A stanfordi börtönkísérlet minden idők egyik leghíresebb és egyben leghírhedtebb pszichológiai kísérlete, a mai napig a legékesebb bizonyítéka annak, hogy egy adott szituáció egyéni értékrendtől függetlenül bárkinek a viselkedését képes megváltoztatni, és bizonyos körülmények között mindenkiből ki lehet hozni a szadista állatot, a hatalmi alá-fölérendeltség mindenki lelkét megmérgezi. A stanfordi börtönkísérlet | Online Filmek Magyarul. Csakhogy most kiderült, hogy a kísérletet meghamisították, az egész meg volt rendezve, az eredmény kamu. A lényeget bizonyára mindenki ismeri. 1971-ben a Stanford Egyetem kutatói a sztárpszichológus Philip Zimbardo vezetésével egyhetes kísérletet indítottak, amelyben a résztvevőknek börtönőrök és rabok szerepét kellett eljátszaniuk, a kísérletet azonban a tervezettnél előbb félbe kellett szakítani, mert elszabadult a pokol: a börtönőrök túlságosan beleélték magukat a szerepükbe, kegyetlenül és megalázóan bántak a rabokkal, akik meg ettől teljesen kiakadtak, és az egész helyzet villámgyorsan közveszélyessé vált.
[... ] Ez nagyon fontos a kísérlet működése szempontjából, mert az, hogy ez a dolog úgy fog-e kinézni, mint egy börtön, vagy nem, ami a dolog célja, az nagyban függ az őrök viselkedésétől. Az ehhez hasonló részletek komolyan megkérdőjelezik a kísérlet eredményeinek komolyan vehetőségét. Az, hogy az őrök viselkedése irányított volt, hitelteleníti a konklúziót, hogy pusztán a hatalmi pozíciótól váltak volna kegyetlen zsarnokká. Az egész inkább tűnik így drámaszakkörnek, mint pszichológiai kísérletnek. A leleplezés után érthető módon a szakma is kiakadt a kísérlet elvégzőire. Jay Van Bavel, A New York-i Egyetem szociálpszichológusa például Twitteren ment neki Zimbardónak: A lényeg, hogy a komformitás nem természetes, vak vagy elkerülhetetlen. A stanfordi börtönkísérlet - Hirdetmény! - Wattpad. Zimbardo nemcsak mélyen tévedett ebben – hanem a nyilvános kommentárjai emberek millióit vezették félre, hogy elfogadják ezt a hamis narratívát a stanfordi börtönkísérletről. Ráadásul nem ez az első emblematikus szociálpszichológiai kísérlet, amellyel kapcsolatban komoly kételyek merültek fel mostanában.
Az egyik legdurvább pszichológiai kísérlet, a Stanfordi börtönkísérlet története - YouTube
Csinálnak egy mesterséges börtönt, a jelentkezők egy része fegyenc lesz, másik része pedig börtönőr. Sokan csak a pénz miatt jelentkeznek és egy könnyed kalandnak fogják fel az egészet. Azonban hamar elfajulnak a dolgok, a fegyőrök kifordulnak magukból, és pokollá változtatják a rabok életét. Szereplők [ szerkesztés] Szerep Színész Magyar hang [1] Dr. Philip Zimbardo Billy Crudup Széles Tamás Anthony Carroll Moises Arias Sörös Miklós Daniel Culp, 8612-es rab Ezra Miller Gacsal Ádám Christopher Archer Michael Angarano Renácz Zoltán Peter Mitchell, 819-es rab Tye Sheridan Szalay Csongor Paul Vogel Gaius Charles Varga Rókus Díjak [ szerkesztés] Edinburgh-i filmfesztivál 2015: Legjobb nemzetközi film Sundance Filmfesztivál 2015: Alfred P. A stanford börtönkísérlet. Sloan díj Sundance Filmfesztivál 2015: Waldo Salt díj Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés]
A cikk szerint azonban a kísérlet csalás volt. A Medium újságírója, Ben Blum meginterjúvolta Douglas Korpit, aki maga hívta fel a figyelmet arra, hogy vérfagyasztó segélykiáltásai csupán színészkedés voltak. "Bárki, aki klinikus, tudná, hogy eljátszottam" – mondta Korpi. "Ha meghallgatod a szalagot, nem valami finom. Nem vagyok jó színész. A stanfordi börtönkísérlet online film. Úgy értem, szerintem elmegy, amit csinálok, de inkább hisztérikus vagyok, mint pszichotikus. " Hisztériája megalapozott volt, de nem azokból az okokból, amelyeket Zimbardo feltételezett. Korpi sosem félt az őröktől, sem a helyzetétől, annak gondolatától viszont annál inkább, hogy nem kerül be a mesterképzésbe. "Azért vállaltam el a munkát, mert gondoltam, minden nap ülhetek majd magamban és készülhetek a felvételire" – magyarázta Korpi, egyúttal azt is érzékeltetve, mennyire nem lett részletesen elmagyarázva a résztvevőknek, mire számíthatnak. A "cellájában" ülve kérte, hogy hozzák be neki a tankönyveit, de kérését elutasították. Többszöri sikertelen próbálkozás után arra jutott, "nincs értelme" ott lennie.
Philip Zimbardo Csakhogy kitartó kutatás után most kiderült: nem egészen volt spontán egyes szereplők viselkedése a kísérlet során, mint azt Zimbardo korábban állította. Többek közt az őröket utasították keménykedésre, így megdőlni látszik az elmélet, hogy pusztán hatalmi helyzetük váltotta ki kegyetlenkedésüket és a foglyok kínzását. A Stanford börtönkísérletről itt olvashat bővebben, Zimbardo munkásságát pedig itt foglalják össze. stanford börtön kísérlet erőszak
A matrac nélküli meztelen alvástól kezdve a WC-használat, mint kiváltságig, válogatott módszerekkel bizonyították hatalmukat az őrök. A napok múlásával egyre szadistábbá váltak, míg a rabok akut emocionális zavarokat kezdtek mutatni az átélt borzalmak hatására. Az eredetileg kéthetesre tervezett kísérlet et így már a hatodik napon félbe kellett szakítani, amit az őrök többsége csalódottan vett tudomásul. A kísérlet eredményeként azt állapították meg, hogy az a csoport, mely felsőbbrendűnek lett kikiáltva, ezzel ösztönösen visszaélt, annak ellenére, hogy a kiválasztás véletlenszerű volt.
Így egy harc összefüggésében egy fehér zászló a jel vagy a jelzőjármű, ami a kommunikáció (fegyverszünet, tűzszünet, lemondás) az, amit kijelölnek, és a tolmács az ellenkező oldala. Egyes szerzők egy negyedik elemet említenek: a viselkedés, amelyet a jel értelmezése után feltételeznek. A fent említett példában az ellenségeskedések állandó vagy ideiglenes megszüntetése lenne. Másrészt a nem-nyelvi jelek egy másik jellemzője, hogy egyetemes elemeket és minden kultúra specifikus vagy specifikus elemeit tartalmazzák. Egy univerzális elem példaként kiemeli a "∞" jelet, amely végtelen. Egy másik példa a hindu pontok homlokán található red dot (bindi), amely mások tudják, hogy házasok. Mesterséges nem nyelvi jelek A mesterséges nem nyelvi jelek széles körűek, amelyek magukban foglalják az útjelző táblákat, az elektromos kódokat, a kémiai szimbólumokat, a művészi jelképeket (pl. Festmények, szobrok, zene és tánc) és sok mást.. Ebbe a kategóriába tartoznak még néhány olyan pozíció vagy viselkedés jele (testbeszéd, mint az arckifejezések és a kézmozdulatok), amelyek bizonyos kultúrák megkülönböztethetőek.. Másrészt a mesterséges jelek kategóriája az emberiség kognitív és gyakorlati tevékenységének mindenféle aspektusát tartalmazza.
Egyéb jelek között a kockás zászló azt jelzi, hogy a verseny véget ért. Ez először a győztesnek, majd minden egyes autónak a vonal átlépésekor látható. Másrészt a piros zászló jelzi, hogy a verseny megállt, általában azért, mert egy autó baleset vagy veszélyes körülmények között veszélyes helyzetben van.. Ezen túlmenően, ez a kommunikációs rendszer sárga zászlóval (tiltott átfutás), kék (gyorsabb autó megpróbálja meghaladni), zöld (veszély törlése), fekete (kizárás), többek között. Füstjelek Néhány indiai törzs biztonságos és gyors kommunikációs módot fejlesztett ki távolról: füstjelek. Néhány jel volt a standard: egy "puff" a "figyelem", kettő a "minden jó" és a három a "veszély vagy probléma". Azonban a titkos tudást távolról kellett továbbítani, hogy a jelek többségét magántulajdonban és egy bizonyos célra gondolták. Ezeket a tervezett címzettnek, nem pedig az ellenségnek kell megértenie. színek A nem nyelvi jelek közül a színek a leginkább szimbolikusak. Az egyes színek jelentése azonban kultúránként változik.
jellemzők A szemiotika, a jelek tanulmányozásáért felelős tudomány elmagyarázza, hogy mindezek (mind a nyelvi, mind a nyelvi jelek) három elemből állnak: a jel vagy jelzőjárművek, a kijelölt és az értelmező. Ily módon egy csata keretében egy fehér zászló a jel vagy jelzőjármű, kijelölik azt, ami kommunikál (fegyverszünet, tűzszünet, megadás), és a tolmács az ellenkező oldala. Egyes szerzők megemlítenek egy negyedik elemet: azt a viselkedést, amelyet a jel értelmezése után feltételeznek. A fent említett példában az ellenségeskedés végleges vagy ideiglenes leállítását jelentené. Másrészt a nem nyelvi jelek másik jellemzője, hogy univerzális elemeket és az egyes kultúrák sajátos vagy specifikus elemeit tartalmazzák. Egy univerzális elem példaként kiemelkedik a "∞" szimbólum, amely a végtelent képviseli. Egy másik példa a hindu nők homlokán található piros pont (bindi), amely másoknak is tudatja, hogy házas. Mesterséges, nem nyelvi jelek A mesterséges, nem nyelvi jelek széles körű terület, amely magában foglalja a közlekedési táblákat, az elektromos kódokat, a kémiai szimbólumokat, a művészi szimbólumokat (például festményeket, szobrokat, zenét és táncot) és még sok mást.
Ekkor az írás megkezdése előtt jó, ha felmérjük a rendelkezésre álló írófelületet, és eltervezzük, hogy hova fogunk írni. Az első lépés mindig a margók megállapítása, képzeletbeli meghúzása legyen. Célszerű a lapnak mind a négy oldalán margót hagyni. A margó nagyságát meghatározza a lap mérete. Egy szabvány A/4-es lapon általában 1‑1, 5 cm margót szoktunk hagyni. A margón belül helyezzük el a szöveget. De ügyeljünk arra, ha ez a szöveg nem túl hosszú, nem tölti ki az egész területet, akkor próbáljuk a lapon arányosan elhelyezni! Vagyis ne legyen túlságosan fent vagy túlságosan lent! A szöveg arányos elhelyezése a lapon a számítógéppel szerkesztett szöveg esetében is fontos. Természetesen ebben segítségünkre van a technika, a szövegszerkesztő program. Amikor kézzel írunk, figyeljünk a sorok irányára is! Nem szépek a lefelé vagy éppen a felfelé kúszó sorok. A sorok közötti távolság se legyen túl nagy vagy éppenséggel túl kicsi! A tetszetős írásképhez a betűk megfelelő nagysága, a szavak közötti elegendő távolság hagyása is hozzátartozik.
A nyelvi jelek alkottajelrendszernek azokat a legkisebb elemeit, amelyek érzékelhető hangtestből állnak és jelentés fűződik hozzájuk, együttesen morfémáknak nevezzük. A morfémákból szerkesztett jelek, pl. szószerkezeteket (szintagmák) építenek. A morfémákat jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatbeli szerepük szerint csoportokba sorolhatjuk, ilyenek a szófajok. A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer. Minden ember birtokolhatja, a külső és belső valóság bonyolultságának megragadására és kifejezésére ez a jelrendszer a legalkalmasabb. A nyelv egy olyan jelrendszer, amely közösségi alkotásként jön létre, amelyet évezredek folyamán a társadalom (nemzet) folyamatosan változtatva hozott létre. Egyben olyan társadalmilag elfogadott jel- és szabályrendszer, amely alapja az egyes ember beszédtevékenységének. NYELV=JEL+SZABÁLY+HAGYOMÁNY. A beszéd a nyelvnek egyéni és aktuális alkalmazása a közlésfolyamatban, a társas érintkezésben, a társadalmi együttélésben. A nyelv állandóan növelhető és változtatható jelek állományából és a jeleket közléssé szervező szabályokból épül fel.
Így azok a szótagok a hangsúlyosak, melyeket nyomatékosítunk. A többi átlagos erővel mondott szótag hangsúlytalan. Megkülönböztetünk szó-, szakasz- és mondathangsúlyt. A hangerő megválasztása a beszéd céljától függ, az érzelmi lényegkiemelés egyik eszköze lehet. De nem szabad elkiabálni a beszédet, mert nem lesz elég meggyőző. A beszéd elején célszerű nagyobb hangerőt választani, a későbbi váltás pedig fölkelti a hallgatóság figyelmét. A hanglejtés a hangmagasság beszéd közbeni változása, dallama (intonáció). Ez több tényezőt tartalmaz – hangfekvés, hangköz, hangmenet. Érzelmi és értelmi különbségeket jelez. A hangszín a beszédhangok színezetének egymáshoz való viszonya. Mindenkinek van természetes és jellegzetes hangszíne, amiről fel lehet ismerni őket. De ezt meg is lehet változtatni, ha beszéd témája úgy kívánja. A beszédszünet fontos része a beszédnek. Célja lehet belégzés, hatáskeltés. Tagolja a beszédet, elválasztja az egybe nem tartozó részeket és összerakja az egybetartozókat, miközben erősítik a hangot és időt hagynak a hallgatóságnak a gondolkodásra.