Japán, a családok fokozott támogatása.
- Nagyon fontos a gyermekek életében a jó értékrend, amit következetesen alkalmazni kell – nem csak a gyerekekre, hanem a felnőttekre is. A média helyes használatának szükségessége.
9. A gyerekek és a média Olaszországban
- A helyes értékrend tanítása. Mindenkinek szüksége van a helyes értékrendre.
- Az olasz gyerekek kevesebbet töltenek az iskolapadban mint a tv előtt, a személyiség kialakulásának legfontosabb időszakában óvoda és a középiskola között 18000 gyilkosságot látnak.
- Átlag tv nézési idő körükben két óra negyven perc, 20 százalék négy órát, 8 százalék több mint öt órát ül a képernyő előtt.
- Számítógép is nagy szerepet kap, az általános iskolás korosztály 65%-a használja rendszeresen / 15, 5% navigál, 56, 7% játszik, és 27% tanul /
- Szülők, tanárok közös vélemény: nem a médiával van a baj hanem a tartalmakkal.
- Stratégia és cselekvés a tartalmak ellenőrzése során, bevonni az oktatásba.
2. A médiahatás modelljei A média hatásával kapcsolatban többféle modellt ismerünk. A különböző modellek, magyarázatok másképpen gondolják el a médiumok hatásának mélységét és hatókörét. III. Mit értenek a gyerekek a televízióban látottakból? 1. Hogyan olvassuk a tévét? A gyerekek nem mindig értelmezik ugyanúgy a tévében látottakat, mint a felnőttek. A tartalom megértésének életkori különbségein túl fontos azt is észrevennünk, hogy a filmes, televíziós "nyelv" másképpen írja le az eseményeket, jelenségeket, mint a beszéd vagy az írás. 2. Valóság vagy fantázia? A tévé hatásának megértésében fontos szempont, hogy mennyire tekintik a televízióban ábrázolt eseményeket és szereplőket valóságosnak, illetve kitaláltnak a nézők. A kutatások azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával megváltoznak azok a kritériumok, melyek szerint a gyerekek a tévés tartalmak valóságosságát megítélik. 3. A televízió gazdasági-ipari működésére vonatkozó ismeretek Nemcsak a gyerekek, de a felnőtt nézők nagy hányada sem érvényesít a műsorok gyártására vagy a gazdasági szempontokra vonatkozó ismereteket a tévéüzenetek dekódolásában.
A számok alapján bizonyosan állítható a média- és hírfogyasztási szokások átalakulása és az online platformok térnyerése, ami ráadásul nem is kizárólag a fiatal generációk körében okozott érdemi eltolódásokat. Az érem másik oldala ugyanakkor az e platformok, tartalmak iránt tanúsított bizalom hiánya. Mindez érdekes kettősségre mutat rá: a platformok igen népszerűek a társadalom (internethasználók) körében, azonban az irántuk tanúsított bizalom gyakorlatilag ezzel ellentétes előjelű értéket mutat. Látható tehát, hogy azok a hírek, történések, események, beszámolók, amelyek a Facebookon megjelennek, napi szinten a hazai internethasználók igen széles köréhez jutnak el. Éppen ezért nemcsak az különösen fontos, hogy ezeken a platformokon mik jelennek meg, hanem az is, ami valamilyen okból lekerül onnan. A közéleti kérdésekben tájékozódni vágyó nyilvánosság számára a közösségi média releváns hírforrás, a megfelelő információhoz való hozzáférés biztosításához pedig most már számokkal igazoltan is alapvető jelentőségű feladatok hárulnak a közösségi platformok üzemeltetőire.