34 éves koromra összeraktam egy portfóliót, aminek a hozamaiból képes vagyok megélni. Ez azt jelenti, hogy ha nem szeretnék, akkor nem szükséges dolgoznom. " - olvasható egy interjúban. De mégis mi a gond vele? Tóth János (televíziós sorozat) – Wikipédia. A legnagyobb hibát abban látom, hogy a megnevezés nem túl szerencsés, de ugye ez is olyan mint a clickbait címek, és ezért értelmezi félre a legtöbb ember ezt a jelenséget. Lényegében nem arról van szó, hogy a műfaj művelői letették a lantot, a büdös életben nem fognak már dolgozni, és egy fűszálat sem hajlandóak keresztbe tenni. Éppen ellenkezőleg: ahogy elmondták, nagyon is aktívak, csak kicsit másképp. Tehát dolgoznak, de kizárólag olyan dolgokat csinálnak, amikben örömüket lelik, hogy ne hányingerrel kelljen bemenni dolgozni minden nap, mert fizetéskényszerben élnek. Viszont sajnálatos módon ha valaki az egészből csupán annyit hall meg, hogy "defasza, nem kell melózni 35 éves korom után, és onnantól jöhet a döglődés, sör, chips, Netflix kombináció", az egyrészt csalódni fog, másfelől pedig teljesen félreértelmezi az egészet.
A két szépkorú ember ifjonti érzéseket táplál a másik iránt. S még karácsony előtt összeházasodnak. – Író vagyok, és az is maradok az utolsó pillanatig. A héten jelent meg legfrissebb könyvem, a Két szerelem, amely a feleségemről szól. Férfiként mindig a harmóniát, a szeretetet, a biztonságot kerestem. A feleségem elvesztése után a sors ajándékának tartom, hogy nem maradtam egyedül. Katalin csodálatos nő és tökéletes társ. Megpróbál vigyázni rám, és hát nem kéne beszélnem erről, mert ez a mi kettőnk magánügye és titka, de mégis örömmel és büszkén mondom, hogy összeházasodunk. Ez lesz életem utolsó esküvője. mesélte Moldova György lapunknak. Moldova György nem túlzott: valóban vigyázni kell rá. Ír, alkot, ám az egészsége korántsem tökéletes. Nyolcvanhét esztendő malomkeréknyi súlya nehezedik a vállára. – Szegedi vagyok, rajongásig szeretem azt a gyönyörű várost, de Gyuri kedvéért a fővárosban élek – folytatta Palotás Katalin. – Odaköltöztem a több mint ötvenesztendős házába, amelyben hatvannyolc lépcső visz fel a kerten keresztül, de miatta nap mint nap végigbaktatok rajta.
1) Kik a szereplők a verses mesében? a) A róka és a farkas b) A róka és a holló c) A róka és a sajt d) A sajt és a fa 2) Mit tartott a csőrében a holló? a) Egy mókust. b) Faágakat c) Egy darab sajtot. d) Semmit. 3) Milyen volt a sajt? a) Büdös. b) Penészes. c) Nagy. d) Sárga. 4) Mit csinált a róka, hogy megkapja a sajtot? a) Rázta a fát, hogy leessen a holló. b) Hízelgett a hollónak. c) Kavicsot dobált a hollóra. d) Felmászott a fára. 5) Milyennek tartotta a róka a hollót? a) Butának. b) Okosnak. c) Szépnek. d) Hangosnak. 6) Milyen volt a holló hangja a róka szerint? a) Szebb, mint a bagoly huhogása. b) Szebb, mint a mennydörgés. c) Szép. d) Rút. 7) Milyen mondattal sikerült a rókának kicsalni a sajtot? a) Nyisd ki a csőrödet! b) Mit és a szépség, ha rút hozzá a hangja! c) Monn, hogy ááááá! d) Dobd már ide a sajtot! 8) Mit jelent, hogy "hiú" volt a holló? a) Okos volt. b) A holló becézése. c) Ígérgetős. d) Sokat képzelt magáról. 9) Melyik szó tartalmaz két egyforma hosszú mássalhangzót?
Akkor bizonyára nem tudlak rászedni, hisz ismered. De biztos sokat tudsz a világról, a természetről, a tudományokról. A holló hezitált. Nem látta a csapdát, pedig kereste. Végül bólintott. - Akkor hát mennyi háromszor három? - kérdezte érdeklődve a ravaszdi. A holló már nyitotta volna a száját, mert gyenge pontja valóban a bölcsessége, és a hiúsága volt. Tudta a választ, de az utolsó pillanatban megint szorosra zárta erős csőreit, és csak némán nézte vörös bundás ellenfelét. Azon tűnődött, talán most is felszeletelhetné a sajtot, ő úgy sem ér fel idáig, de rájött, hogy a darabok lepotyoghatnak, így nem maradt más választása, ülnie kellett, és várnia, elviselnie a csábítást. - Látom a pletykák az éles eszedről tévesek - csóválta a fejét a róka - nézzünk hát valami mást: mi Franciaország fővárosa? A holló természetesen ismét csak tudta a választ, pláne, hogy az általa ismert mesét, melyben a róka ellopta a sajtot, La Fontaine írta, akit a párizsi Père-Lachaise temetőben temettek el. Különös véletlen, de a holló nem hitt a véletlenekben, tudta, hogy a kérdés kétoldalúsága szándékos volt.
De ellenállt a csábításnak. - Hejjj, de szűkszavú ma valaki... azért feltennék még egy kérdést, ha már a matematika és a földrajz tudományágában nem vagy jártas: mi a sebesség jele, és képlete? A holló erre a kérdésre valóban nem tudta a választ, így nem volt nehéz ismét csöndben maradnia. - Már sejtem, hogy nem kapok ebből a nemes csemegéből, de azért még egy kérdésem volna: ha már a tudományok terén így kudarcot vallottál, lássunk valami művészetet. Ilyen szép madárhoz szép hang dukál, lássuk hát, el tudod-e énekelni valamelyik népdalunkat. A holló felháborodott, hisz tudta, hogy ugyanezzel a kérdéssel vesztette el társa évszázadokkal ezelőtt a maga sajtját. Eddig még csak-csak elment, amivel ravasz ellenfele próbálkozott, legalább volt bennük némi eredetiség, némi ötlet, amit becsült. Ez azonban, hogy ellopja a nagy francia író által megformált róka utolsó, sikeres ötletét, több fantáziadús kérdés után, már túlment minden határon. - Plágium! – károgta teli torokból, mire a finom sajt kiesett a szájából, és egyenesen a ravaszdi lábai elé gurult.
"A küszöbnek éber őre légy S a tolvaj ellen óvd a házát éjszaka. " "Vállalkozom rá: nem tűrök tovább havat S záport, erdőn tengetve érdes életem. Tető alatt majd mennyivel jobb lesz nekem, Gond nélkül mindig jut bőséges élelem. " "Gyere hát velem! " – Míg mennek, megpillantja a Farkas, hogy lánctól megkopott az eb nyaka. "Mi ez itt neked? " "Hagyd; semmi. " "Mondd hát mégis el! " "Mert vadnak látszom, a gazdám nappal megkötöz Pihenni, hogy éber őr lehessek éjidőn; Feloldoz este és kóborlok szerteszét Elém hozzák a kenyeret és az úr saját Tányérjáról csont is kerül, dobál nekem A háznép húst és ízes étel apraját Így munka nélkül töltöm jól meg gyomromat. " "S ha kóborolni támad kedved, elmehetsz? " "Nem éppen. " "Élvezd hát, amit dicsérsz, kutya: Király se kívánok, lenni, ha nem vagyok szabad! " A róka és a szőlő - Phaedrus A bortermő lugasban éhes róka járt, Ugrált magasba egy szép szőlőfürt felé, S hogy el nem érte, elkullogva így beszélt: "Éretlen ez még: savanyút enni nem fogok" Akik ócsárolják, mit megtenni nincs erejük, Azokra írtam ezt a példabeszédemet.
A farkas és a bárány A szomjas farkas és a szomjas kis bari ugyanazon patakra ment véletlenül. A jámbor gyapjasnál az ordas följebb állt, gonosz szándékkal mégis így kötött belé: "Mért bolygatod fel nékem a patak vizét, ha én iszom? " A gyapjas félénken felelt: "Hogyan tehetném, kérlek, mit szememre hánysz? Hiszen a víz felőled árad szájamig. " A meghazudtolt farkas így acsarkodott: "Fél éve rútul rágalmaztál engemet. " "Hisz akkor még nem éltem én" – felelte az. "Apád gyalázott akkor, istenuccse, ő" – és ráugorva széjjelmarcangolta őt. Oly emberekről íródott e kis mese, kik ártatlant koholt ürüggyel nyomnak el. A farkas és a kutya Mily édes a szabadság, hadd beszélem el. A girhes farkas és a jóltáplált kutya Találkozik s egymást köszöntve szóba kezd: "Mitől ragyogsz így, mondd, miféle ételen Hízott meg ily vaskosra vékony termeted? Míg én, a bátrabb, majdnem éhen pusztulok! " Felelt az eb egyszerűn: "Így élhetnél te is Ha úgy szolgálnád gazdámat, mint jómagam. " "Mivel? " – Kap rajta.
Hogyan működik? A magyarázat nagyon egyszerű: amikor alul melegíteni kezdjük az üveget, a hő hatására kitágul az alja. Igen ám, de az üveg nagyon rossz hővezető: a felső fele nem melegszik fel annyira, és így nem is tágul ki olyan mértékben, mint az alsó. Ennek az lesz a következménye, hogy a csík felfelé meggörbül (szemmel nem láthatóan), és így a pénzérme kiesik.