Szűrő - Részletes kereső Összes 238 Magánszemély 210 Üzleti 28 Bolt 0 Szlovák Ingatlanforgalmazó Kft. OTP INGATLANPONT INGATLANKÖZVETÍTŐ KFT Wild Gtx 20" 5 23 000 Ft Gyermek kerékpár tegnap, 10:22 Békés, Tótkomlós Szállítással is kérheted Oxelo Mid 7 Roller 6 12 000 Ft Egyéb tegnap, 10:16 Békés, Tótkomlós Kapj értesítést a kívánságaidnak megfelelő új hirdetésekről!
millió Ft - Millió forintban add meg az összeget Esetleges építmény területe (m²): Akadálymentesített: mindegy igen Légkondicionáló: mindegy van Kertkapcsolatos: mindegy igen Panelprogram: mindegy részt vett Gépesített: mindegy igen Kisállat: mindegy hozható Dohányzás: mindegy megengedett Városrészek betöltése... Hogy tetszik az
Eladó Családi ház | Tótkomlós Építkezni vágyók figyelem! Békés megyében, Tótkomlós városában, épülő Ipari park szomszédságában, 2 db építési telek (kivett beépítetlen terület) és közte egy befejezésre váró padlásteres családi házas ingatlan eladó. 3 külön helyrajzi számon, összesen: 4 882 m2 telek + 150 m2 lakóingatlan. A 2091 m2-es telken 150 m2-es kétszintes, garázzsal (15 m2) is rendelkező lakóingatlan épült. Az első szinten kialakításra került közlekedőből (22 m2) nyílik a nappali (32 m2) és a szoba (22 m2), található még ezen a szinten konyha, kamra, fürdőszoba és a WC. A ház hátsó kijárata egy teraszra nyílik, melyről egy 18 m2-es külső bejáratú tároló érhető el. A második szinten 2 szoba (20 és 15 m2), konyha, zuhanyzó és tároló található. Adok-Veszek Hirdetések - Tótkomlós - Jófogás 2.oldal. A nagyobb szobához erkély (10 m2) is kapcsolódik. A lakóház évek óta üresen áll, de a tulajdonos a folyamatos karbantartást elvégzi, állaga ezért megőrzött. Az új tulajdonosra vár a fűtés kialakítása, a fürdőszoba és konyha befejezése. Az 1222 m2-es telek besorolása: Lf3, falusias lakóterület.
Az üzleti ingatlan bármikor visszaalakítható lakóingatlanná. Az üzlet alatt van egy 15nm es pince is. Mutass többet Mutass kevesebbet
A 2018-as év egyik legemlékezetesebb eseménye a 2019. június 3-án váratlanul elhunyt Térey János író vendégszereplése volt Kontaktzóna című rendezvénysorozat keretében, de nem hagyható említés nélkül az az adat sem, hogy tanárai, munkatársai és hallgatói 17 hazai és külföldi tudományos konferencián vettek részt előadással. A Tanulmányok 2019/1-es száma tizenkét magyar és angol nyelven íródott tanulmányt, illetve könyvismertetőt tartalmaz. Valamennyi cikk rendelkezik tudományos besorolással és nemzetközi azonosító számmal, magyar, szerb és angol nyelvű rezümével; az ugyancsak három nyelven nyomtatott előzékeken megtekinthető a recenzensek névsora: valamennyien tudományos fokozattal rendelkező kutatók és tanárok. Szerkesztőbizottsága ugyancsak nemzetközi jellegű: hét ország különböző tudományos és kutatói intézményeit, műhelyeit képviselik tagjai. A folyóirat szerkesztői: Bence Erika és Pásztor-Kicsi Mária. Az első blokk két tanulmányt tartalmaz. Mindkettő Arany János (1817–1882) opusának jelenségeit tárgyalja.
Period: Mar 2, 1817 to Oct 22, 1882 Arany János élete és munkássága
Arany János Epilogus Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon'… Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra bakot: S egy a lelkem! Soha meg se' irigyeltem. Nem törődtem bennülővel, Hetyke úrral, cifra nővel: Hogy' áll orra Az út szélin baktatóra. Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Nem pöröltem, – Félreálltam, letöröltem. Hiszen az útfélen itt-ott, Egy kis virág nekem nyitott: Azt leszedve, Megvolt szívem minden kedve. Az életet, ím, megjártam; Nem azt adott, amit vártam: Néha többet, Kérve, kellve, kevesebbet. Ada címet, bár nem kértem, S több a hír-név, mint az érdem: Nagyravágyva, Bételt volna keblem vágya. Kik hiúnak és kevélynek – Tudom, boldognak is vélnek: S boldogságot Irígy nélkül még ki látott? Bárha engem titkos métely Fölemészt: az örök kétely; S pályám bére Égető, mint Nessus vére. Mily temérdek munka várt még! … Mily kevés, amit beválték Félbe'-szerbe' S hány reményem hagyott cserbe'! … Az életet már megjártam; Mit szivembe vágyva zártam, Azt nem hozta, Attól makacsul megfoszta.
Lakatos Vince: Arany János mint zeneszerző (Ir. 1919. ) Az Arany-életmű értékelése Saját korában elsősorban epikáját, elbeszélő költeményeit tartották nagyra, a XX. század azonban felfedezte költőként is. A XX. század Arany életművét korszerű elégikus lírára és kevésbé korszerű verses epikára tagolta. Líráját azért érzékelték korszerűnek, mert a modern ember egyensúlyhiányos léttapasztalatát közvetíti. Ma az életmű arányos, a korábbi hangsúlyeltolódásokat kiegyenlítő megközelítésére törekszünk. Így a líra mellett Arany epikáját is az életmű jelentős részének tekintjük. Epikájában is felmerül az újkori ember majdnem minden fontos problémája, kérdése. Epikájában is és lírájában is a modern válságtapasztalattal megküzdő művészi-emberi magatartás nyilvánul meg. Egy olyan magatartás, amelyben egyaránt jelen van az eszmény és a valóság összeegyeztethetetlenségének tudata, valamint a személyiség és a külvilág összefogására, egységesítésére való törekvés. Oldalak: 1 2 3 4
Szilágyi Márton Arany János és Szendrey Júlia című tudományos cikkében Arany Szendrey Júlia második házasságával kapcsolatban kialakított véleményének textuális nyomait kutatja fel az életműben, és vállalkozik ezeknek elemzésére. Nemcsak a figyelem középpontjában álló A honvéd özvegye című verset veszi górcső alá, hanem más szövegeket is érdemesnek tart megvizsgálni e szempontból, így az Árva fiú t, Az özvegy ember árvái t, a Perényi t is. Fontosak ezek a vizsgálatok, hiszen más források, hogy e véleményről képet alkothasson az irodalomtörténet, nemigen állnak rendelkezésünkre. Milbacher Róbert Arany János Egy egyszerű beszélyke című művét a korabeli nevelődési és csinosodási diskurzus keretében vizsgálja. Az Arany mint novellista című tanulmány számot vet azzal, hogy a költő novellistaként kezdte pályáját, s a csinosodási diskurzus bevonásával főműve, a Toldi népszemléletének újragondolását kínálja fel. A második tanulmányblokk a nyelv- és irodalomtudomány, illetve a filozófia területeire kalauzol bennünket.
Lajos Katalin két román történetíró, a fiatalabb nemzedékhez tartozó Sorin Mitu és az idősebb Lucian Boia történetírói munkásságának Erdély-képeiről értekezik, miközben a térség tudománytörténetének több szegmensét is körüljárja, s az imagológia vonzatkörében is értelmezi szemléletüket. A kulturális politika az a terület, ahova Tóth Glemba Klára cikke elkalauzol bennünket, hiszen Branko Prnjat műveit az államhatalom és a szabadság határának fénykörében elemzi. Imre Attila a fordítók szakmai etikájának kérdéseit veszi vizsgálat alá A fordítók szakmai etikájának kihívásai című munkájában. Nagyon érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet Somogyvári Lajos, amikor azt mutatja meg Újvidék a CIA-iratok tükrében (1948– 1955) című írásában, milyen kép alakulhat ki, milyen képet formázhatnak egy városról hírszerzési dokumentumok. Néhány éve ugyanis nyilvánossá és kutathatóvá váltak ezek a források a Központi Hírszerző Ügynökség honlapján. A könyvismertetéseket tartalmazó rovatban Kocsis Lenke egy angol nyelvű tanulmánykötetről, Addison Catherine A Genealogy of the Verse Novel című, Cambridge-ben megjelent kötetéről mond véleményt, amelynek tanulságait a magyar verses regény recepciójával veti össze.
Rajsli Ilona a nyelvi érintkezés formáit vizsgálja a vajdasági családnevekben, így a Kürti – Kirti, Györe – Đere párok tekinthetők ilyen példának. Bandi Irén Nádas Péter Világló részletek című művének köztes tereit kutatja ( Az emlékezéstől az elbeszélésig). Véry Dalma angol nyelvű tanulmányában James Joyce Ulyssesé ről mint a "szöveg szöveté"-ről ír. A Barcsi Tamás – Németh Ákos szerzőpáros Oswald Spengler hatását vizsgálja Márai Sándor és Kertész Imre műveiben; Spengler hatását az opusok civilizációs modelljeiben mutatják ki. Határtudományok cím alá azokat a tudományos közleményeket sorolták a szerkesztők, amelyek az irodalom- és nyelvtudomány, a kulturális antropológia vagy a filozófia határmezsgyéjén, velük érintkezve, eredményeiket felhasználva vagy azokkal átfedést mutatva értekeznek meghatározott témákról. Támba Renátó a Gyermekjelenetek a hellenisztikus görög szobrászatban című tanulmányában fontos következtetéseket von le a gyermekéletképek vizsgálatából kiindulva a vizsgált korszak gyermekszemléletére vonatkozóan, miközben a gyermektörténeti ikonográfia módszereivel igyekszik képet alkotni a vizsgált jelenségről.