Befejezésként nem marad el a Petőfi által is olyannyira vágyott a trónfosztás: Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. Kiemelt kép: Petőfi Sándor portréja (Barabás Miklós alkotása). Forrás: Wikipedia Commons
A táj, a természet szépségének leírása és forradalom gondolata egyszerre jellemzi Petőfi Sándor líráját, és egy ponton a kettő találkozik, ha az Alföld életét bemutató verseiből kiragadunk egy híres trilógiát. Loránd István irodalmár a tanári pályáján mesterien mutatta be, hogy jutunk el Az alföld című vers idilli békéjéből (1844), A Tiszán című vers haragosodó hangvételén át (1847) A puszta, télen című költemény trónfosztásáig. Petőfi Sándor: A Tisza. Az alföld egy szerelmes vallomás a szülőföldről: Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Csodálatos természeti leírás: Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. És mindjárt egy tájkép: Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. A három évvel később papírra vetett A Tisza még a végtelen béke birodalmából indul: Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére.
jámbor Jóindulatú, szelíd, senkinek sem árt.
Ezek a kezdetben gőzzel, majd elektromos árammal, benzinnel és dízelolajjal, hajtott technikai csodák, egyre inkább feleslegessé tették az emberi kéz munkáját és ezzel egyszer és mindenkorra gátat is szabtak az ésszerű, fölösleges cifraságot nélkülöző, inkább a praktikusságot előtérbe helyező gondolkodásnak. A tömegtermelés fölöslege megfertőzte az egyszerű nép "tiszta" otthonát is. Létre jött a giccs, a praktikum hiányától szenvedő tárgyak és eszközök cifra sokasága. Ezek, mint a felkavart sárban a homokszemek idővel talán majd leülepednek, de egyelőre visszafordíthatatlannak tűnő módon beborítanak mindent, amivel csak érintkeztek. Napjaink globalista gazdaságában a helyzet még ennél is kilátástalanabb, hiszen a multinacionális cégek a tömegtermelésükkel az egész világot egy nagy sártengerré – bevásároló központokká – silányították, ahol a praktikum nélküli termékek, ész nélküli fogyasztása és felhalmozása divat lett. Korunk stílusa nagy beteg! Van gyógyulás? Aki szerint a stílus maga az ember | National Geographic. Van! Csak a stílusunkon kell tudni változtatni.
Tőle tudom, hogy fogva tartóik már a kezdet kezdetén közölték velük, hogy nem kell elszámolniuk az életükkel és nemes egyszerűséggel "ürgéknek" titulálták a recski rabokat. Azt is elmesélte, hogy egy-egy "fejtágító továbbképzés" után rendszerint gyűlölettel átitatva álltak szolgálatba, még azok az ÁVH-sok is, akikben pedig felfedezhető volt némi emberség. Nem csoda, hiszen ezeken a fejtágítókon azt sulykolták az őröknek, hogy "Ne csak őrizd, gyűlöld! ", és ők ennek szellemiségében tették a dolgukat. A forradalom aljas leverése utáni megtorlással kapcsolatban 1957-ben egy politikai bizottsági (PB) ülésen Kádár János jegyzőkönyv által tanúsítva így fogalmazott: "1600 fasisztát semmisíthettünk volna meg fizikailag. De nem tudtuk elérni, hogy az ellenforradalom szervezőit és vezetőit megsemmisítsük. Kár, hogy nem tettük meg. " [A Kádári megtorlásról itt írtam részletesebben! K. A. Stilus maga az ember. ] A tanítvány mestere mellett. Kádár János (jobb oldalon) még azon sajnálkozott, hogy nem sikerült 1600 "fasisztát" fizikailag megsemmisíteni, Horn Gyula (a kép bal oldalán) a rendszerváltozás után már beérte annyival, hogy lehülyézett néhány százezer, MIÉP-re szavazó magyar embert.
Ami simán feljogosítja akár kazánfűtői vagy parktisztító munkára. Innen is elnézést kérek a kazánfűtőktől és a parkok tisztaságára ügyelőktől, akik nem biztos, hogy befogadnák kollégának a baloldal (fr)üstökösét. Neki majd irányt szab Fakír és Feri.