Az eredmények azt mutatták, hogy ötből csak egy embernek van erős immunrendszere. A legnagyobb csoportba tartozók – mely körülbelül a kutatásban résztvevő személyek 60 százalékát tette ki –, átlagosnak mondható immunrendszerrel rendelkeztek. Az ebben a csoportban lévőknek gyermekkorukban viszonylag keveset betegeskedtek. A második csoportba tartozóknál azt figyelték meg, hogy náluk még kevesebb volt a megbetegedések száma gyerekkorban. Ezeknél a személyeknél a kutatás különösen ellenálló, "rugalmas" immunrendszert mutatott ki. Ez a csoport a kutatásban résztvevők 20 százalékát tette ki, náluk sokkal kevesebbszer fordult elő gyermekkorban a kanyaró, mumpsz vagy rubeola, mint az első csoportnál, pedig ezeket a betegségeket még nem tudták oltásokkal megelőzni a 20. Skarlát várandósság alatt. század közepén. A kutatás további szakaszában az "ellenálló" csoportot további három részre osztották: az első az atópiások csoportja, ide azok tartoztak, akik fokozottan hajlamosak a különféle allergiás reakciókra. A második csoportnak a "kevertek" nevet adták, ide azokat válogatták össze, akik valamilyen allergiában szenvednek, és akiknél gyermekkorban fellépett valamilyen kiütést indikáló betegség, mint például a skarlát, rubeola, vagy szamárköhögés.
Ráadásul van olyan védőoltás (pl. a rubeola elleni védőoltás), ami ártalmatlan oltási reakcióként szintén produkálhat kiütést. A szülők a pöttyök láttán a fertőző betegségtől félnek leginkább. A kiütésekkel járó gyermekbetegségek közül leggyakrabban a bárányhimlő, a skarlát és az ún. háromnapos láz fordul elő. Ismerjük meg ezeket! Skarlát felnőtt korban bencana. A bárányhimlő Erősen fertőző, a továbbadásához közvetlenül érintkezni sem kell a beteggel, elég rövid ideig közös, zárt légtérben tartózkodni vele. Ráadásul a vírusa már akkor fertőz, amikor még a betegségnek semmi jele nincs. A bárányhimlő bőrtünetei kb. 2 hetes lappangás után jelennek meg, testszerte előfordulhatnak. Az apró, piros, felpúposodó pöttyök később víztiszta nedvvel teli hólyagocskákká alakulnak. Ez a nedv a betegség előrehaladtával sűrűbbé, zavarossá válik, majd a kis pötty beszárad és apró sebhez hasonlóan gyógyul. Mivel a kiütések folyamatosan jelennek meg, a már száradó hólyagocskák mellett frissek és átmeneti szakaszban lévők is megtalálhatóak a kis betegen.