A képernyőről való lekerülésük a magyar televíziózás történetében eddig még nem talált követőre. Népszerűségük miatt az RTL klub 2005 karácsonyára időzített arculatváltásakor külön spotban vált meg két népszerű figurájától, akik azóta nem nagyon tűntek fel azóta sem a csatorna képernyőjén. És a java még vissza… 2005 után is történtek nagy dolgok az RTL klub háza táján. Rtl klub most hu. Például 2006 tavaszán, amikor a csatorna első nagyszabású showműsora elindult Szombat Esti Láz címmel, amit 2007-ben a régi Ki mit tud? -ok hangulatát megidézni próbáló Csillag Születik követett. 2010-től pedig a magyar televíziózás leghosszabb ideje futó zenei tehetségkutatója, az X-faktor is kezdetét vette, ami azóta is töretlen sikerrel van képernyőn. 2010 után aztán a korábban sikeres műsorok a válság hatására pihenőre vonultak, de ezek nagy része kisebb-nagyobb kihagyás után ismét képernyőre került. 2015-től pedig egyre meghatározóbb tényezővé vált az RTL klub műsorstruktúrájában a hazai sorozatok gyártása, ami 2022-re oda jutott, hogy szinte minden nap lehet valami hazai gyártású sorozattal találkozni a csatornán.
Az RTL egyik műsorának forgatásán meghalt egy stábtag. A Blikk azt írja, hogy minden előjel nélkül összeesett egy operatőr, egy 40 éves éveiben járó családapa. A férfinek egy kisgyermeke van. Az operatőr egyik barátja a Blikknek azt mondta, a családban nem ez volt az első szörnyű haláleset. – A családban a férfiak nem éltek sokáig. Barna édesapja, Tamás ötvenévesen kapott agyvérzést, tíz évvel később temették el. Majd a bátyja, Ádám halt meg minden előjel nélkül. Egyszer csak összeesett, az édesanyja karjai közt halt meg. Most meg szegény Barna... Fel sem fogom, hogyan történhetett ez. Úgy tudom, nem volt beteg, bár pár éve volt egy pici problémája, abba is hagyta azonnal a dohányzást. Tavaly ősszel temette el az édesanyját, egyedül maradt a családban. Barátok közt rtl klub most. A legnagyobb boldogsága a kisfia volt, ő volt a mindene. Amikor csak lehetett, vele volt. Szegény kisfiú, apa nélkül kell felnőnie. Barna fantasztikus ember volt, az elvesztése mindannyiunkat megrendített.
A díjat végül a Kontroll és Koltai Róbert kapta meg Öt magyar film esélyes az Aranycsirke díjra 2005. March 18. 09:29. A közel háromórás showműsort Fábry Sándor showman, Timkó Eszter színész és Balázsy Panna, a reggeli műsor egyik háziasszonya vezette. Műsorváltozás az RTL Klubon! Erre kell készülnie a nézőknek most vasárnaptól - Blikk Rúzs. A trió három helyszínről, nagyjából végig külön vezette a gálát, ami így is tulajdonképpen a totális káosszal volt egyenlő. A hatalmas reklámkampány ellenére a nézettség sem volt olyan plafont kiütően magas, így aztán az Aranycsirkét nem adták át többet a legjobb magyar filmnek. "Szerintünk" A 2003 és 2005 közötti RTL-es korszak két szimbólum uralkodásának tekinthető. Az egyik a fent már kicsit részletezett "csirkés fiú", és a "Naná" figura, amihez még külön animációs sorozat is készült. Közös még bennük, hogy nem a műsorokban, hanem a reklámblokkot elválasztó úgynevezett spotokban, illetve a műsorajánlókban kaptak helyet, de akkoriban ha bárhol és bármikor a "csirke", a "szerintünk", vagy a "naná" szó eljött, mindenki tudta, hogy azokat hol lehet látni, illetve hallani a tévében.
Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem "úrfi" küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét... Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.
Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem úrfi küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét... Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.
Bővebb leírás, tartalom A Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben.
Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem úrfi küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők.