Az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díja: amikor ingatlant vásárolunk, van néhány költség, amivel nem feltétlenül számolunk. Ilyen lehet a vagyonszerzési illeték, a földhivatali illeték, a lakáshitel díja, a lakáshitel közjegyzői díja vagy éppen az ügyvédi díj. Mivel Magyarországon kötelező ügyvédi vagy közjegyzői okiratba foglalni az adásvételt, ezért fontos tisztában lenni például az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díjával. Ha az ingatlanvásárlás során elbizonytalanodnál, a hitelügyintézésben segítségre van szükséged, vedd fel velünk a kapcsolatot! Ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díja: ki fizeti? Az első kérdés, hogy ki az, aki kifizeti ezt a díjat. Magyarországon nincs szabályozva, hogy kinek kell állnia ebben az esetben a cechet. Magára vállalhatja ezt a költséget a vevő vagy az eladó, de fizethetik közösen is. Legtöbbször a vevő hozza az ügyvédet és a vevő fizeti a költséget is. Mennyibe kerül? Hogy mennyibe kerül az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díja, az sok összetevőtől függ.
- kiemelt szakterületünk - Milyen költségeink lesznek ingatlan vásárláskor? Néhány jótanács ingatlan vásárlás előtt, mire figyeljünk lakásvásárláskor. Az adásvételi szerződés megkötése természetesen költségekkel jár. A feleknek meg kell állapodni az ingatlan vételárában. A vételár megállapításában az eladónak van fontos szerepe, de természetesen a vevőnek el kell fogadnia a megszabott árat, illetve közösen meg kell állapodjanak abban, hogy mekkora összegért cserél gazdát az ingatlan. A kialkudott vételáron felül nem árt tudni, hogy milyen költségekkel számíthatunk. Ezek a következők: ügyvédi munkadíj (általában az ingatlan vételárának 1-1, 5 százaléka) közjegyzői díj értékbecslés (25-40. 000 Ft, bankonként változó) folyósítási díj (kérdezzük meg a bankban) tulajdonlap díja (az aktuális díjat megkérdezhetjük az ügyvédünktől egyéb díjak, költségek, amire nem számítottunk (lakásbiztosítás, stb) Az ingatlant a vevő többféleképpen fizetheti. A fizetés természetéről is közösen kell döntsenek a felek.
Az ingatlan adásvételi ügyvédi díjat az is meghatározza, hol, azaz milyen településen praktizál az adott ügyvéd, mekkora gyakorlattal, rutinnal rendelkezik. Az alapdíj kb. 45 ezer Ft-nál kezdődik, de felmehet akár több százezer forintig is. Mit jelent ez? Egy 500 ezer Ft-os ingatlan esetében, ha az ügyvédi iroda – az egyszerűség kedvéért – 1%-os díjjal számol, akkor 5 000 Ft lenne az adásvétel ügyintézésének a díja. Azonban, ha az adott ügyvéd minimális munkadíja 100 000 Ft, akkor nem az 5 ezer Ft-ot, hanem a 100 ezer Ft-ot fogja elkérni, hiszen több munkaórát is az üggyel kell eltöltenie. Amennyiben 50 millió Ft-os ingatlanról van szó, abban az esetben – a fenti díjakkal számolva – a százalékos mérték már 500 ezer Ft-ot tesz ki. Az ügyvéd az 500 ezer Ft-ot fogja elkérni az adásvétel lebonyolításáért. Milyen szempontokat vegyen figyelembe, amikor az ingatlan adásvételi ügyvédi díjak között dönt? Semmiképpen n em javasoljuk, hogy kizárólag az ingatlan adásvételi ügyvédi díjak alapján hozzon döntést.
000 Ft-tól Egyéb, civil szervezetekkel, alapítványokkal kapcsolatos ügyvédi tevékenység díja minden esetben az Ügyféllel történt előzetes konzultáció, és az ügy bonyolultsága alapján, az Ügyfél igényeinek feltérképezését követően, személyre szabottan kerül meghatározásra. (Az ügyvédi díj nem tartalmazza a különböző illetékeket, postaköltséget, elektronikus eljárás díját, cégkivonat -, tulajdoni lap költségét, az üggyel kapcsolatosan felmerült egyéb ügyvédi készkiadásokat) Ügyvédi díjak jogi képviselet, polgári peres eljárásban való képviselet esetén: Az ügyvédi díj minden esetben az Ügyféllel történt előzetes konzultáció, és az ügy bonyolultsága alapján, az Ügyfél igényeinek feltérképezését követően, személyre szabottan kerül meghatározásra. Adatvédelem ügyvédi díja: Az ügyvédi díj minden esetben az Ügyféllel történt előzetes konzultáció, és az ügy bonyolultsága alapján, az Ügyfél igényeinek feltérképezését követően, személyre szabottan kerül meghatározásra. Amennyiben további kérdése merül fel az ügyvédi díjakkal kapcsolatban, keressen a +36 20 53 53 333-as telefonszámon, vagy küldjön üzenetet a Kapcsolat oldalon.
Folyamatos szerződéses jogviszony esetén, átalánydíjas megállapodás megkötésére kerülhet sor, ez esetben minden hónapban meghatározott előre rögzített óraszám ellenértékeként fix díjazás kerül megfizetésre. Ez esetben egyedi megállapodás szükséges, részletek pontosítása végett személyes egyeztetés és részletes írásbeli előkészítése szükséges. Jellemzően céges ügyfeleknél fordul elő ennek alkalmazása, de tartós megbízás esetén egyedi ügyfeleknél is lehetséges.
Az utóbbi esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a gondnokok feladatkörének pontos megoszlását. A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok dönthet a távollévő vagy más okból ténylegesen akadályozott gondnok helyett a gondnokoltat érintő, azonnali intézkedést igénylő ügyekben. A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette; a gondnokolt meghalt; a gondnok fontos okból a felmentését kéri (pl. súlyosan megbetegszik); utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna. A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja - azonnali intézkedést igénylő esetben ezt megelőzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti -, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti, avagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti, ill. ha a gondnok nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el.
A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket, illetve a szülők által - a haláluk esetére - közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni. Ha fentiekben foglaltak szerint hozzátartozó nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gondnok csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki megfelel a gondnokra vonatkozó képesítési előírásoknak. Hivatásos gondnokul a mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy is kirendelhető. Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik, akit előzetes jognyilatkozatában kizárt, illetve akinek a gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes. A gondnokolt részére kivételesen több gondnok is kirendelhető. Többes gondnokrendelésre akkor kerülhet sor, ha a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, vagy a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel.
A gondnokkal szemben számadási kötelezettsége alapján támasztható követelések – a gondnokot a vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől számított – egy év alatt évülnek el. Ha a követelés alapjául szolgáló ok később jutott az érdekelt tudomására, a határidőt a tudomásszerzéstől kell számítani, ha a követelés még nem évült el (2:37. ). A cselekvőképességet nem érintő döntéshozatal A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz. Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal.
Ekkor nem kell a bevételeket és a kiadásokat tételesen feltüntetni és az azokat igazoló iratokat sem kell csatolni., A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles rendes vagy egyszerűsített éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és rendszeres jövedelmének havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét, feltéve ha a gondnok a gondnokolt szülője, háromszorosát minden más esetben. A gyámhatóság eseti számadásra kötelezheti azt a gondnokot, akinek engedélyezte, hogy a gondnokság alá helyezett személy vagyonát igénybe vegye, továbbá ha a gondnok nem köteles éves számadásra, illetve ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, részvényese és a vagyon kezelését a gondnok látja el. Az eseti számadást a gyámhatóság úgy hivatalból, mint a gondnokolt közeli hozzátartozójának, vagy magának a gondnokoltnak a kérésére rendeli el. Az eseti számadás elkészítésekor, illetve elbírálása során a rendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni.
A felmentésre akkor kerül sor, ha a gyám alkalmatlan a feladata ellátására vagy utólag keletkezett olyan törvényes akadály, amely miatt nem viselheti tovább a gyámságot. A gyám alkalmatlanságának megállapítására sor kerülhet súlyos betegsége esetén vagy olyankor, amikor a gyermek törvényes képviseletét, vagyonának kezelését az ügy bonyolultsága miatt nem képes ellátni. Amennyiben a gyámot például gondnokság alá helyezik vagy a szülői felügyeleti jogát - saját gyermekei tekintetében - jogerősen megszüntetik, utólag keletkezik olyan törvényes akadály, amely miatt nem viselheti a gyámságot. Kivételes esetben sor kerülhet a gyám felmentésére akkor is, ha a gyám működése ellen nem merült fel kifogás, de a gyámolt érdekei azt kívánják meg, hogy más személyt rendeljenek ki gyámként. (Így a feladatát megfelelően ellátó gyám helyett azt a külföldről véglegesen hazatérő nagyszülőt rendelik ki, akihez a kiskorú gyermek erősen ragaszkodik. ) A gyám fontos okból akár maga is kérheti felmentését. Ilyen fontos ok lehet például a gyermek ellátását akadályozó tartós betegség vagy önmagában az a tény, hogy a gyámnak saját háztartásában több kiskorúról is gondoskodnia kell.