00 1 1999 • Gioachino Rossini • Hungarian State Opera Chorus and Orchestra / Pier Giorgio Morandi / Patrizia Pace / Gloria Scalchi / Antonio Siragusa / Carlo Colombara 3. 50 1 2001 • Wolfgang Amadeus Mozart, Emanuel Schikaneder, Zsolt Harsányi, Sándor Fischer • Magyar Állami Operaház Zenekara / Magyar Rádió és Televízió Énekkara / Honvéd Együttes Férfikara / Erdélyi Miklós / Sapszon Ferenc / Kiss István / Halász Judit / László Margit / Ágay Karola / Csengery Adrienne / Réti József / Kishegyi Árpád / Gregor József / Melis György / Hajdú Erzsébet / Várszegi Éva / Herczku Annamária Show all 53 Albums
A Magyar Állami Operaház november 16-án megkezdi a 2022. január 1. és július 31. közötti nagytermi előadások jegyeinek értékesítését az Erkel Színházba, az Eiffel Műhelyházba és az Andrássy úti Operaházba is. A 2022 tavaszán megnyíló Operaházban Plácido Domingo Simon Boccanegra, Erwin Schrott Mefistofele, Peter Seiffert Parsifal, Matthew Polenzani Don Carlos szerepében lép a közönség elé. Sir Willard White a Porgy és Bess, valamint A kékszakállú herceg vára férfi címszerepeit is elénekli, utóbbit magyar nyelven – közölte a dalszínház az MTI-vel. Gyászzenékkel tiszteleg az Opera Zenekar és Énekkar az elhunytak előtt | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Az Andrássy úti Operaház jövő év március 12. és 14. között háromnapos eseménysorozattal nyitja meg kapuit. Első este az ünnepi gálakoncerten Plácido Domingo, valamint Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely és Kocsár Balázs főzeneigazgató karmesteri közreműködésével magyar szerzők műveit és magyar vonatkozású darabokat ad elő a Magyar Állami Operaház Zenekara. Másnap Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját nagyszabású, korhű kiállításban, Brickner Szabolcs, Bretz Gábor, Pataky Dániel, Kolonits Klára, Miklósa Erika és Palerdi András főszereplésével, Ókovács Szilveszter főigazgató rendezői debütálásában láthatja a közönség.
Az előadások az induláskor két jegyárkategóriában érhetők el. Az OPERA elmúlt, 2020/21-es évadának egész estés premierjei és egyes kiemelt repertoárelőadások tartoznak az első, 2990 forint értékű kategóriába. Induláskor itt található Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita (r. Szente Vajk) és Verdi Don Carlos (r. Négy álláshelyre is próbajátékot hirdet az Operaház. Almási-Tóth András) című műve, a balettek közül pedig a Vaszilij Vajnonen — Michael Messerer / Aszafjev-féle Párizs lángjai. A második, 1990 forint értékű árkategóriában található a repertoárelőadások többsége, így Purcell A tündérkirálynő (r. Almási-Tóth András) című operája, a balettek közül pedig Anna-Marie Holmes – Solymosi Tamás A kalóz című műve Adolphe Adam zenéjére. Az Opera Otthonra video-on-demand szolgáltatásának elindulásával párhuzamosan folyamatosan bővül a legnagyobb zenei streaming-szolgáltatók ( Spotify, Apple, Tidal, Deezer stb. ) kínálatában a Magyar Állami Operaház által rögzített felvételek száma. Pillanatnyilag 18 magyar mű, köztük 17 opera és 1 balettzene felvételei érthetők el, többségében a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, valamint a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Kodály Kórus Debrecen, a Kolozsvári Állami Magyar Opera Zenekara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és az UMZE Kamaraegyüttes közreműködésével.
A próbajáték zenekari anyaga innen letölthető. Zongorakísérőt biztosítunk. A próbajáték résztvevői részére útiköltséget és szállást nem áll módunkban fizetni. 2022. március 7-től betölthető álláshelyekre zenekari tag / BRÁCSA TUTTI munkakörben hirdet próbajátékot 2022. február 21-én, 18:00 órától az Eiffel Műhelyház Fricsay Termében. lásd fent. • szakirányú (zeneművészeti, brácsa szak) felsőfokú végzettség és szakképzettség vagy lásd fent • 1 évre szóló, határozott időtartamú munkaviszony, 3 hónap próbaidővel (külföldi állampolgár esetén a magyarországi munkavállalás hivatalos feltételeinek teljesülése függvényében); • lásd fent A próbajáték zenekari anyaga a lláshelyek menüpont alatt megtalálható. augusztus 1-től betölthető álláshelyekre zenekari tag / II. FAGOTT munkakörben hirdet próbajátékot 2022. február 24-én, 18:00 órától Az Eiffel Műhelyház Fricsay Termében. • lásd fentebb. • lásd fentebb • lásd fent. Jelentkezését az alábbi címen várjuk: prob [email protected] Benyújtási határidő: 2022. február 13.
Amit kínálunk: • 2023. július 31-ig szóló, határozott időtartamú munkaviszony, 3 hónap próbaidővel (külföldi állampolgár esetén a magyarországi munkavállalás hivatalos feltételeinek teljesülése függvényében); • a havi fizetésen felül előadásonkénti közreműködési díj és felhasználási megállapodás alapján fizetendő összeg a munkaszerződésben és annak mellékleteiben foglaltak szerint, juttatási elemek; • a munkakör bel -és külföldi kiküldetésekkel járhat; • a munkaszerződés megkötésének további feltétele a koronavírus elleni védőoltás (2 oltás megléte) igazolása. A jelentkezés részeként benyújtandó iratok, igazolások: • fényképes önéletrajz, a pályázó saját nyilatkozata végzettségéről, a pályázó saját nyilatkozata büntetlen előéletéről, adatkezelési nyilatkozat, melyben hozzájárul a pályázattal kapcsolatos személyes adatainak kezeléséhez. ( Mindkét formula a honlapon az álláshelyek menüpont alatt megtalálható. ) Jelentkezését az alábbi címen várjuk: [email protected] Benyújtási határidő: 2022. február 11.
A legnagyobb magyar fia, gróf Széchenyi Ödön 1868-ban javasolta, hogy a budai Várhegy Duna felőli oldalán építsenek kötélvontatású hegyi vasutat, azaz siklót. 145 éve helyezték üzembe a Budavári Siklót, kevésbé ismert nevén a Budai Hegypályát. A Lánchíd budai hídfőjénél, a budai Vár tövében lévő, az Alagút melletti üvegkabinos közlekedési eszköz először 1870. március 2-án – a kontinensen másodikként – indult útjára a Budavári Sikló. A sikló létesítésének tervét már 1867-ben szárnyra kapta a híresztelés. Az emberek esőben, hóban, sárban jártak fel a Várba, hiszen akkoriban sok hivatal ott székelt. A fiáker Pestről 1, 50 krajcárért, a Lánchídtól pedig 0, 80-ért vállalta a fuvart. Eredeti neve Budai Hegypálya volt: 150 éves a Budavári Sikló. Az ötlet, egy gőzüzemű vasúti pálya kialakítása a hegyoldalon, Széchenyi István fiától, Ödöntől származik, aki párizsi útja során ismerkedett meg az Eiffel-torony gőzhajtású felvonójával. Az 1857-ben átadott Budavári Alagút létrehozása szorosan összefüggött a Lánchíd építésével, hiszen csak így lehetett teljes értékű kapcsolatot teremteni Pest, valamint Buda belső részei, a Viziváros és a Tabán között.
Mégsem állították helyre, sőt 1948-49-ben a megmaradt berendezéseket elbontották. A második világháború idején megsérült Budavári Siklót, kevésbé ismert nevén a Budai Hegypályát. Az újjáépítés negyedszázados évfordulója alkalmából a főváros vezetése kedden emléktáblát avatott a Clark Ádám téri állomásnál, a Budapesti Városvédő Egyesület pedig kiállítást rendezett V. kerületi, Kossuth Lajos utcai központjában. Budavári Sikló. Napjaink műszakilag korszerűsített siklóját 1986. június 5-én adták át a forgalomnak. A kocsikat 54 kilowattos egyenáramú villanymotor hajtja, az indítást, leállítást automatizálták. A felső állomásra került a vonóberendezés és annak csaknem 3 méter átmérőjű hajtótárcsája. A balesetek kiküszöbölésére automatikus biztonsági berendezés létesült, amely beavatkozik, ha a rendszer túllépi a megengedett sebességet. A kocsit húzó drótkötél régebben komoly ellensúlyt emelt fel, amely kötélszakadás esetén leesett, és kitolta a kocsik oldalán lévő megfogó karmokat, ezek a pálya két oldalán lévő gerendákba kapaszkodtak.
A Vár katonai terület volt, ezért a Sikló működtetéséhez a területet tőlük kellett bérbe venni. A katonai kincstárral kötött bérleti szerződésben, azon belül is egy speciális "Lerombolási hozzájárulásban" külön kitértek háború esetére, amikor is az üzemeltetőnek minden berendezést a saját költségén le kellett bontania. A kocsik ábrája a Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye 4. évfolyamának mellékletében (1870) A kocsik kialakítása is egyedi volt a maga korában. A kocsik – ugyanúgy, mint ma – háromrészesek voltak, három különböző szinten elhelyezett fülkével. Ez akkoriban újdonságnak számított. Budai vár sikló. A kocsikon a középső fülke első osztályú, a két szélső másodosztályú volt, ez annyit jelentett, hogy, a középső fülkében, legalábbis az első időkben, csak 6 személy utazott. A lépcsőzetes kialakítás teljesen egyedi volt, a Sikló tervezésének idején még olyan leírások is születtek, ahol úgy képzelték el a kocsikat, hogy elöl nagyon kicsi, hátul nagyon nagy kerekei lennének, azaz a kocsi padlója végig egy szinten van.
A kocsik mintegy másfél percenként tudtak indulni, és akár óránként 900 embert is el tudtak szállítani egy irányba. A tiszta menetidő fél perc volt. A Sikló biztonsági berendezése a Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye 4. évfolyamának mellékletében (1870) A Sikló sikeréhez az is hozzájárult, hogy olcsóbb volt az omnibusznál. A megnyitáskor az első osztályon 6, a másodosztályon 4 krajcárba került az utazás. A gőzsikló 1944-ig megbízhatóan közlekedett, reggel 7 órától este 11 óráig, évi több százezer utast szállítva. A legtöbben 1919-ben utaztak rajta, ebben az évben elérte az 1, 8 milliós éves forgalmat. Egyedülállónak számított a Budavári Sikló - Cultura.hu. Mindössze egyetlen kisebb balesete volt, 1896-ban, de ez sem járt súlyos sérüléssel. A Budavári Sikló pályájának metszete a Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye 4. évfolyamának mellékletében (1870) A háború alatt a Sikló megsérült, és sokáig nem állították helyre. A mai szerkezet sokban hasonlít az eredetire, de ma már természetesen villamos motor hajtja, amely a felső állomáson kapott helyet. Nyitókép: A Sikló megnyitása után, az 1870–1875-ös években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)
A hegypálya célja az volt, hogy elősegítse a Várban működő minisztériumok, hivatalok és a Várszínház könnyebb megközelítését. A Budai Hegypályán meginduló két, drótkötéllel ingaként összekötött kocsit hamar megkedvelte a közönség, s a hétköznapi látogatók mellett több neves utasa is akadt: utazott a siklóval Ferenc József, a brazil császár és – többek között – Széll Kálmán és Andrássy Gyula is. A különleges vonat töretlen népszerűségnek örvendett egészen a második világháborúig, amikor is egy bombatalálat miatt a szerkezet elbontása mellett döntöttek. Helyreállítására egészen 1986-ig várni kellett: ekkor álltak újra munkába a Margit és Gellért névre keresztelt kocsik. A Budavári Sikló egyediségét mi sem jelzi jobban, mint hogy hosszú évek óta az UNESCO világörökség részét képezi: csodálatos dunai panorámájával ma is Budapest egyik legfőbb kuriózumának számít. Érdekes tények a Budavári Siklóról Tudtad, hogy a Budavári Sikló... • a második ilyen típusú közlekedési eszköz az egész világon?
A kocsik egyébiránt szintén Bécsben készültek, a Spiering-gyárban. A Budavári Sikló 1930-ban. Oldalt láthatók a biztonsági retesz fagerendái (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) A műszaki kialakítás különleges biztonsági megoldásokat is tartalmazott, hiszen itt a kocsik baleset esetén akár 50 méter magasból száguldhattak volna le a 100 méter hosszú pályán. A fülkéket egy kötél kapcsolta össze egymással, és volt még egy kábel, ami a járműveket a mozgató gőzgéppel kötötte össze, és a szerkezet része volt egy különleges fogókészülék is. Kötélszakadás esetén e fogókészülék aktiválta az alvázakban elhelyezett biztonsági berendezést, vaskarmok vágódtak volna ki, amelyek a pálya mentén végigvezetett fából készült fogógerendákba kapcsolódtak volna, így biztosítva, hogy a kocsik ne száguldjanak le a pálya aljába. Ezt a rendszert megnyitás előtt külön is tesztelték, akkor 45 mázsával terhelve a fülkéket, azokat a berendezés a kötelek elvágása után szinte azonnal megfogta. Az összesen 192 ezer forintba kerülő Sikló nagyon fontos tömegközlekedési eszköz volt akkoriban, hiszen a Várba, amely a legtöbb hivatal székhelye volt, más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett eljutni.