A 2016/07. héten Kecskeméten születtek, házasságot kötöttek, elhunytak. Születtek: Bihari Ábel Krisztián (anyja neve: Ádám Andrea-Kecskemét), Kiss Alex (anyja neve: Jéga-Szabó Mónika-Kiskunfélegyháza), Csizmadia Kolos (anyja neve: Tápai Edit-Kecskemét), Gombár Soma (anyja neve: Pozderka Erika Anett-Kecskemét), Baranyai Mátyás Attila (anyja neve: Csatári Marianna-Budapest 19.
Házasságot kötöttek: Szabó József és Kurdi Ágnes, Bíró Sándor és Kovács Erika, Tercsi Dávid és Mészáros Teréz, Harczi Sándor Szilveszter és Cseketa Mariann, Csima Jonatán és Forgó Melinda, Vámos Dániel és Molnár Anna, Szeleczki Zsolt és Bimbó Nikoletta, Badacsonyi Zoltán Csaba és Laczkó Judit, Duszkiewicz Krisztián Roland és Miklovics Linda, Kajtár Bála és Czinege Anikó, Bocskár Gábor és Mazuk Anikó Orsolya, Foki Gergely és Körmendi Hajnalka, Berényi Mátyás Tibor és Szabó Zsuzsanna Gabriella, Gombai Norbert és Horváth Zsuzsa. Elhunytak: Sáfár Mihályné (Csorba Verona-1923. Kecskemét), Szente-Varga Lajosné (Pétervári Rozália Mária-1922. Kecskemét), Fokti Ferencné (Loboda Juliánna-1937. Kecskemét), Szalai György Dezső (1951. Kecskemét), Dollák Lászlóné (Polyák Eszter-1937. Kecskemét), Garaczi László Józsefné (Nagy Teréz Ida-1945. Kecskemét), Miski Sándorné (Szabó Anna-1926. Kecskemét), Rumpler István Péterné (Kis Irén Mária-1954. Kecskeméti anyakönyvi hírek. Kecskemét), Kern Mária (1952. Kecskemét), Kása József (1934.
Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon! Kecskeméti anyakönyvi hírek. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: 2022. március 10. és 2022. március 16. között anyakönyvezettek: Szabados Anna (anyja neve: Halla Anett) Jánoshalma, Csik Milán (Taba Nicole) Érsekcsanád, Jakab Dominik Péter (Hajdú Aliz) Baja, Ádám Áron (Bán Viktória) Tataháza, Pap Nándor Olivér (Kecskeméti Eszter) Mórágy Házasságkötés: 2022. március 12.
Meghaltak: Vörösmarthi Imréné Keresztes Judit (1956, Kecskemét), Fehér Jánosné Zöldi Eszter Ibolya (1968, Kecskemét), Zrínyi Ferencné Rafuka Mária (1943, Budapest 16.
- A beállítási lehetőségek általában a böngésző "Opciók" vagy "Beállítások" menüpontjában találhatók. Mindegyik webes kereső különböző, így a megfelelő beállításokhoz kérjük. használja keresője "Segítség" menüjét, illetve az alábbi linkeket a sütik beállításainak módosításához: Cookie settings in Internet Explorer Cookie settings in Firefox Cookie settings in Chrome Cookie settings in Safari - Az anonim Google Analitika "sütik" kikapcsolásához egy úgynevezett "Google Analytics plug-in"-t (kiegészítőt) telepíthet a böngészőjébe, mely megakadályozza, hogy a honlap az Önre vonatkozó információkat küldjön a Google Analitikának. Kecskemét város legfrissebb online hírei, eseményei egy helyen | HIROS.HU. Ezzel kapcsolatban további információkat az alábbi linkeken talál: Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek 9. További hasznos linkek Ha szeretne többet megtudni a "sütik"-ről, azok felhasználásáról: Microsoft Cookies guide All About Cookies Facebook cookies
A Szent István halála utáni középkori magyar királykoronázásokra vonatkozó szabályok annak érvényességét három, egyidejűleg teljesülő körülményhez kötötték. A koronázási szertartást a székesfehérvári bazilikában, I. István temetkezési helyén az esztergomi érseknek kellett elvégeznie, azzal a koronával, melyet a közfelfogás Szent István koronájaként tartott számon. Forrás: A kiállítás honlapja
Értékelés: 2 szavazatból Krisztus születésének 2000. és a magyar királyság ezredik évfordulójának tiszteletére az Árpád-ház szentjeiről készített sorozatot a Salföldön élő festő, Somogyi Győző. "Olyan képeket akarok festeni, amelyek előtt majd imádkoznak az emberek" vallja a művész. Stáblista: Szerkeszd te is a! Árpád- házi Szent Erzsébet jó szívéről szól az ének..... Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
László 1. Gertrúd II. András 2. Jolán 3. Beatrix Salamon István leány Margit Salome Kálmán András I. Jakab Jolán István 1. Erzsébet 2. Tomasina Erzsébet Anna Mária II. Iván Aszen 1. Fenenna III. Arpadhazi szent margit. Ágnes Mária IV. Béla Erzsébet Kunigunda Boleszláv Margit Katalin Anna Rasztiszláv Erzsébet XIII. Henrik Konstancia Leó Jolán Boleszláv Margit V. István Erzsébet Béla Kunigunda IV. István Katalin Sánta Károly Mária Zavis Erzsébet IV. László Izabella Ulászló II. Andronikosz Anna Leány András Nápolyi Anjouk, majd magyar Anjouk Jegyzetek Szerkesztés ↑ feltételezett második feleség ↑ türingiai herceg, a Schwartzburg család őse ↑ Somlóvásárhely apácakolostorának első fejedelemasszonya, Vajay Szabolcs feltételezése szerint Géza és Adelheid leánya lehet Külső hivatkozások Szerkesztés Teljes Árpád-házi családfa
Ma mindazokra a szentekre emlékezünk, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek a magyar földön. Névtelen magyar szentek ők, egyháziak és világiak, férfiak és nők, akik hősi fokon gyakorolták a keresztény erényeket. Vannak köztük olyanok, akiket népi kegyelet és emberemlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei és szentjei, a mindennapok vértanúi és Istenbe merült misztikusai is. A hit és a keresztség Krisztus titokzatos testébe olt minket. A Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve hazánk földjén keresztények sokasága tett tanúbizonyságot Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról. Miután pedig a magyarság talált itt hazát, az Árpád-ház szenteket és példát adott népünknek. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint éppen az Árpád-házi királyi család. Szent István királyunk magvetése csodálatos termékenységgel hozott gyümölcsöt, mert történelmünk elmúlt századait mindig beragyogták nemzetünk szentjei. Árpádházi szentek és boldogok. A Pilis, a Bakony és a Mecsek erdőrengetegei megteltek remetékkel, kolostoraink szent életű szerzetesekkel.
Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Később Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról; kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Huszonnégy éves volt. Szent Erzsébet sírja a marburgi székesegyházban Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. Emléknapját a római naptár november 17-ére tette, hazánkban november 19-én ünnepeljük. Kultusza a 13. Árpád-házi szentjeink – Magyar Kurír Új Ember webbolt. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. Leizen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása (1863 előtt, Magyar Nemzeti Galéria) Az Erzsébethez fűződő egyik legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda.
Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává. Egy másik legenda szerint Erzsébet egyszer férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Árpád Házi Szentek kútja, Mórahalom. Hazatérő férje a szobába rontva a megfeszített Krisztust találta az ágyban, és ekkor értette meg felesége "esztelen" szeretetét. A rózsacsoda (stájerországi ábrázolás, 1525) Istenünk, te megadtad Árpád-házi Szent Erzsébetnek, hogy a szegényekben Krisztust lássa és tisztelje. Közbenjárására add, hogy mi is lankadatlan szeretettel segítsük embertársainkat minden testi-lelki bajukban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. * Szent Erzsébet szobra a budapesti Rózsák terén Erzsébet napját a régi magyar egyház pirosbetűs ünnepként ülte meg.