeket! Ha erre figyel, nem kell félnie az ellenőrzéstől Kevesebben veszik igénybe a vállalati k+f kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen élhetnének velük – hívja fel a figyelmet a LeitnerLeitner.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül szükséges megőrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható. Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson feltüntetett kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével visszaigényelhető. Nemzeti Adó- és Vámhivatal A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendelet határozza meg. Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él. Miután taxatív felsorolásról van szó, így a mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, kormányrendeletben szereplő leggyakoribb betegségek a teljesség igénye nélkül a következők: hallási fogyatékosság látási fogyatékosság mozgásszervi fogyatékosság elzáródást okozó érbetegségek súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között – a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II.
paragrafus (2) bekezdés Aki 50 éves vagy idősebb és több mint 24 hónapig végzett munkát, hosszabb idejű munkanélküli-segélyre jogosult. A legalább 58 éves munkanélküliek legfeljebb 24 hónapig részesülhetnek munkanélküli-segélyben. Az Életkorának és munkaviszonyának időtartama szerinti jogosultságának időtartamát ebben a táblázatban tekintheti meg: 50 év feletti munkanélküliek jogosultsági ideje Betöltött életév 50 30 15 55 36 18 58 48 1. példa: Egy 52 éves munkavállalót 36 hónapig foglalkoztattak kötelező biztosítással az elmúlt öt év során, mielőtt munkanélkülivé vált volna. 15 hónap munkanélküli ellátást kaphat, nem 18 hónapra, mert még nem érte el az 55 éves kort. 2. példa: Egy 57 éves alkalmazott az elmúlt öt évben 38 hónapon át dolgozott, mielőtt munkanélkülivé lett. 18 hónap munkanélküli ellátásra tarthat igényt. 3. példa: Egy 58 éves munkavállaló az elmúlt öt évben 20 hónapig állt alkalmazásban, mielőtt munkanélkülivé vált. 10 hónap munkanélküli segélyt kaphat. Ennek az az oka, hogy aki kevesebb, mint 30 hónapig dolgozott, arra a fenti táblázat 50 évesnél fiatalabbakra vonatkozó része érvényes.
Ők is 90 napig jogosultak a segélyre. A korábbi szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt. Ők az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják a segélyt. A segélyezési rendszer természetesen kevésbé ösztönöz munkára, de ellenösztönző hatását minimálisra kívánták szorítani a jogalkotók. Ezért a munkavállalás nem jelenti automatikusan a segély azonnali elvesztését. Az álláskeresési segély folyósítása alatt is megengedett az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, de eltérően a járadékfolyósítás alatt végzett alkalmi munkavállalástól, az ebből származó kereset a segély folyósítását nem befolyásolja.
Bizonyos esetekben felfüggeszthetik a segély utalását akkor is, ha visszautasítasz különösebb ok nélkül állásajánlatokat. Itt a Sperrzeit időtartama attól is függ, hogy ez hányadik alkalommal történik meg! Források: A munkanélküliről, munkakeresésről is olvashatsz az ingyenes eBookban! Ne felejtsd el kérni ingyenes e-bookunkat itt!