A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot. A megváltozott munkaképességű személy · rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható, · rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg. Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés 2020. Szolgálati idő-e az ellátás időtartama? A szolgálati időként elismerhető időszakok általános szabálya az a rendelkezés, mely szerint szolgálati időnek minősül a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak, azaz olyan időtartam, amely alatt szerzett keresetből, jövedelemből nyugdíjjárulék fizetése történik. Ebből a szempontból a megváltozott munkaképességű személyek részére adható kétféle ellátás, a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás nem egyforma. A rehabilitációs ellátásból nyugdíjjárulék levonása történik, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül.
Rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást idén változatlanul az a 15. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személy kaphat, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű. A rokkantsági ellátásra és a rehabilitációs ellátásra való jogosultság további feltétele, hogy az ügyfél a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül 2555 nap, vagy 15 éven belül 3650 napon át bejelentett biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, egyéni vagy társas vállalkozó, stb. Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés. ) rendelkezzen. Amennyiben a kérelmező azon a napon, amelytől az ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban, például táppénzben, álláskeresési járadékban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetését követő naptól állapítható meg. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás megállapítását követően akár napi 8 órában, jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak, emiatt az ellátást nem kell megszüntetni. Fontos tudni azonban, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek idén is tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt.
A rokkantsági ellátás összegéből nem történik nyugdíjjárulék levonás, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. Özvegyi nyugdíjra való jogosultságnál az elhunyt jogszerző számára szolgálati időnek minősül az az időszak, amely alatt rokkantsági ellátásban részesült. Keresőtevékenység az ellátás folyósítása mellett Természetesen azok az időtartamok, amelyek során keresőtevékenységet folytat az ellátás mellett az érintett személy, és keresetéből az általános szabályok szerint nyugdíjjárulék fizetés történik, szolgálati időnek minősülnek. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett. Így dolgozhatunk rokkantsági ellátás mellett. Rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Megszűnik a rokkantsági ellátásra és rehabilitációs ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e rendelkezés figyelembevételével keresőtevékenységet folytat, és a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, akkor a járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. 30/A. Rokkantsagi ellátás meletti munkavégzés . § szerint alakul. A jelenlegi gyakorlat szerint a keresetkorlát figyelembevételénél azon jövedelmek számítanak, amelyek után pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn. Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a minimálbér figyelembevételével tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, úgy a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megszüntetésére nem kerülhet sor, mivel három egymást követő hónapon keresztül a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tesz eleget a járulékfizetési kötelezettségének, vagyis nincs pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megszüntetésére keresőtevékenység alapján nem kerülhet sor.
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre is eltérő szabályok vonatkoznak. Az öregségi nyugdíjas munkavállaló keresetéből csak a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, míg az előbbi ellátásokban részesülők jövedelmét 18, 5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék is terheli. Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés 2021. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál, Békéscsabán a Munkácsy u. 4. sz. alatt, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Dávid Ferenc főosztályvezető Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
Dr. Teszéri-Rácz Ildikó (2019-10-01) Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
Kiemelt kép: Dolgozók a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató XII. kerületi Bake My Day pékségben 2021. január 9-én.