A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza október 22-én mutatja be a Nem leszek a játékszered című produkciót. Slágermese a 60-as évekről élőzenével. Magyarország – 60-as évek. 1966-ban volt az első Táncdalfesztivál. Kovács Kati énekelte: "Én nem leszek sohasem a játékszered…" Megosztott első helyezést nyert (Toldy Máriával). Az idősebbek Koós János-, Korda György-, Toldy Mária-pártiakra szakadtak szét, a formálódó beatnemzedék Illés-, Metró-, Omega-, Kovács Kati-rajongókra. 1966-tól megjelentek a Centrum áruházak is. Konfekció volt "Ez a divat" módra. A gyárakban pedig az egyenrend egyenruhái. A miénk volt "legvidámabb barakk" a szocialista országok között. A Nem leszek a játékszered koncertszínházi előadásunk egykori slágerekkel mesél el egy történetet. Két énekes színésznő, öt zenész és a Bartók Színház tánctagozata közösen idézik elénk a már letűnt, de máig ható kort és annak hangulatát. Az előadásban szereplő betétdalokat – szerzők: Bágya András, G. Dénes György, Gyulai Gaál János, Hajnal István, Horváth Jenő, László Endre, Polgár Tibor, Tomsits Rudolf – az UMPA Ügynökség engedélyével játsszák.
2021-08-27. 21:00 - 22:00 Kedves Érdeklődök, Vendégeink! Nagy nagy szeretettel készülünk a pénteki, szombati és vasárnapi előadásra. Végre nyithatunk! A bérletpótló előadásainkat a Bartók Ligetbe tervezzük, a színpad áll és már csak az időjáráson múlik a többi. De senki se ijedjen meg, rossz idő esetén is megtartjuk a táncjátékot, bent a nagyszínpadon. V árunk mindenkit szeretettel! Frissítve: 2021. augusztus 27. _______________________________________________________________________________ Az Őszi Bérletünkben meghirdetett NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL című előadás helyett a NEM LESZEK A JÁTÉKSZERED táncjátékot élvezhetik bérletes nézőink! Az előadást 21 órási kezdéssel a szabadtéri színpadunknál tartjuk meg! NEM LESZEK A JÁTÉKSZERED Táncjáték / 60 perc szünet nélkül Az 1960-as évektől a magyarok mindennapjainak egyaránt szerves része volt az elvágyódás és a sokszor nyomorúságos élethelyzet elfogadása, a munkaköpeny, a gyárak monoton zaja, vagy akár a Táncdalfesztivál. Vannak dalok, amelyek nem csak slágerek lettek, de mára már szerves részei a pop-kultúránknak, és vannak irodalmi szövegek, melyek fanyar humorral, vagy éppen lírai szépséggel örökítették meg az egykori munkásosztály világát.
64 perc Indul a show, amelynek 10 héten keresztül egyetlen feladata, hogy megtalálja az elmúlt évszázad legnagyobb magyar slágerét. A Csináljuk a fesztivált! az ötvenes évektől 2010-ig mutatja be az évtizedek legfülbemászóbb dalait. Teszi mindezt ismert előadók tolmácsolásában, változatlan hangszerelésben, de korszerű hangzásban, fergeteges színpadképpel. Pár név a sztráparádéból: Csepregi Éva, Varga Miklós, Miklósa Erika, Keresztes Ildikó, Janza Kata, Tóth Gabi, Szandi, Király Viktor, Oláh Gergő. A stúdióban korcsoportokra bontott közönség és a zsűri feladata, hogy saját szempontjuk alapján "értékeljék" a slágereket. Most először zsűriz együtt a Korda házaspár, Balázs Klárika és Korda György. Mellettük Feke Pál, Balázs Andi, Boros Csaba és a Z generációt képviselő Nagy Bogi lesz a műsor döntnöke. A műsorvezető páros Rókusfalvy Lili és Fodor Imre.
❗ ❗ Az előadások látogatása mindig a hatályban lévő szabályozások szerint lehetséges! ❗
Pár perc után csajosan csacsogtunk. Milyen szépen indult! Majd jött is sorban a tömérdek közös érdeklődési kör, azonos hobbik, mindenféle. A beszélgetésekbe belecsempészett színes élettörténetek kezdtek a "hú de érdekes" helyett a hümmögős "ez érdekes" reakciót kiváltani. Egyre nyúltak, mint a rétestészta, szép lassan elvesztették a saját idővonalukat, a mesékben nem lett logika, túl sok volt az átfedés és a fekete folt. Minden egyre dicsőbb és fényesebb lett, a szénből koholt gyémánt kezdett túl szép lenni, hogy igaz legyen, mészporként szállni a levegőben. A közös érdeklődésről is kiderült, hogy maximum az érdek valós belőle. A baráti közeledést gyorsan követték a hangulatingadozások. A vidám, mosolygós, bölcs maszk mögül kicsapott a dacos gyerek, az a fajta, aki hisztérikusan, de legalább jó hangosan próbálja takargatni hazugságait. Az igazság számára egy relatív fogalommá vált. Legyen szó lekövethető témákról, de akár az étkezési szokásairól, bármiről, az ő verziója sosem egyezett a "bizonyítékokkal".
Forrás: Látogasson el a Ferihegy Repülögép Emlékparkba! Elérhetö közelségben a repülögépek! A Ferihegy 2-es termináltól 5 perc sétára található Ferihegy Repülőgép Emlékparkban megtekintheti a magyar polgári repülés elmúlt 50 évének legendás utasszállitóit! A Tu-134-es és a Tu-154-es repülőgépek belülről is látogathatóak, sőt látogatóink még a kapitányi székbe is beülhetnek! Repülőgép Múzeum Ferihegy. A park területén szakszerű idegenvezetést biztositunk! Látnivalók a környéken Aquaworld Élményfürdő Budapest Budapest Európa egyik legnagyobb fedett vízi témaparkja egész éven át felejthetetlen szórakozást kínál minden korosztálynak. SEGWAYGUYS Budapest Vegyen részt egy városnézésen Magyarország legnagyobb segway flottájával! Iparművészeti Múzeum A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társ-intézmények után Európában harmadikként jött létre. Ugyanis az 1872-es országgyűlés 50. 000. -Ft-ot szavazott meg "műipari tárgya... Dohány utcai zsinagóga A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában.
A székesfőváros mellett már a kezdetektől az ország más települései is otthont nyújtottak egy-egy pilóta kísérleteihez, bemutató repüléseihez. Sopron, Debrecen és Szeged az elsők között tette lehetővé az aviatikusok ténykedését. Több "légjárónk" a Monarchia korszerű repülőterén, a bécsújhelyin szerezte meg pilótaigazolványát, mások Franciaországban és Angliában próbáltak szerencsét. Már 1913-ban felmerült egy, a rákosmezeinél alkalmasabb helyszín keresésének igénye, egyúttal szétválasztva a polgári és a katonai rendeltetésű alkalmazásokat. 1913. augusztus, Repülőverseny (Rákoson) 2'35'' (Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum Filmhíradók Online) A magyar repülőgépipar idővel "kitermelte" a saját gyári repülőtereit, felszállóhelyeit. Az első ipari előállítású repülőgépet az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. Repülőgép múzeum ferihegy 1. készítette és Bier Henrik emelete először a levegőbe a gyár repülőterén. A Magyar Repülőgépgyártó Rt. (MARE) első gépét még Rákoson próbálta ki. Később már Albertfalván működött az üzem, ismertebb nevén az Ungarische Flugzeug Werke AG (UFAG) és a repülőtér.
A repülőgép első felszállására 1966. október 21-én került sor, majd 1967-ben a Szaratovi Repülőgépgyárban kezdődött el a sorozatgyártás. ANTONOV AN-2M Az An–2 (NATO-kódja: Colt – csikó) a második világháború után a szovjet Antonov tervezőirodában kifejlesztett többcélú, egymotoros, kétfedelű repülőgép. Eleinte a Szovjetunió, később Lengyelország és Kína is gyártotta. MIL MI-2 A típus kifejlesztését 1958-ban kezdték meg a Mihail Leontyevics Mil által vezetett Mil tervezőirodában. A prototípus 1961-ben szállt fel először, majd a berepülések után 1965-től Lengyelországban, a WSK "PZL–Świdnik" repülőgépgyárban folyt sorozatgyártása. Elsősorban polgári célokra (utas- és betegszállítás, mentés) készített helikopter, katonai alkalmazása főleg felderítő, szállítási és futárfeladatok ellátására korlátozódik, de 23 mm-es gépágyúval és 57 mm-es földi célok elleni nem irányított rakétákkal felszerelt változatai korlátozott mértékben a földi csapatok támogatására is alkalmasak voltak. Elköltözik a ferihegyi repülőgép-múzeum. A gyártás 1985-ös befejezéséig összesen mintegy 7200 db Mi-2-es helikoptert helyeztek üzembe.