Az egyik legérdekesebb rejtély az I. világháború idejéről az orosz nagyhercegnőhöz, Anasztázia Romanovhoz köthető. Anasztáziának ugyanis az állítások szerint sikerült megmenekülnie a kivégzéstől, és évekig külföldön, álnéven bujkált a bolsevikok elől. Anasztázia hercegnő boldog gyerekkora Anasztázia Romanov 1901-ben született II. Miklós orosz cár és Alekszandra Fjodorovna negyedik lányaként. Márton Anna: bosszút akarok állni Rióért - Infostart.hu. A nép csalódott volt, mert akkoriban a törvények kimondták, hogy csak férfi örökölheti a trónt. A negyedik lánygyermek születése után az oroszok féltek, hogy trónörökös nélkül marad a cár. Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary A kezdeti nehézségek ellenére Anasztáziának boldog gyermekkora volt, hároméves volt, mikor megszületett öccse, Alekszej. Ezzel a trónöröklési aggályok is csillapodtak. A kis Anasztázia volt az öt testvér közül a legvidámabb, legpajkosabb. Sokszor törte valami csínyen a fejét, és a kézügyessége is kiváló volt, imádott rajzolni és festeni. Olga és Tatyána, a két idősebbik testvér természete szigorúbb volt, így Anasztázia főleg Marijával és az öccsükkel volt szoros kapcsolatban.
Ennek ellenére mind az öten szerették egymást, és rengeteg időt töltöttek együtt. A végzetes éjszaka A világháború és az azt megelőző évek nem alakultak szerencsésen az orosz cári család számára. A nagyhercegnőkkel szemben sokszor éreztette a nép a haragját a nyomor és az éhezés miatt. 1918 februárjában polgári forradalom tört ki, melynek során a Romanov-családot házi őrizetbe kényszerítették. Ezután az Urál hegységben található Jekatyerinburgba száműzték őket. Fotó: Photo 12 / Getty Images Hunagry Egy júliusi éjszakán mindenkit a pincébe parancsoltak azzal az ürüggyel, hogy fényképet készítenek róluk, ez azonban soha nem történt meg. Lemészárolták az egész családot: mellkason lőtték őket. Óva int a Netflix-sorozat álörökösnője iránti empátiától az egykori barátnője | 24.hu. A felszálló puskapor miatt ki kellett nyitni az ablakot, ám ekkor három hercegnő is sikoltozva felült. A családi ékszerek a fűzőikbe voltak varrva, így kivédték a lövedékeket. Az őrök nem akarták, hogy a nyitott ablakon keresztül mindenki meghallja a sikolyokat és az újabb lövéseket, ezért puskatussal és bajonettel végeztek a lányokkal.
Innentől kezdve pedig nem volt visszaút: 13 évesen kezdte igazán bűnözői pályafutását, hamarosan már kisebb üzletekből rabolt el apróságokat. Anyja és apja ráadásul úgy próbálták jó útra terelni, hogy házasságba kényszerítették, persze ez semmitől nem tántorította el őt. Első férje hamarosan el is hagyta őt. Néhány év múlva újraházasodott, második férje sokat tanított neki a lopásról és a csalásról. Hamarosan rájött, hogy szépségét és természetes vonzerejét felhasználva rengeteg mindent elérhet, ezért gazdag férfiakat csábított el, majd meglopta őket. Pénzt, ékszereket, gyémántokat és más értékes tárgyakat tulajdonított el tőlük. Sonya a befolyásolás és az álcázás nagymestere volt: előkelő hölgynek adta ki magát, mesés ruhakölteményekben parádézott, és eljátszotta, hogy fülig szerelmes a kiszemelt áldozatokba. Az urak annyira belebolondultak a gyönyörű nőbe, hogy szinte bármit megtettek érte: a legjobb szállodai szobákat bérelték, pénzt adtak neki, még munkájukat és családjukat is kockáztatták azért, hogy vele lehessenek.
Rachel Williams, a Vanity Fair egykori munkatársa arról beszélt a lapban, hogy Shonda Rhimes Netflix-sorozata, az Inventing Anna ( Az örökösnő álarca mögött) "problémás" empátiát válthat ki Anna Sorokin, az orosz származású német nő iránt, aki New Yorkban gazdag örökösnőnek, Anna Delvey-nek adta ki magát, és csalásért elítélték. Williams, Sorokin egykori barátnője, akitől maga is 62 ezer dollárt csalt ki, és 2019-ben a My Friend Anna című könyvben dokumentálta tapasztalatait, inspirálta a sorozat egyik, nem túl pozitívan bemutatott karakterét, akit Katie Lowes alakít. Williams ugyan nem látta az egész sorozatot, de "eleget látott belőle" ahhoz, hogy tudja, mi az ellenvetése, mondta a Vanity Fairnek adott interjújában. A Vanity Fair szerint a Netflix 320 ezer dollárt fizetett Sorokinnak az életjogaiért, ami azt jelentette, hogy hasznot húzott a történetéből, ahogy Williams utal rá: Úgy gondolom, hogy ezt az egész narratívát népszerűsíteni és egy szociopata, nárcisztikus, elítélt bűnözőt ünnepelni helytelen.
Klebelsberg Kunó, a nagy kultúrpolitikus, Szeged város országgyűlési képviselője ide álmodta meg a Nemzeti Emlékcsarnokot, a Dómban európai léptékben is meghatározó méretű orgonát helyeztek el, és itt jött létre a Szegedi Szabadtéri. A Játékokkal szemben támasztott elvárás nemcsak a művészeti misszió, a közönségélmény megteremtése volt, hanem a gazdaság élénkítése és az idegenforgalom fellendítése is. Szegedi Szabadtéri Játékok. Ez az a küldetés, ami a Szabadtéri vezetőire most is érvényes. E hármas gondolat a mi fantasztikus örökségünk, amit megpróbálunk minél nagyobb tehetséggel tovább vinni. Úgy tűnik, hogy az elért eredmények visszaigazolják a törekvéseinket, ezt támasztja alá az a friss országos vizsgálat is, amely az előadó-művészeti szervezetek gazdasági tevékenységét hasonlította össze – a Szegedi Szabadtéri egyes mutatói alapján a kőszínházakkal való összehasonlításban is az első helyen áll. A munkánk gyümölcséből a szegedi szállodák is profitálnak, a Szabadtéri előadásai alatt jó előre megtelnek a szálláshelyek.
A Szegedi Szabadtéri Játékok Magyarország legnagyobb befogadóképességű szabadtéri színháza, Közép-Európa egyik legmeghatározóbb nyári színházi fesztiválja. Egyedülálló műfaji sokszínűséggel bír az európai színházi fesztiválok körében is, műsor kínálatában az opera, a musical, a próza és a szimfonikus zene rajongói is megtalálhatják kedvenceiket. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a szegedi költő vetette fel, mely gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A "főpróba" a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat volt, 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Szegedi Szabadtéri Játékok_2021_online ::. Ezt követően 1939-ig minden évben hatalmas sikerrel rendeztek szabadtéri előadásokat, az egyedülálló sikersorozat első felvonásának a második világháború vetett véget.