A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az éves minimálbér 50-szereséig választhatja az átalányadózást. Ha a jelenlegi 167 400 Ft minimálbér maradna jövőre is, akkor 100 440 000 Ft (167 400 Ft/hó x 12 hónap x 50) megszerzett bevételig lenne jogosult egyéni vállalkozó az átalányadó alkalmazására, ellentétben a hatályos 100 millió forinttal. Minden más egyéni vállalkozó – természetesen a további feltételek fennállása esetén – 2022-től az éves minimálbér 10-szereséig választhatja az átalányadózást. Ha a jelenlegi 167 400 Ft minimálbér maradna jövőre is, akkor 20 088 000 Ft (167 400 Ft/hó x 12 hónap x 10) megszerzett bevételig lenne jogosult egyéni vállalkozó az átalányadó alkalmazására, ellentétben a most hatályos 15 millió forinttal Látható, hogy a jelenleg minimálbér alapul vételével is a jövő évre jelentős bevétel emelkedést enged a jogalkotó. Ugyanakkor a bevételi értékhatár változása kereskedelmi tevékenység esetén csak csekély mértékű.
Ebben az esetben nincs minimális járulékalap. Az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség havi 6. 390 Ft. A kiegészítő tevékenységet folytató átalányadós egyéni vállalkozó nem fizet szociális hozzájárulási adót. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 2. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, a szakképzési hozzájárulás tekintetében a törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, mert fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. Ha Ön egyéni vállalkozó, és a legköltséghatékonyabban szeretne eleget tenni adózási kötelezettségeinek, vegye fontolóra az átalányadózás lehetőségét! Ha együttgondolkodásra van szüksége, keresse Könyvelő és Adótanácsadó Irodánkat! A témával kapcsolatos további írásaink: A vállalkozás-alapítás adójogi dilemmái és buktatói! Az egyéni vállalkozás szüneteltetése A szükséges és elégséges minimálbér után fizeti a járulékot?
Ha a mezőgazdasági őstermelő ebből a tevékenységből származó éves bevétele tavaly nem haladta meg a 600 ezer forintot, és más adóköteles jövedelme sem volt, akkor bevallást nem kell benyújtania. Az őstermelő ezt a NAV által kiküldött kiegészítő nyilatkozaton is jelezheti. Ha az egyéni vállalkozó (kivéve az egész évben a kata vagy eva hatálya alá tartozókat), az őstermelő és az áfás magánszemély május 20-áig elmulasztja a módosítást, kiegészítést, vagy saját maga nem készít, és nem nyújt be szja-bevallást, a NAV 15 napos határidővel felhívja a figyelmét, hogy pótolja a hiányt - olvasható a közleményben.
§ (8) bekezdése szerint a bevételi értékhatárt nemcsak a KATA hatálya alól év közben kilépő, hanem az év közben bejelentkező vállalkozó, illetve a tevékenység évközi megszüntetése, valamint a tevékenység szüneteltetése esetén is szükséges arányosítani. Természetesen ez esetben – a (9) bekezdésre tekintettel – az egyéni vállalkozó bevételének az adóévben az Szja tv. rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül. Segít-e az új átalányadó a katásoknak? Jelentős változásokon mennek át 2022-től az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályok. Új szabály kerül bevezetésre a fix összegű bevételi értékhatár helyett és egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere is. Segítenek-e az új lehetőségek a 40 százalékos különadót elkerülni kívánó katásoknak? A kedvezményes átalányadózás szabályai mindaddig alkalmazhatók, ameddig a választásra jogosító bevételi értékhatárt az egyéni vállalkozó nem lépi túl, valamint az egyéb választhatósági feltételeknek együttesen megfelel.
pedig a 200 000 Ft/hó minimálbérrel számol. Természetesen még a jövő évi minimálbérről nincs tudomásunk, de már az előzőek alapján látható, hogy a bevételi értékhatár jelentős emelkedése várható. Az Szja tv. § (8) bekezdése alapján megilleti az átalányadózás választásának joga a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is, azonban esetében az értékhatárok pontos meghatározásakor – hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz – számításba kell venni, hogy a bevételi értékhatárok időarányosan vehetők figyelembe. A jogalkotó nem titkolt célja, hogy a bevételi értékhatár növelésével egy, a kisadózó vállalkozások tételes adójával (továbbiakban: KATA) szemben versenyképes alternatívát kínáljon, ez által is visszavezetve a "normál" adózás – vagy inkább társadalombiztosítás – rendszerébe az egyéni vállalkozókat. Éppen ezért a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: KATA tv. ) 25. § (5) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó a KATA szerinti adóalanyisága megszűnése bejelentésével(! )
Járulék - és szocho fizetési kötelezettség: A főállású átalányadózó egyéni vállalkozó a Tbj tv. 29. § (3) alapján, fő szabály szerint az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg a 10%-os nyugdíjjárulékot, valamint a 8, 5%-os egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. Ha azonban az átalányadózás szabályai szerint számított jövedelem kisebb, mint a minimális járulékalap, akkor az előírt minimális járulékalap után kell fizetni. A minimum járulékalap nyugdíjjárulék esetén a minimálbér, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék esetén pedig a minimálbér másfélszerese. A 27% szociális hozzájárulási adó alapja szintén az átalányban megállapított jövedelem, de legalább minimálbér 112, 5%-a. Egyéni vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot értjük, hiszen az egyéni vállalkozó biztosan rendelkezik középfokú végzettséggel, illetve a tevékenysége középfokú végzettséghez kötött. A kiegészítő tevékenység esetén 10%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni az átalányban megállapított jövedelem után.
Pedig fontos - emeli ki az oldal -, hogy a már megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak az OKJ megszűnése után is.
Ismerkedj meg a Tűzvédelmi főelőadó szakképesítéssel és a szakmára jellemző feladatkörrel! OKJ-s képzések. Tűzvédelmi főelőadó tanfolyamot sikeresen teljesítve a legmagasabb tűzvédelmi kockázati szintű gazdálkodó szervezetek, létesítmények tűzvédelmi igazgatását végezheted. Feladataid között fog szerepelni a vezetői döntések szakmai előkészítése, a létesítményi tűzoltóságok megszervezése és hatékony üzemeltetése. Munkádat részben önállóan, részben együttműködéssel végezheted. A Tűzvédelmi főelőadó képzés távoktatásban az ország egész területéről elérhető, így lehetőséged van, hogy saját igényeid szerint végezd tanulmányaidat.
ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI (FELNŐTT) KÉPZÉSEK Művészet, közművelődés, kommunikáció: - Grafikus, - Mozgóképi animációkészítő, Multimédia-alkalmazásfejlesztő: - Designer, - E-játékfejlesztő, - E-learning tananyagfejlesztő, - Tartalommenedzser, Multimédiafejlesztő Informatikai alkalmazásfejlesztő: - Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő, - Internetes alkalmazásfejlesztő, - Szoftverfejlesztő, Informatikai rendszergazda: - Webmester, - IT kereskedő, - Számítástechnikai szoftverüzemeltető Szociális gondozó: - Szociális gondozó és ápoló Szociális segítő - Szociális asszisztens
Hírek 10 október 2019 A szakképzésben és felnőttképzésben bekövetkező változásokról megjelent az első hivatalos információ, az OKJ-rendelet módosításáról szóló 229/2019. (IX. 30) Korm. rendelet. Ebből megtudhattuk, melyik az a 174 db. OKJ-s szakképesítés, valamint 22. Okj s képzések 2020 1. db kulturális és művészeti szakképesítés amelyeket a jövőben csakis az iskolai rendszerű szakképzésben, nappali és esti tagozatos munkarendben lehet megszerezni. A 2020. szeptember 1-én hatályba lépő jogszabály 73 db. részszakképesítést is megjelől, melyeket a felnőttképzésben lehet majd oktatni. Ami talán a jelenleg felnőttképzési engedéllyel rendelkező intézmények számára legfontosabb, hogy a jelenlegi OKJ-ban található, felnőttképzésben oktatható szakképesítések megszerzésére irányuló képzéseiket 2020. december 31-ig elindíthatják, ha az adott szakképesítésre kiterjed az engedélyük. Nem valószínű, hogy nagyot téved, aki arra gondol, hogy ebben az évben még sokan fognak engedélyt kérni OKJ-s szakképesítésekre, arra gondolva, hogy 2020-ban talán sikerül még képzéseket indítani azokban a szakmákban.
Az MKVK OK Kft. weboldala a nagyobb felhasználói élmény, személyre szabott ajánlatok, valamint statisztikai adatok gyűjtése céljából sütiket (cookie-kat) használ. Amennyiben nem szeretné, hogy a weboldal sütiket helyezzen el a böngészőjében Adatkezelési tájékoztatónk 4. Felnőttképzés | Alfakapos.hu. pontjában segítséget talál a beállításokhoz. Amennyiben szeretné tovább böngészni az oldalt és elfogadja a cookie-k használatát, azt az elfogadom gombra kattintva erősítheti meg.
A szakképzésben és felnőttképzésben bekövetkező változásokról megjelent az első hivatalos információ, az OKJ-rendelet módosításáról szóló 229/2019. (IX. 30) Korm. rendelet. Ebből megtudhattuk, melyik az a 174 db. OKJ-s szakképesítés, valamint 22. db kulturális és művészeti szakképesítés amelyeket a jövőben csakis az iskolai rendszerű szakképzésben, nappali és esti tagozatos munkarendben lehet megszerezni. A 2020. szeptember 1-én hatályba lépő jogszabály 73 db. Okj s képzések 2010 qui me suit. részszakképesítést is megjelől, melyeket a felnőttképzésben lehet majd oktatni. Ami talán a jelenleg felnőttképzési engedéllyel rendelkező intézmények számára legfontosabb, hogy a jelenlegi OKJ-ban található, felnőttképzésben oktatható szakképesítések megszerzésére irányuló képzéseiket 2020. december 31-ig elindíthatják, ha az adott szakképesítésre kiterjed az engedélyük. Nem valószínű, hogy nagyot téved, aki arra gondol, hogy ebben az évben még sokan fognak engedélyt kérni OKJ-s szakképesítésekre, arra gondolva, hogy 2020-ban talán sikerül még képzéseket indítani azokban a szakmákban.