Guy és Charles találkozása a vonaton véletlenszerű és rövid. Közös útjuk mégis kíméletlenül hosszú lesz. Mindegyiküknek van egy olyan családtagja, akit kiiktatnának a saját életükből. Guy Haines építész nem tud elválni a feleségétől, miközben szabadulna tőle. Charles Bruno az apjával végezne, akit gyűlöl, úgyhogy előáll azzal az ötlettel: Guy és ő cseréljenek gyilkosságot – ő megöli Guy feleségét, az építész pedig végezzen az apjával –, senki nem fog gyanakodni rájuk, úgysem ismerik egymást. Guy őrültségnek tartja az egészet, a vonatot elhagyva nem is foglalkozik vele. Idegenek a vonaton – Wikipédia. Aztán értesítést kap: feleségét meggyilkolták. Guy és Charles kapcsolata sötét szimbiózissá válik. Persze a helyzetek még ennél is ravaszabbak, jóval bonyolultabb jelenségekről van szó, mint a tökéletes gyilkosság. Mindenkit manipulál valaki, mert hát mindenki sebezhető. A regényt (Két idegen a vonaton), amelyből a színdarab készült, Patricia Highsmith írta, a pszichothrillerek mesteri megteremtője. Az ő boncasztalán az emberi lélek vergődik.
Kedvencelte 5 Várólistára tette 57 Kiemelt értékelések Márta_Péterffy 2020. december 1., 23:30 A régi fekete-fehér filmek egyik legjobbja. Hitchcock rendezése, egyik szerepben a lánya játszik, és észrevettem a papát is, a szokásos "pillanatában":) Patricia Highsmith regényét dolgozta fel a híres rendező, ám úgy érzem nagyon jól választotta meg, hogy az egyik forgatókönyvíró itt Raymond Chandler. Részben elfogultan: maximális csillagozás. Filmdoki 2019. július 11., 19:18 Vérbeli Hitchcock film, mely számomra előrevetítette a Psycho-t bizonyos szempontból. Idegenek a vonaton (1951). Bruno – akit Robert Walker alakít pazarul – ugyan olyan torz jellem, mint Norman Bates. Csak míg a motelos fiú sérülése sokkal jobban érthető, addig a gyilkosságcserés fickót sokkal könnyebben könyveljük el őrültnek. Viszont épp ez az őrültsége adja a filmnek meg a szaftosságát. Bruno olyan figura, akit szívesen verne képen mindenki, mégis, rendkívül szórakoztató egyéniség. A többi szereplő lényegében nem is annyira érdekes, teljesítik Hitchcock utasításait, aki mindent megtesz azért, hogy pazarul szórakoztasson minket.
Guy és Charles kapcsolata sötét szimbiózissá válik. Persze a helyzetek még ennél is ravaszabbak, jóval bonyolultabb jelenségekről van szó, mint a tökéletes gyilkosság. Mindenkit manipulál valaki, mert hát mindenki sebezhető. A regényt (Két idegen a vonaton), amelyből a színdarab készült, Patricia Highsmith írta, a pszichothrillerek mesteri megteremtője. Az ő boncasztalán az emberi lélek vergődik. És a végén még mindig marad egy kérdés: egészen biztosak vagyunk abban, mi is történt valójában? Patricia Highsmith regényéből Alfred Hitchcock készített filmet 1951-ben. Az előadás a Rózsavölgyi Szalon, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója. A szerző engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. Charles Bruno Józan László Guy Haines Porogi Ádám Mrs. Idegenek a vonaton film. Bruno Takács Katalin Anne Faulkner Szina Kinga Arthur Gerard Őze Áron Frank Myers Ozsgyáni Mihály Díszlettervező Enyvvári Péter Fordító Radnai Annamária Rendezőasszisztens Palkó Panka Rendező Szarka János Támogató: EMMI Budapesti bemutató: 2020. augusztus 31.
Az FKgP-vel szemben létrehozott Baloldali Blokkban szövetségesük, a Nemzeti Parasztpárt 415 ezer szavazatot, 8, 3%-ot kapott, így a blokk szavazatainak aránya, 45, 5% még mindig nem volt elég a többséghez. Az FKgP 770 ezer szavazatot, 15, 4%-ot kapott. Mivel korábban együtt kormányzott a Baloldali Blokkba tömörülőkkel, a volt kormánykoalíció 60, 9%-ot szerzett. Utódpártjaival együtt az FKgP összesen 52%-ot kapott, azaz a csalások és az erőteljes baloldali kampány ellenére is alig veszített valamit 57%-os 1945 -ös eredményéből. A Baloldali Blokkot többletmandátumokhoz juttatta az a törvénymódosításban lefektetett szabály, hogy ha a koalíció megszerzi a szavazatok 60%-át, akkor a listás helyek 75%-át oszthatják fel egymás közt. A 60%-os határt éppen csak, és éppen a kékcédulás szavazatokkal sikerült túllépni. A Baloldali Blokk ezekkel a többletmandátumokkal is csak 49, 3%-hoz jutott az Országgyűlésben, így a kisgazdák nélkül továbbra sem volt többsége. Idegenek a vonaton: a közös titkok bilincse – kultúra.hu. A hatalmi viszonyokat azonban ekkor már nem a választási eredmények döntötték el.
Nem egy csavaros, de annál izgalmasabb történet, amit még Patricia Highsmith írt meg könyvben Két idegen a vonaton címmel. A főszereplő férfi párost egyáltalán nem ismertem, Hitchcock ezúttal nem annyira híres színészeket választott, mint Cary Grant vagy James Stewart, ellenben tökéletes volt a jófiú, teniszező szerepében Farely Granger. A rossz fiút a nagyon fiatalon elhunyt Robert Walker alakította brilliánsan. Aki szereti Hichcockot annak kötelező végig izgulnia a filmet. desertangelable 2016. szeptember 8., 16:39 Nekem egyből a Dobjuk ki anyut a vonatból jutott eszembe a filmről, ami nyilván nem véletlen. Mivel az a film mondhatni ennek a remake-je így túl sok meglepetés nem volt benne, de ez nem is baj. Ez a film kimondottan tetszett, ami a feszültségkeltést illeti. Itt valóban már az elején sikerült megteremtenie Hitchcocknak a kezdeti feszültséget, amit aztán szépen, lassan, de egyre jobban fokozott, majd a végén jött a katarzis. Sőt, egy pillanatra azt hittem, hogy még a végével is meglep.
Mindenkit manipulál valaki, mert hát mindenki sebezhető. A regényt (Két idegen a vonaton), amelyből a színdarab készült, Patricia Highsmith írta, a pszichothrillerek mesteri megteremtője. Az ő boncasztalán az emberi lélek vergődik. És a végén még mindig marad egy kérdés: egészen biztosak vagyunk abban, mi is történt valójában? Patricia Highsmith regényéből Alfred Hitchcock készített filmet 1951-ben. "A szerző engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. " A(z) Rózsavölgyi Szalon Arts & Café, Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza és Szentendrei Teátrum és Nyár előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Az ő boncasztalán az emberi lélek vergődik. És a végén még mindig marad egy kérdés: egészen biztosak vagyunk abban, mi is történt valójában? Patricia Highsmith regényéből Alfred Hitchcock készített filmet 1951-ben. Az előadás a Rózsavölgyi Szalon, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója. A szerző engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. Charles Bruno Józan László Guy Haines Porogi Ádám Mrs. Bruno Takács Katalin Anne Faulkner Szina Kinga Arthur Gerard Őze Áron Frank Myers Ozsgyáni Mihály Díszlettervező Enyvvári Péter Fordító Radnai Annamária Rendezőasszisztens Palkó Panka Rendező Szarka János Az előadás a Rózsavölgyi Szalon, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szentendrei Teátrum együttműködésében jön létre. Támogató: EMMI Budapesti bemutató: 2020. augusztus 31. Fotók: Kallus György
"A tévéhez leültünk / megnézni azt a filmet, " Ezen a héten a 43 éve született Varró Dániel versét ajánljuk. Varró Dánielt, a legtöbben Varró Daniként ismerik. A kortárs költőgeneráció kiemelkedő alakja elsősorban jellegzetes, egyedi humorral és szókimondóságával, gyermekeknek és felnőtteknek szóló frappáns, vidám verseivel, írásaival vált ismertté. Az öncélú és magamutogató költői bravúr nem érdekli, költészete bensőséges, otthonos. A felnőttvilág azonban azokban a versekben és szövegekben is megjelenik, amelyeket a gyermekeknek szán. Varró Dániel költészetének játékosságát szellem és műgond táplálja, amit saját magára is kiterjeszt: "Harminckét éves múltam el, csatában mégsem hulltam el, sinen se nem. " Varró Dániel költő, műfordító 1977. Ezt olvastad már? Varró Dániel: Metró. szeptember 11-én született Budapesten. VARRÓ DÁNIEL: BOLDOGSÁG A tévéhez leültünk megnézni azt a filmet, miről a műsorújság megírta, hogy nagyon sok vér fog majd folyni benne, és ennek mind a ketten örültünk, mert szeretjük a filmeket, amikben nagyon sok vér folyik.
Az Alibi - hat hónapra egy félévente megjelenő antológia, melybe neves szerzők adott témában írt verseit, novelláit, gondolatait olvashatjuk. Cikksorozatunkban ezekből a szövegből válogatunk. Ebben a részben Varró Dániel verseit tolmácsoljuk. Limerickek Lakott egy kisbaba Vácott, folyton a macskával játszott. Kapott egy plüsst: "Inkább ezt üsd! " Azt hitték, arra majd átszok... Lakott egy kisbaba Veszprémbe, egy reggel cukornak lett nézve. Kávéba bétetten megitták véletlen. Túlzottan cuki volt vesztére. Varro daniel versek gyerekeknek. Lakott egy kisbaba Ukkban, azt hitte, fülén is luk van. Fülébe is szórt hát robbanós cukorkát. Azóta esőben pukkan. Szájába vett mindent Eszterke, szülei türelmét tesztelte. Lenyelt egy pendrive-ot, azt mondták: "Ez már sok. Eszterke, ne számíts desszertre! " Izgága baba volt Kristófka, bemászott sajnos a lichthófba. Megrémült anyuka: "Koszos lesz a ruha! Kristófka, ma sincsen piskóta. Egyhangú ringató Ezt az őrület határán kell mondogatni Ó, zokogó poronty! Mosolygós, boldog voltod hol most, no mondd?
Ógsz-mógsz, orrod lóg, toporogsz morcos módon folyton. Kócos koboldom, komolyból mondom: szomorodom hóbortos, rossz modorodon. Pötty örömöm! Gyöngyöm! Örökös bömbömöd könyökömön jön, könyökömön! Önnön csökönyös kölykömön örökkön rökönyödöm. Kis pisis picirim, hisztid kibírni kín! Kín! Mit sírsz-rísz mindig? Mit nyísz? Hisz nincs bibi, sírni min nincs itt. Csitt! Egyre keseregsz nekem, te ded. Ne tedd! Ej, te gyerek, felvegyelek, letegyelek? Jelentem, ezennel lett elegem. Ne nyekeregj! Csend legyen! Nem! Nem! Fejem beleverem! Ágálsz, drágám? Dán táncháznál kárálsz tán? Báránykám, ádáz lármád már-már fáj! Állj! Szád zárd! Bár kábává válnál már! Jaj, parttalan nyavaly! Altathatatlan, nyafka sarj, halkabban jajgass! Hallgass, baba, hallgass! Hagyd abba hamar, na, vagy a falat kaparva kap majd papa, mama agybajt! Dúlsz-fúlsz, mufurc? Pusz-puszt unsz? Búsulsz juszt huncutul? Nu. Kukulj! Dugulj! Ukkmukkfukk. Slussz! Nuku mukk. Élénk lénykém, békélj! Gégéd még ép? Varró dániel gyerek versek. Mért? Mért? Kész! Ép ész, szétmész végképp.
Te két fázós lábad akkor pólóm alá bedugtad, kis talpad ráhelyezted kövér, meleg hasamra, úgy néztük ezt a filmet, pisztáciát is ettünk. De gyorsan elfogyott, és félóra múlva kábé szép, szőkített fejecskéd a mellkasomra tetted, én kissé hátradőltem, a vállad átkaroltam, és elnyomott az álom. Varró Dániel: Versek - Hamu és Gyémánt. Most arra ébredek fel, hogy vége már a filmnek, a farpofák sajognak, jól elzsibbadt a lábam, és el van gémberedve a vállam is rohadtul, fejem nem dönthetem meg, nincsen mögötte támasz, valami ócska pornót sugároz a csatorna, éjfél is régen elmúlt. A távirányitóért nyúlnék, de el nem érem, van egy pohárnyi kólám, miből kiment a szénsav, de azt sem érem el, mert te rajtam fekszel éppen, szemed becsukva tartod, a szád kinyitva félig, meleg fuvallatocskák szállnak nyakamra onnét. Kívánhatnék-e többet?
Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? Varró dániel sms versek. (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp.
Kócos koboldom, komolyból mondom: szomorodom hóbortos, rossz modorodon. Pötty örömöm! Gyöngyöm! Örökös bömbömöd könyökömön jön, könyökömön! Önnön csökönyös kölykömön örökkön rökönyödöm. Kis pisis picirim, hisztid kibírni kín! Kín! Mit sírsz-rísz mindig? Mit nyísz? Hisz nincs bibi, sírni min nincs itt. Csitt! Egyre keseregsz nekem, te ded. Ne tedd! Ej, te gyerek, felvegyelek, letegyelek? Jelentem, ezennel lett elegem. Ne nyekeregj! Csend legyen! Nem! Nem! Fejem beleverem! Ágálsz, drágám? Dán táncháznál kárálsz tán? Báránykám, ádáz lármád már-már fáj! Állj! Szád zárd! Bár kábává válnál már! Jaj, parttalan nyavaly! Altathatatlan, nyafka sarj, halkabban jajgass! Hallgass, baba, hallgass! Hagyd abba hamar, na, vagy a falat kaparva kap majd papa, mama agybajt! Dúlsz-fúlsz, mufurc? Pusz-puszt unsz? Búsulsz juszt huncutul? Nu. Kukulj! Dugulj! Ukkmukkfukk. Slussz! Nuku mukk. Élénk lénykém, békélj! Gégéd még ép? Mért? Mért? Kész! Lírikus: Varró Dániel: Átok. Ép ész, szétmész végképp. Hüpp-hüpp, mütyür? Künn bülbül fütyül: szürkül.